Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-09 / 8133. szám
Népszabadság, 1991.okt.4 ^ i n < .•) * ——————-----------------------------------------------------Göncz Árpád nem írta alá az RTV-alelnökök kinevezését Új dokumentumokat kér a köztársasági elnök Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön közölte állás- ' pontját a rádió és a tévé aleinökeire vonatkozó miniszterelnöki előterjesztéssel kapcsolatban. Egyelőre nem döntött, és a kormánytól az intézmények hatályos működési szabályzatát kérte, hogy felelősséggel határozhasson. Munkatársaink jelentései alapján ismertetjük e lépés visszhangját, a pártok álláspontját, a rádió és a tévé elnökének véleményét. — Alkotmányos mérlegelési jogkörömmel élve megkezdtem a miniszterelnök úr kinevezési előterjesztésének vizsgálatát — mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Frank Róbertnek, az MTI ! munkatársának érdeklődésére! csütörtökön kora délután. A távirati iroda a rádió és a televízió alelnökeinek kinevezésével kapcsolatban tudakolta a köztársasági elnök szándékait. — Egyelőre nem vagyok ab- ! ban a helyzetben, hogy fele- • lő&séggel, megalapozottan döntsék, mert az érintett in- • tézmények hatályos szervezeti-működési szabályzatát nem ; ismerem, és ezért nem állapíthatom meg, hogy a kinevezendő alelnökök feladat- és j hatásköre mire terjed ki, és i hogyan viszonyul a pártközi j konszenzus alapján kinevezett elnökök feladat- és hatáskö- j réhez. Mindaddig, amíg e ! tárgyban meggyőző dokumen- i tumokkal nem rendelkezem, nem áll módomban megítélni, hogy a kinevezések nem okoznak-e olyan belső konfliktusokat, amely a maguk összességében súlyosan veszélyeztethetik az államszervezet demokratikus működését. Levélben fordultam a miniszterelnök úrhoz, hogy a mérlegeléshez szükséges hatályos szervezeti-működési szabályzatokat küldje meg részemre — tájékoztatta Göncz Árpád az MTI-t. * Újságírókkal találkozva Göncz Árpád hangoztatta: addig nem írhatja alá a kinevezéseket, amíg pontosan ő sem ismeri a nemzeti médiák szervezeti és működési szabályzatát. A kérdés azért is kényes, mert a nemzeti médiák legutolsó működési és szervezeti szabályzatát még 1974-ben Aczél György elgondolásai alapján dolgozták ki. Ebben a kérdésben igazi megoldást a médiatörvény mielőbbi elfogadása hozna, és a köztársasági elnök felajánlotta segítségét a törvény megalkotásához szükséges konszenzus eléréséhez. A nemzeti médiák kérdését, az alelnökök kinevezését nem szabad úgy értelmezni, hogy az elnök vagy a kormányzat győzelme volna, egyiké sem — hangoztatta. A médiatörvény csak a nép érdekét szolgálhatja, azét a népét, amelynek birtokolnia kell a televíziót és a rádiót. A médiáknak minden párttól, így az , MDF-től és az SZDSZ-töl is ; függetlennek kell lenniük. A j beszélgetés során ugyanakkor a köztársaság elnöke éreztette I azt is — s ez egy korábbi, a 1 kormányfőhöz szóló leveléből is kitűnt —, hogy nem ért egyet az alelnökök személyére tett javaslatokkal. Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtök délutáni közlése a további mérlegelés szükségességéről eltérő és esetenként egymással homlokegyenesen ellentétes kommentárokra adott alkalmat. Az ellenzéki pártok képviselői megértik az államfő lépését, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kormánypártok, mindenekelőtt az MDF, semmiképpen sem tudnak egyetérteni a halasztó jellegű elhatározással. Seszták László (KDNP) kijelentette, hogy mivel az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező érvényű, meglepő, hogy a köztársasági elnök most újabb és más természetű kifogással hozakodik elő. Ugyanis a csupán előtte ismeretlen szervezeti és működési szabályzatok bekérését már az előző indokolásánál is szóvá tehette volna. Mivel ezt akkor nem tette meg, ezért egyértelmű, hogy az elnök úr időhúzásra törekszik — vélekedett a KDNP képviselője. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke kijelentette, hogy jelenleg sem a tévének, sem a rádiónak nincs érvényben levő szervezeti-működési szabályzata, mert amit a két média elnökei előterjesztettek, azt a miniszterelnök elutasította. ,,A régi szervezeti, működési szabályzatban viszont szerepelnek az alelnöki • posztnak megfelelő elnökhe- ( lyettesek. Egyébként pedig törvény született az alelnökök kinevezéséről, és a törvény mindenképpen magasabb rendű jogszabály, mint jelen esetben a tévé vagy a rádió működési szabályzata." Hozzátette, Göncz számára biztosított a határidőhöz nem kötött mérlegelési jog, és ő él ezzel. Simon Tamásné (FKGP) hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság döntésében nem volt szó szervezeti-működési szabályzatról. „Ez azonban csupán egyeztetési kérdés .. Orbán Viktor (Fidesz) a kialakult helyzetet abszurdnak nevezte, és hozzátette, ahogy ezt a Fidesz jogászai többször kifejtették, még a „gyenge” köztársasági elnök és a miniszterelnök viszonyát sem lehet jogszabályi formában szabályozni. „A két közjogi méltóság között konszenzusnak kell születnie. Politikai udvariatlanságra vall, hogy Antall József másodszor is ugyanazokat kívánta kinevezni tévé- és rádióalelnököknek, s Göncz Árpádnak nem maradt más választása, becsülete, szavahihetősége elvesztése nélkül, mint amit tett. A konszenzus létrejötte mindenképp fontos, mert nem kívánatos, hogy a két közjogi méltóság ellentéte alkotmányos válságba sodorja az országot. Mind Fodor István, a független képviselők csoportvezetője, mind Gól Zoltán, az MSZP frakcióvezetője hangoztatta, logikus, hogyha a köztársaság elnöke él mérlegelési jogkörével. Gál egyebek közt ezt mondotta: „A köztársasági elnök levele, amelyben első ízben megtagadta az alelnökök kinevezését, lehetőséget biztosított volna egy átmeneti megoldásra. Ehelyett ismert a kormány magatartása... A Szocialista Párt kész lenne részt venni egy olyan politikai fórumon, ahol a feszültség fokozódását megakadályozandó a kiegyezés szándékával rendeznék a kérdést.” Haraszti Miklós, az SZDSZ képviselője a parlament kulturális bizottságának tagja érdeklődésünkre a következőket válaszolta: — Ügy látszik, hogy
