Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Heti Magyarország, 1991.okt.4

„Farmotoros giliszta” jeligére...

Telefoninterjú Münchennel — Negyvenéves a SZER

Tekintenél a közelgő évfordulóra, interjút készítenünk a Szabad Európa Rádió két munkatársával, Cseke Lászlóval, aki a Magyar Osztály legrégebbi alkalmazottja és Bálint Mihályival, az Autórádió című műsor szerkesztőjével.

— Milyen körülmények között kezdték a munkál a Szabad Európa Rádiónál?

Cs. L.: — A SZER 1951 augusztusában kezdte el szervezni a munkatársait, mégpedig Dessewffy Gyula révén, aki a második világháború után a Kisgazdapárt vezető politikusa volt Miután eltávozon az országból, a párizsi rádió magyar osztályának len a főnöke. A francia rádió akkortájt napi félórás műsort sugárzón magyar nyelven. A Truma/i-adminisztráció hozta létre a Szabad Európa Rádiót. Az amerikaiak választása Dessewffy Gyulára esen. A Szabad Európa Rádió központjául Németországban az akkori amerikai zóna egyik legnagyobb városát Münchent választották. 1951 augusztusában jönek ide a magyarok a világ minden részéből. Elsőként a csehek költöztek át a megépült épületszámvba. a magyar részleg a Possart Strasse, Prinzregent Strasse közelében volt egy bérházban. Egyébként Magyarországon az érettségi után újságíró lenem a Kossuth Népe című független napilapnál. Felkai Ferenc író szerkesztene, aki a negyvenes évek elején híressé, majdnem hírhedné vált azáltal, hogy Néró című drámáját Hitlerről portrézta, amit csakis az értelmiség énen, az ostoba nyilasok nem.

A próbaadások augusztus-szeptemberben kezdődtek, és 1951. október 6-án szólalt meg a Szabad Európa Rádió, tehát éppen negyven éve. Más országokból is sikerült nagy neveket toborozni: in volt Gallicus, Győri Mikes Imre, Körösi Krizsán, aki annak idején, a tízes évek végén, a húszas évek elején megperzselődön a bolsevizmusban, aztán a harmincas években, a nagy kirakatperek idején kiábrándult a kommunizmusból. Akkori munkatársaink közé tartozón Szabó Zoltán író, néprajzkutató, valamim Márai Sándor, aki 1951 decemberében meglátogatón minket a szerkesztőségben. Abban az időben reggel

5-től adtunk éjfélig. Ekkor vezettük be a világon először, hogy minden ke-' rek órában magyar nyelven híreket sugároztunk 5-10 percben.

Természetesen kialakultak különféle rétegműsorok, és volt akkor egy zenés műsorunk, a Zenés üzenetek. Ugyanakkor szüntenék meg Magyarországon a Szív küldit. kispolgárinak minősítve. Ma is csodálkozom azon. hogy az ötvenes évek első felében, a hírhedt Rákosi-korszakban kosárszámra kapruk a leveleket olyan jeligékkel, hogy Cupika üzeni upikának, hogy szeren és gondol rá. Ezt a műA SZER müncheni székhaza

sort egy Párizsból jön hölgy szerkesztene.

Kimondottan rádiós szakember csak két-három kollégánk volt, például Bornemissza János, aki 1944 élőn a budapesti Rádióban volt műsorigazgató.

— Hogyan élte át az '56-os eseményeket a rádiónál?

Cs. L.: —Életem legizgalmasabb, legdrámaibb napjait éltük 1956-ban kollégáimmal. Nekem személy szerint is felejthetetlen, meri 1956. október 13-án nősültem. Reggel a polgári esküvő, délelőtt az egyházi, és délután indultunk nászútra Rómán keresztül Cataniába. On az olasz rádióból hallottam: „Revoluzione in UngheriaT Később az olasz rádió beszámolt a mosonmagyaróvári vérengzésről, erre azonnal felültem a vonatra, és visszatértem Münchenbe. Éjjelnappal dolgoztunk a forradalom idején. A nagyméretű vevőállomásokkal Tááünmk a vidéki kis adókra. Külön adók jelentkeztek: Szabad Munkás Rádió, Miskolc, Esztergom, Dunapentele térségéből, adón Szombathely, Pécs és közben a Kossuth Rádió. Életem döbbenetes pillanata volt, amikor megszólalt a bemondó: „Itt a Szabad Kossuth Rádió Budapest! Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon!" Ezek a hangszalagok: több ezer. méter és több száz óra, a mai napig is megvannak, ez felbecsülhetetlen értékű anyag.

—Hogyan született a Teenager Party? Számítottak-e arra, hogy sikeres lesz. és milyen visszajelzéseket kaptak?

Cs. L.: —Ez valahol kapcsolódik 56-hoz, a szörnyű levertséghez. Mit lehet 56 után mondani a magyar népnek, amely megmutatta, hogy szabadságot akar? Nyugai ezt a kinyújtott kezet nem fogadta el így rendkívül kínos volt egy politikai rádió műsorát szerkeszteni.

Akkor meglehetősen csökkentettük is a kommentárokat, a politikai szöveget, és nagyon sok könnyűzenét közvetítenünk. A zenés üzenetek adásidejét növeltük, mivel 200 ezer magyar hagyta el az országot, és nekünk címezték üzeneteiket orthonmaradt hozzátartozóiknak. Próbálkoztam egy jazzprogrammal és úgynevezett HÍT-parádéval, slágerparádéval, szintén magyar nyelven. Az akkori helyettes főnöknek volt egy nagyon helyes lánya. A lány reggelente fáradtan ébredt, és karikás szemekkel ment az iskolába. men éjjel az itteni amerikai (katonai) adót, a most is létező AFN-t hallgatta. Az apja, aki soha nem emelt rá kezet, emiatt megpofozta. Kérdezte is a kollégám, hogy mi lehet az az erő. ami a lányát ébren tartja egész éjszaka, és hallgatja ezt a zenét. Megállapodtunk, hogy ez fantasztikus erő. Így indult be a Teenager Party, először magyar nyelven, Uyen disc-jokey műsorban. Először csak meglehetősen óvatosan, hetente 45 percben, első alkalommal 1959. május 31-én.

— Ön a SZER szórakoztató arculatát kívánta erősíteni, ezzel még nagyobb hallgatóságot toborozni a rádiónak? Milyen más műsorok követték a Teenager Parryt?

Cs. L.: — 1962 őszén indult javaslatomra a Forgószínpad című műsor, melynek szignálját is én javasoltam. Ez a szignál egy amerikai induló: .Happy days are here again", magyarul: Jtt vannak újra a vidám, szép napok". Ezt az indulót az amerikaiak a