Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-08 / 8132. szám

Magyar Nemzet, 1991.okt.3. akkor az is a leckéjük, hogy adott esetben garantálják a termelés ön­korlátozását is. . Továbbra is kérdéses, hogy mi­lyen formában maradjon fenn a ked­vezőtlen adottságú térségek központi támogatása; azzal majd mindenki egyetért: a segítség elkerülhetetlen, bár mindenkinek jó, tökéletes megol­dás aligha remélhető. Erőteljes koncentráció Talán a legfontosabb kérdés vi­szont, hogy milyen legyen a termelés struktúrája, egyszerűbben: miből mennyit állítsanak elő a kis- és nagy­­gazdaságok? Az államtitkár-helyet­tes erről kevés konkrétumot mondott, alighanem azért, mert itt a döntnök 4 piac lesz, a minisztérium cselekvés) tere korlátozott. Ám akad szépséghi­bája is ennek a kétségkívül prog­resszív szemléletnek. Az, hogy ná< IS" lünk egyelőre még nincs valódi piac, illetve, hogy az állam nem csökkent­­heti még tovább az exportálandó ter­mékek dotációját, amikor a nyugat­európai országokban éppen az ellen­kezőjének lehetünk tanúi. A kecskeméti fórumon nemcsak a honi illetékesektől vártak gyorsan hasznosítható információkat, hanem a külföldiektől is, meghozza elsősor­ban arról, hogy«ők miképp határoz­nák meg a magyar teendőket az Eu­rópai Közösséghez való csatlakozá­sunk küszöbén? Nos, csalódniuk kel­lett. Ez azonban egyáltalán nem je­lenti azt, hogy üres kézzel távoztak, sok tanulsággal szolgált ugyanis a német szakemberek beszámolója az ottani élelmiszertermelés mai hely­zetéről, átalakulásának irányáról. Németországra - de általában Nyugat-Európára is - a koncentrá­ció a jellemző, rohamosan csökken a 40 hektárnál kisebb területen gaz­dálkodó farmok száma, s nő az en­nél nagyobb birtokoké. Évente a ter­melőknek körülbelül a három száza­léka dobja be a törülközőt, egyré­­szük a csőd elől menekül így, a töb­biek pedig csődbe mentek. Herbert Wagner tartományi mezőgazdasági miniszter nyomatékkai mondta: az ország nyugati felén nem szokás csak mezőgazdálkodó üzemről be­szélni, mert ezek általában több pro­­filúak; a gazdaságoknak csak a har­mada ér el akkora nyereséget, ami­ből finanszírozható a fejlesztés. Ön­kritikusan elismerte: a német mező­­gazdaságban dolgozók termelékeny­sége alacsony - Hollandiához, Dá­niához képest persze. Az agrárpoli­tikájuk célja: minél több üzem vál­jon önfenntartóvá', fejezzék be a ter­melést azok a farmok, amelyeket most az állami támogatás tartja élet­ben. Német alapossággal tervezik a jövőt is; a prognózisuk szerint, ha az elkövetkező három évtizedben a mű­szaki, technológiai fejlődés olyan Ütemben folytatódik, mint áz elmúlt harminc évben, akkor az ezredfordu­lón a ma megművelt területnek a fe­lén elég lesz termelni, a 700 ezer me­zőgazdasági foglalkoztatott helyett nem lesz 140 ezernél többre igény, a farmok száma pedig a jelenlegi 630 ezerről a harmadára fog csökkenni. Sok kisbirtok a határban A német adatok, tendenciák után érdekes volt szembesülni a magyar valósággal, hogy merre megyünk mi a saját határunk göröngyös földjén. Pont ellenkező irányba! A mezőgazdasági vállalkozók át­lagos földterülete mára öt hektárra növekedett, amiből 3,2 hektár bérelt terűiét. Jellemző, hogy a többség az állattenyésztési választja, de úgy, hogy a szükséges takarmányt vásá­rolják a nagyüzemektől. A magán­­gazdálkodók felszereltsége siralmas, két gazdára sem jut egy traktor, ötre sem egy tehergépkocsi. Csete László, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese előadásában ennél több, a jelent rögzítő adatot ismerte­tett, ám nem vállalkozott annak becs­lésére, hogy vajon a kárpótlási tör­vény gyakorlati végrehajtása során hány apró birtok születik meg és kezd termelni. Nem kell különösebb jóste­hetség annak kimondásához; sok. A földművelésügyi miniszter nem fél a fóldaprózódástól, a néhány hektáron termelni akaró farmgazda­ságok számának növekedésétől. Hi­szi - miképp erről az Új Magyaror­szágban nyilatkozott -, hogy a gaz­dák hamar fölismerik: egyedül ne­héz, s létrehozzák társulásaikat, olyan szövetkezetei például, amely nem hasonlít a ma működőkhöz. Az­az, megindul nálunk is a koncentrá­ció, a dűlőút egyenessé, simává szelí­dül. Bízzunk hát abban: segít majd a hit is elmozdítani azt a gond-hegyet, ami alatt ma nyögnek a termelők, ha még nem is sújtja mindegyiküket az általános agrárválság. Horváth L István

Next

/
Thumbnails
Contents