Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-08 / 8132. szám
Új Magyarország, 1991.okt.3 3 „Itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja" Negyvenedik síiiletésnap Október 6-án lesz 40 esztendeje, hogy magyar nyelven *r éterbeír egy új rádió szólalt meg, amely úry jelentkezett be, bogy a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja”. Ma már szinte közhelynek számit, hogy a Szabad Európa Rádió történelmi feladatot teljesített — amerikai segítséggel — negyven éven át, minden időben az akkori adottságok és lehetőségek szerint fenntartotta, ápolta a magyar nemzeti tudatot, a szabadság és a demokrácia eszméjét. Hogy miképpen ta született meg ez a történelmi jelentőségű rádióállomás, erről beszélgettem Münchenben Szamosi József íróval, rendezővel. 0 azon kevesek közé tartozik, aki ott volt az adó megszületésénél. — Arra kérem, beszéljen bevezetésül arról, milyen körülmények között született meg a Szabad Európa Rádió magyar adása. — Elsősorban azt kell tudni, hogy ez az időpont a hidegháborúnak a csúcspontja volt, a másik lényeges esemény pedig az, hogy ezt megelőzően koncepciós perben elítélték Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket, i Ezekben a hónapokban a világsajtóban nem múlt el egyetlen nap sem, hogy ne írtak volna a Mindszenty-perről. Míg a Rajkper nem váltott ki semmilyen megrázkódtatást, mert ezt a kommunizmus belső ügyének tekintették, a Mindszenty-ügy óriási felháborodást váltott ki. Valószínűleg ilyen érzelmi hatásokra alakulhatott ki Amerikában, privát kezdeményezésre, egy mozgalom, amely a „Keresztes Hadjárat a Szabadságért” nevet viselte. Polgári társulás volt: pénzt kezdtek gyűjteni, hogy segítséget nyújtsanak a kommunizmus igájában szenvedő népek megsegítéséhez. A rádió megteremtésének anyagi fedezetét tizenhatmillió amerikai polgár adományából hozták létre. Ezt később persze állami támogatás váltotta fel, a C1A felügyeletével, majd ezt követően az amerikai kongresszus hatáskörébe került 1951. október 6-án délelőtt tíz órakor a müncheni Bayerische Hóiban a Free Europe Bizottság alelnöke az ünnepi megnyitóban többször kiemelte ennek a vállalkozásnak a magánkezdeményezés-jellegét. — Milyen technikai előkészületek előzték meg az adás megkezdését? — A rádió későbbi épülete az Englische Gartenben még nem volt készen, ezért házat béreltek a Possard Strassen^ és a munkatársak már 1951 augusztusában ott voltak, hogy a szükséges előkészületeket megtegyék. A rádió magyar osztályának a személyzete csak lassan töltődött fel. Az amerikaiak elképzelése szerint a rádió személyi összetételének tulajdonképpen az 1945 utáni koalíciós idők keresztmetszetét, kellett tükröznie. Tehát úgy alkották meg a munkatársi gárdát, hogy | hivatalosan delegált a Független j Kisgazdapárt, a Keresztényde- , mokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, de persze voltak olyanok is, akik nem ezen meggondolások alapján kerültek be a rádió szerkesztőségébe. Világnézetileg kezdetben koalíciós szempántok alapján működött, de — véleményem szerint — valójában szociáldemdknata-líberélis vonal érvényesült, melyben helyért kapott a keresztény világnézet, lupéidéul a Mindszenty József által képviselt irányvonal is. Az élet tréfája utóbbi vonatkozásban abban nyilvánult meg, hogy a rádió első egyházi tanácsadója Jánotssy páter volt, akit 1945-,ben egyes koalíciós körök az esztergomi székbe akartak ültetni, így Mindszenty József akkori veszprémi püspök ellenjelöltje volt. Jánossy páter később is szemben állt Mindszenty bíboros nézeteivel, és hát éppen neki kellett naponta a mártír bíborost dicsérnie. — Milyen