Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-09 / 8133. szám
Népszabadság, 1991.okt.4 H a köztársasági elnök pótolni igyekszik azt a konszenzusteremtést, amelyet a miniszterelnök elmulasztott. Ez a szándéka nemcsak a nemzet egységét kifejező elnöki pozíciójából adódik, hanem abból is, hogy erre külön felkérte őt az Országgyűlés tavaly elfogadott, úgynevezett 57-es törvénye, amely a rádió, a tévé és az MTI vezetőinek kinevezési rendjéről szól. Ez a törvény, mint az Göncz Árpád nyilatkozatában is olvasható, azért veszi el a kormánytól a kinevezési jogot, és adja azt ót az elnöknek, hogy a sajtószabadság és a pártatlanság maradéktalanul érvényesüljön e. közszolgálatoknál. Természetesen a parlament kulturális bizottsága, amelyben mind a hat párt képviselője jelen van, éppen azért szerepel mint „meghallgató" szerv, hogy a konszenzus az említett kérdésben létrejöhessen. Jobb későn, mint soha — fejezte be nyilatkozatát Haraszti Miklós. i ! Hankiss Elemér az együttműködés feltételeiről (Munkatársunktól.) — A Magyar Televízió 1986. október 29-én adta ki nyomtatásban szervezeti és működési szabályzatát. Az akkori minisztertanácsi rendelet értelmében ezt be kellett nyújtani a kormányhoz. Nincs tudomásom arról, és ma sem tudom megmondani, hogy a Minisztertanács akkor, illetve ezután visszatért-e az ügyre, bár ismereteim szerint senki 6em kifogásolta a szabályzatot, sem akkor, sem később — mondta Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke. — A televízió — folytatta Hankiss Elemér — ez év januárjában fogott hozzá a televízió struktúrájának radikális átalakít^ához. Antall József miniszterelnök úr először áprilisban, majd később több ízben is levélben sürgette, hogy küldjük meg az MTV új működési szabályzatát. Mi egy tervezetet készítettünk, amelyet a miniszterelnök formai és jogi okokra hivatkozva nem fogadott el. Ez év szeptember 25- én Antall miniszterelnök úr ismét levélben szorgalmazta, hogy formailag és jogilag megfelelő működési szabályzatot küldjünk a kormány számára. Vállaltuk, hogy október 15-ig megküldjük ideiglenes működési és szervezeti szabályzatunkat. Egy másik kérdésre válaszolva Hankiss Elemér elmondta: természetesen nem vitatja a a köztársasági elnöknek azt a jogát, hogy alelnököket nevezzen ki a televízió élére. — Én viszont — mondta Hankiss Elemér — fenntartom a jogomat arra, hogy együttműködni a kinevezendő alelnökökkel osak akkor fogok, és számukra érdemi funkciót csak akkor tudok biztositani, ha ők, illetve e funkciók beleilleszkednek működési rendszerünkbe és a televízió szellemiségébe, amelyet az elmúlt több mint fél év alatt legjobb munkatársaimmal alakítottunk ki. A továbbiakban Hankiss Elemért arról kérdeztük, mi a véleménye-arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök konszenzust sürget a rádió, illetve a televízió alelnökeinek kinevezésével kapcsolatban. — Az egyeztetéssel kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy a televízió szinte mindenütt a világon a politikai küzdelmek középpontjában áll. Ezért indokoltnak és kívánatosnak tartom, hogy a tévére vonatkozó fontos kinevezéseket előzze meg politikai konszenzus, illetve minél szélesebb, többségi egyetértés. Véleményem szerint azonban a politikai egyeztető munkát inkább a rádió- és televíziótörvény előkészítésére kellene összpontosítaniuk a parlamenti pártok képviselőinek. Gombár Csaba, a rádió elnöke elmondta, már a múlt héten kifejtette álláspontját. Most nem óhajt újra nyilatkozni. (Emlékeztetőül: szeptember 28-i sajtótájékoztatóján a rádió elnöke hangsúlyozta: tudja, hogy az alelnök jelöltek kiválasztásába nem szólhat bele. Fontosnak tartotta volna azonban, hogy a miniszterelnök tájékozódjon a rádióban: milyen hatáskörök betöltésére van lehetőség. Gombár két olyan rádiós munkakört jelölt meg, amelyben szerinte elképzelhető alelnökök foglalkoztatása. E kettőből az egyiket jelenleg is betöltik. így ha mégis bárom alelnököt neveznének ki, kettőnek érdemi munkát nem tud ajánlani.) P. L.
