Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-08 / 8132. szám
Új Magyarország, 1991.okt.3. \ ahol sokáig dolgozott. A budapesti rádiótól ivóit a SZER-nél Máriásay József, ő az idegen nyelvű osztályon dolgozott, és Bornemissza János. A sportrovatot az Európa-baj« ok Mach ár, Tibor vezette, aúci Amerikában mint edző szerzett magának hírnevet. A szerkesztőség harmadik legfontosabb embere Máriássy Viktor volt, hajdan a Nemzeti Újság .irodalmi szerkesztője: ő Anony-. znus néven szerepelt a rádió adásaiban, Csaknem az első perctől kezdve munkatársunk volt ez író Vaszary Gábor, de a magyar színházi élet olyan kiemelkedő személyisége, mint Indig Ottó szintén a szerkesztőségünket gazdagította. Neki több híres darabja volt: „A torockói menyasszony” vagy „Az ember a híd alatt". Mellettünk más kiváló ínóink is voltak: Béry László, a Függetlenségnek volt szerkesztője, vagy Zatlhureczky Gyula, aki a kolozsvári Ellenzéket szerkesztette. Ezek a munkatársak mind főszerkesztői címet viseltek a müncheni szerkesztőségben. De folytathatnám a névsort Albert Dezsővel, ő az erdélyi Hitelnek volt a főszerkesztője, ölvedi Jánossal, a Függetlenségnek volt belső munkatársával, későbbi szófiai sajtóattaséval. A kommunista mozgalom szakértőjeként Körösi Krizsán Sándor tevékenykedett, aki valamikor a Román Kommunista Párt felső vezető köreihez tartozott. Jól ismerte a kommunizmus struktúráját, egyáltalán a párt működését, a moszkvaitól kezdve a környező országok mozgalmaiig. Sokat mulattunk rajta, amikor az események alakulását jósolgatta, mondjuk egy temetésből szűrve le következtetéseit; abból, 'hogy ki, hová volt állítva a résztvevők között. Azt is el kell mondani, hogy mi akkor, 1951-ben nagyon kezdők voltunk, különösen, ami a technikai apparátus kezelését. Illet!. Vadonatúj technikai felszerelésekkel amerikai szakemberek jöttek, akik azután megtanítottak bennünket az eszközök kezelésére. £n e kezdésnél kis ember voltam, műsorismertetéseket irtani, és áz egyes" műsorokat összekötő szlogeneket; ez pedig addig nekünk, magyaroknak ismeretlen volt. A magyar rádiózás nem ismerte ezt Később, az évek folyamán, egyre feljebb kerültem e szerkesztőség ranglétráján, úgy is mint író, rendező, úgy is mint a Művészeti Tanács tagja. A rádió minden árában tízperces híreket mondott, amit egy kommentár követett. Naponta hat külpolitikai kommentár hangzott el, és az adási idő tizenkét órán keresztül tartott. Elfelejtettem eddig említeni, hogy az előkészületek időszakában, 1951 szeptemberében kéthetes „néma” próbaadásokra került sor. Itt minden úgy történt, mintha adtunk volna, de nem került levegőbe. — Milyen szellem uralkodni a szerkeszt őséoben? — Akik abban az időben a rádiónál dolgoztak, írtak, rendeztek, óriási hittel és lelkesedéssel vettek részt a munkában. A németek nemigen szerették a rádiót. Féltek tőle, mert ebben a hidegháborús hangulatban nem tudták, hogy az oroszok mikor jönnek ide be. Ezért a rádiót úgy tekintették, hogy ez veszélyt jelent számukra. A rádió létrejötte valóban történelmi esemény volt, mivel lényegesen befolyásolta a megszállt ország hangulatát, de a magyar emigráció életében is számottevő íardalatot jelentett. _ Hiszen ettől kezdve itt összpontosul* a magyar emigráns sajtó jelentős része is. Gyűjtőhelye lett egy sor 'kiváló szellemi embernek. Az indulásnál bizony nagyon össze voltunk zsúfolva, a gépírónők például a folyosón dolgoztak. Nagyon kis hely jutott egyegy szerkesztőnek, de a roppant nagy lelkesedés legyőzte a felmerült nehézségeket. Sokszor előfordult, hogy még éjszaka is bent maradtunk dolgozni, mivel abban a szent hitben éltünk, hogy munkánk hozzájárul egy független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez. Persze, nem volt egyszerű a különböző világnézetű embereiket összetartani. Mindenki a maga eszmeiségében élt, ami abban az időben nagyobb választóvonalakat jelentett, mint a mai közéletben. — Az adás megindulása után milyenek voltak a külső reagálások? — Mint említettem, én csak alulnézetből láttam az eseményeket. Magyarországról nagyon nehéz volt híreket kapni, mivel a levélforgalom jóformán elmaradt A hivatalos kommunista sajtó az első időkben igyekezett agyonhallgatni a rádió megindulásának a tényét. Sokáig megpróbáltak nem venni tudomást róla. Nem reflektáltak semmilyen műsorára sem. Csak jóval később kezdődött el a kommunista propagandagépezetben a harc a Szabad Európa 1 Rádió ellen. De Itt szeretnék valamit ennek kapcsán elmondani Az ’56-os menekültek közül sokan > állították: ők a saját fülükkel hallották, hogy a Szabad Európa Rádióban azt mondták: csak tartsatok ki, majd felszabadítunk. ' Biztos, Thqgy' nem hangzott el a Szabad Európa Rádióban ilyen kijelentés! De érdekes módon megtaláltam, hogy ezt honnan veszik. Onnan vehették, hogy valóban elhangzott Ilyesmi, méghozzá illetékes helyről, de korábban, a rádió Indulásakor. A Szabad Európa Bizottság európai igazgatója mondotta a megnyitási ünnepségen: ... önnek, Dessewífy, átadom az új rádiót, ezentúl önök irányítják. Kérem, mondják meg honfitársaiknak, hogy a nagyvilág nem hagyja cserben őket, mondják meg nekik, hogy tartsanak ki, és készüljenek arra az időre, amelyben elfoglalhatják helyüket a világ szabad népei között." Haas György
