Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Heti■Magyarország, 1991.okt.4.

W

választások előtti gyűlések alkalmával játsszák. Even és hasonló műsorok születtek, nem is beszélve például a Bálim Mihály elődje által szerkesztett Autórádió című zenés műsorról.

__Mitől váltak sikeressé Gallicus

és Bálim gazda műsorai, a Forgószínpad?

Cs. L: — Talán azért, men egyéni hang volt mögöttük, egyéni mentalitás. Gallicus egyéni gondolkodását adta műsorához, mivel ót egyenesen predesztinálta erre a hidegháborús korszak. Fantasztikus hangot tudón megütni, és rendkívül tanult művelt ember volt. Báünt gazda? ízes magyar dunántúli szólással mondta a szöveget, és hiteles volt, men átélt anyagot adott Emlékeket szón bele,

információkat A Forgószínpadnak a mai napig nincs párja a magyar médiában.

—A hetvenes évek elején a: Illés együttest betiltották a Magyar Rádióban és a Televízióban. A vádak ka- j zött szerepelt az is, hogy imerjút adtak a Szabad Európa Rádiónak. On szerim mi volt az eltiltás valódi oka?

Cs. L.: — Az igazság az volt hogy az niésék sok-sok kérés után végre bizonyos felsőbb engedéllyel, de sűrű gyanakvások közepene elhagvhanák az országot és Londonba mentek. Londonban a BBC magyar adásának j Bródy és Szörényi adón egy interjút. Bródy nagyon visszafogottan válaszolt. London után jönek Münchenbe, de akkor én nem készítenem ve-^ lük interjút In felléptek a „Blow up" mulatóban, ahol rendkívül nagy sikert arattak. Otthon már összeült a Nagy Tanács, csak arra vártak, hogy visszatérjenek, és akkor eltiltották őkeL

__Az ön által beolvasott jeligékről

az akkori hatóságok azt hirdették, hogy azok rejtjeles üzenetek. Nagyon sok jelige azóta szállóige lett. Ezek közül hány volt az ön ötlete, és menynyi a levélíróké? -Cs. L.: — A kérdés nagyon megtisztelő számomra. Egyszer már a kér- j désre azt válaszoltam valakinek: egy agytröszt kellen volna, hogy ezt a sok színes jeligét kitalálja. Szerintem a legjobban fizeten hollywoodi forgatókönyvíró sem képes kitalálni ilyeneket, mint például „Farmotort» giliszta”. Persze voltak mindennapi jeligék, mint „Szeretlek, kék szemű Ági". Az is éppúgy odatartozom mint az említen „Farmotoros giliszta", vagy ami nagyon tetszett: „Honfútyi".

__Az első interjút a Fekete Doboznak adta. Milyen körülmények közön szüleun az a beszélgetés?

Cs. L: — Ők idejöttek, és engedélyt kértek az amerikai vezetőségtől, hogy a rádióban riportot készíthessenek. Mivel a Magyar Osztály legrégibb alkalmazottja vagyok, ilyen esetben az én feladatom az. hogy az embereket körülvezessem. és elmagyarázzam egy kis történelmi ismertető keretében, hogyan is dolgoztunk és mi a célunk. így kerültem kapcsolatba velük. Néhány hónappal később a „hivatalos" Magyarországról küldöttség jött. Havas Henrik és Forró Tamás. Ők készítenek egy többórás műsort, abból egy rövidíten változat lement a Panorámában, a hosszabb változatát — úgy tudom — a tévé még nem adta le, nem tudom.

mien. Fonó Tamás azonban részleteket a Naptévében leadod belőle.

— Gondolt-e arra, hogy a SZER- nél töltőn negyven évét könyv formájában megjelemeti?

Cs. L:— Feltétlenül. 1927. március 27-én szülenem. tehát jövőre leszek 65 éves. In Nyugaton ez a nyugdíjkorhatár. Akkor nyugdíjba megyek. és feltétlenül megírom a történetemet.

— Milyen elképzelései vannak a SZER jövőbeni szerepéről?

Cs. L.: — Ennek a rádiónak még naey jövője van — kötelezi a múltja is '—, és az mindaddig biztosított, amíg Magyarországon a lelkekben és a fejekben zűrzavar uralkodik. Ez a rádió semleges, ahonnan jeleket lehet adni. Ezek a jelek lehetnek információk. baráti jó tanácsok, és ha kell. lehetnek kritikusak is. Tehát a SZER- re mindenképpen szükség van. Bizonyítja ezt az is, hogy Magyarországon a média, a tájékoztatás rendkívül ódzkodva, óvatosan foglalkozik velünk. nemegyszer ellenségesen. Ebbe nyilván belekeveredik sok minden jogos. jogtalan ellenszenv, esetleg irigység. és a Jóisten tudja, hogy még mi. Ezt külön kellene analizálni. A furcsa az. hogy a csehszlovák és a lengyel sajtó, rádió és tévé részéről a Szabad Európát sokkal kevesebb támadás, kritika én.