technikai bemérések előzték meg az adások megkezdi- j sét? — £n csak annyit tudok, hogy ; az első ilyen feladatkörrel megbízott csoport Innsbruckban volt. Ez olyan kis csoport volt, amely értékelő, lehallgató osztályként szerveződött. Amikor a rádió működni kezdett, akkor Münchenbe jöttek, de nem a Posssard Strassén lévő-épületbe, hanem külön dolgoztak egy villában. Kezdettől fogva Portugáliában voltak az adótornyok, mivel a németek nem,engedték meg, hogy az adásokat közvetlenül Németországból sugározzák. Előbb Portugáliába kellett átjátszani, és onnan került ki az éterbe. — Honnan jöttek a magyar osztály munkatársai? — A magyar osztály vezetőjének ' Dessewífy Gyulát, a Kis Újság főszerkesztőjét, aki a Független Kisgazdapárt képviselője volt az antifasiszta ellenállási mozgalomban, az ismert nemzetgyűlési képviselőt szemelték ki. Mivel ő akkor Franciaországban élt, a legtöbb munkatárs is innen került Münchenbe, így a legendás hírű Mikes Imre, aki Gallicus néven vált közismertté. De lőttek Svájcból, Németországból és Angliából is. Az Egyesült Államokból viszont senki sem. — 1951. október 6-án este vagy napközben szólalt meg először a rádió? — Nem este, napközben! Délelőtt tizenegy órakor kezdődött az adás. Az első bemondónő nagyon megilletődötten ült le a nemzetiszínű szalaggal átkötött mikrofon elé. Majdnem elsírta magát, amikor elmondta, hogy itt a Szabad Európa Rádió, a szabad Magyarország hangja. Az első adásra nem emlékszem pontosan, de .azt hiszem, a Bayerische Hóiban éppen akkor tartott ünnepséget közvetítették, ahol magyar részről Dessewífy Gyula és Jánossy jezsuita páter mondott ünnepi beszédet. • Az akkori szerkesztőségben kik voltak jelen az első hónapokban munkatársakként; olyanok, akik mint újságírók, közírók korábban tekintélyre tettek szert a magyar szellemi életben? — Válóban neves publicistákból, Vezakemberekből tevődött össze á szerkesztőség, és ezt hiszem, nyugodtan beszélhetek róluk, mivel csaknem mindegyikük meghalt már. Dessewífy Gyula helyettesé. Tmzry bajos -volt. aki egyébként a nagy Thury író famíliájának a sarja. Thury Zoltán fia dolgozott a Magyarországnál, az Űj Magyarországnál, majd a koalíciós időkben a Magyar Nemzetnek volt az egyik szerkesztője. Valójában ő irányította a szerkesztőséget. A fő irányvonalat persze az amerikaiak adták meg, ezt a felelősséget nem vállalta volna senki eem. A külső munkatársak között is nagy nevek szerepeltek. Néhány héttel az adás megkezdése után már jelentkezett Márai Sándor, akii Ulysses néven a rádió Vasárnapi Krónikáját irta. Később Maral Candidus néven a New York-i leveleket küldte a müncheni stúdiónak. Mikes Imre Gallicus néven írt tovább, produkcióvezető pedig Kovács Aladár, a Nemzeti Színházjgazgatója volt, aki a nyilas batalom-I átvétel után mondott le. Neki rádiós tapasztalatai is voltak, nem beszélve arról, (hogy a Nemzeti.. Szaniházban már bemutatták a‘ negyvenes évek elején a Téli zsoltár című darabját Ezért volt -. lehetséges, hogy e rádió az emig-. rációs - körülmények ellenére ^ színdarabot mutasson be. Az el- 7 só volt a Bánk bán, majd ezt követte egy színmű rádiós bemutatása. A produkcióban olyan kiváló színészei szerepeltek e rádiónak, mint Petravics Iván, aki a köztudatban úgy élt, mint egy bonvivén, igazában világhírű művész volt aki Hollywoodban szer- i zett nagy (hírnevet. A női szanéí szék között ott volt a Nemzeti Színházból Bíró Anna. Csak ké- i sőbb, 1956 után került a rádió előadói közé Szörényi Bva, Szabó Sándor. A rádió külpolitikai kommentátorának, Stanken’ich Viktornak nagy rádiós múltja volt. melyet nemcsak Budapesten szerzett, hanem a BBC-nél is,
