Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-26 / 8126. szám
Magyar Hírlap, 1991.szept.24. X-lyosan zavarná. Az utóbbi szempontból a köztársasági elnök a kinevezésnél kizárólag a személyre tett javaslatot, jóváhagyás esetén pedig kizárólag a mindenkori előterjesztés tartalmát vizsgálhatja felül. 3. Ha törvény előírja, hogy a kinevezési eljárás során valamely szerv — így például az Országgyűlés bizottsága — a jelöltet meghallgassa, vagy véleményt nyilvánítson. a meghallgatás és az állásfoglalás eljárási érvényességi kellék, megtörténtüket a köztársasági elnöknek a kinevezés jogi előfeltételei között vizsgálnia kell. Az eljárásban közreműködő szerv állásfoglalását a köztársasági elnök akkor köteles figyelembe venni, ha a törvény kifejezetten így rendelkezik. A figyelembevétel az állásfoglalás tartalmának bevonását jelenti a döntés előtti mérlegelésbe, magát a döntést azonban nem köti. C) Az Alkotmánybíróság az alkotmány 31/A. paragrafus (1) bekezdésének értelmezése alapján megállapítja: 1. A köztársasági elnök személyének sérthetetlensége a köztársasági elnök alkotmányjogi jogállásának része. A sérthetetlenség folytán a köztársasági elnök nem visel politikai felelősséget az Országgyűléssel szemben, jogi felelőssége pedig kizárólag az alkotmány 31. paragrafus (4) bekezdése, a 31/A. paragrafus (2)-(6) bekezdése és a 32. paragrafus szerint áll fenn. 2. A köztársasági elnök büntetőjogi védelméről törvényben kell rendelkezni. E törvény tartalmát az Országgyűlés belátása szerint határozza meg. _Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Salamon László: zöld út a kormánynak a felmentésekhez Az Alkotmánybíróság nem értett egyet a köztársasági elnöknek azzal a döntésével, mellyel megtagadta a TV alelnökök kinevezéséről szóló okmány ellenjegyzését. Ez azonban saját olvasat, hangoztatta Salamon László, az Országgyűlés Alkományügyi Bizottságának elnöke azon sajtótájékoztatón, amelyet az Alkotmánybíróság határozatának kézhezvétele után alig fél órával tartottak. Mint a bizottság elnöke elmondta, a határozat nagymértékben hozzájárul a hatásköri kérdések tisztázásához. Ennek ellenére a tájékoztatót némi bizonytalanság jellemezte, hiszen még nem volt kéznél a részletes indoklás, s magát a határozatot is csak egyszer volt ideje elolvasni a bizottság elnökének. Az mindenesetre kiderült: mivel a TV-alelnökök kinevezése egyrészt a jogszabályok betartásával történt, másrészt nem jelentett súlyos veszélyt a demokratikus rendre, a köztársasági elnöknek nem állt jogában megtagadni az ellenjegyzést. Arra a kérdésre, hogy ez az értelmezés zöld utat ad-e a kormánynak egy esetleges felmentéssorozat elkezdéséhez, Salamon László igennel válaszolt, mondván a különböző funkciók betöltése a kormány felelőssége. Arra. hogy vajon miként fogadná ezt a döntést, ha köztársasági elnök lenne, Salamon László egy sóhaj kíséretében nem kívánt válaszolni. Ami a főparancsnoki tisztséggel kapcsolatos állásfoglalást illeti, a bizottság elnöke leszögezte: a határozatot mindenképpen egybe kell vetni az indoklással, valamint a Honvédelmi Törvényben használt terminológiával. Ami biztos: ebben az esetben alkotmányjogi jogállásról, s nem kifejezett parancsnoki tisztségről van szó.