Engedje meg, hogy in mondjak valamit. A Reggeli Pesti Hírlap augusztus 5-i. hétfői számában volt egy cikk. „Téglák a Szabad Európa Rádiónál" címmel. Ezzel azért foglalkozom. mert a cikkben én is szerepelek. Azt írták: „A rádió munkatársai közön közszájon forog az a történet, amely Cseke Lászlóval — Ekecs Gézával — esen meg a hatvanas évek elején. Egyszer éjfél után visszatérve a rádióba észrevette, hogy a szobájában ég a villany, a helyiségben megpillantotta a ma már nyugdíjas Tóth Tass kollégát, amint különböző levelek közön kutat." A cikk így folytatódik: „Felhívtam a központban Cseke Lászlót, igaz-e a történet.”Erre azt válaszoltam: „Ez a történet így nem igaz!" Nem faggatott tovább a kolléga. így nem mondtam el azt, amit most önnek elmondok. Éjfél után a szerkesztőségbe csak a hetvenes évek elején jártam vissza, amikor az Apolló űrhajók leszálltak a Holdra, ekkor készítettem külön műsorokat. Nos. a hetvenes évek derekán valamit vásároltam, és bennfelejtettem a szobámban. Visszajöttem érte délután 6-7 óra körüL és nem éjfélkor. Az említett kolléga csakugyan ott ült az asztalomnáL és a borítékok között kutatott. Kiderült, hogy a bélyegeket vágta le róluk. Azért lett „ügy" az egészből, mert egy másik kolléga már korábban könyörgöm hogy adjam oda neki a bélyegeket, akinek meg is ígértem, hogy miután feldolgozom a leveleket. megkapja. Semmi kém. semmi ügynök, semmi tégla. Ezt csak azért meséltem el. mert erről a szerencsétlen emberről, Tóth Tass kollégáról két társával együtt egy másik újságban már úgy írtak, mint kémekről.

— Az ön nevében szójáték a Cseke — Ekecs. Mikor és mióta használja ezt a nevet?

Cs. L: — Az Ekecs az eredeti nevem: Ekecs Géza László. A saját nevemen nem akartam szerepelni, nem

akartam felhívni a belügyesek figyelmét, és a szüléimét meg akartam kímélni zaklatásaiktól. Ha az Ekecset visszafelé olvassa, Cseke lesz belőle, így lettem Cseke László. Ez a történetem.

— Bálim Mihály 1984 óta belső munkatársa a Szabad Európa Rádiónak, az Autórádió című műsor szerkesztője. Hogyan került kapcsolatba a SZER-rel?

B. M : —Először mim hallgató. Én is, mint nagyon sok magyar, a Teenager Partyn nőttem fel. A hetvenes évek végétől Ausztráliában éltem. majd a nyolcvanas évek elejétől rövid tudósításokat küldtem elsősorban a Forgószínpad részére. 1984 nyarán települtem vissza Európába; azóta élek Münchenben, és akkor lettem a Szabad Európa Rádió belső munkatársa. Eleinte olyan kiváló emberek és munkatársak segítettek, mint például Vadász János gazdasági szakember, a Forgószínpad szerkesztője, Kőbányai Péter és a Hobby, Utazás műsorvezető-szerkesztője. Miskolci Jenő.

— Mikor készítene első önálló műsorát?

B. M: —1988. május 31-én szólalt meg az új köntösbe bújtatott és általam szerkesztett Autórádió. Egyébként aznap volt 29 éves a Teenager Party.

— Miért az Autórádióra esett a választása. hiszen más műsorokban is dolgozott?

B M.: — Amikor a rádió belső munkatársa lettem, a próbaidő alatt az öszszes programba be kellett dolgoznom magam, a hírszerkesztéstől kezdve napi politikai, gazdasági műsorokon át a szórakoztató, úgynevezett .réteg műsorokig" Miután végzettségem építészmérnök, és a szerkesztőség egyetlen műsza.ki végzettségű tagja vagyok, a nyugdíjkorhatárhoz közeledő Miskolci Jenő műsoraiban kaptam egyre nagyobb szerepet. különösen az Autórádióban. Mivel az heti adás, ezért természetesen a napi műsorokban is reszt kellett vennem. így a Kőbányai Péter által szerkesztett Forgószínpadnak lettem társzszerkesztője. Ághy János halála után vettem át a Színes hírek szerkesztését.

— Hogyan teszi aktuálissá a műsorait?

B M.: —Amikor átvettem Miskolci Jenőtől ai Autórádiót, bizonyos elveket állítottam fel magamban a műsor szerkesztésére vonatkozóan. Azzal tisztában voltam, hogy a Trabantok és a kelet-európai kocsik büty leöléséhez, barkácsolásához Münchenből nem lehet hozzászólni, azt a magyarországi ezermesterek jobban tudják. Úgy éreztem. hogy az sem helytálló, ha például