Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-26 / 8126. szám

Magyar Hírlap, 1991.szept.24.

<3

Szájer József: nem lehet két helyen a kompetencia

Nagyon megnyugtatónak tartom az Alkotmánybíróság döntését — kezdte értékelését Szájer József. A Fidesz parlamenti képviselője kifejtette: a határozat gondolatmenete nagyon hasonló a Fidesz jogi bizottságának a nyilvánosságon keresztül is kifejtett véleményéhez. A Fidesz az Alkotmányból kiindulva alapvetően a gyenge köztársasági elnöki pozíciót tekintette alkotmányosnak. Ennek az alkotmányon kívül vannak bizonyos szociológiai, politikai okai is, hogy ez illik a magyar közjogi szerkezetbe. Az MDF—SZDSZ paktuma, s az azt követő alkotmánymódosítás eredményeként Magyarországon egy erős, majdnemhogy kancellári miniszterelnöki rendszer alakult ki, s ehhez viszonyítottan egy gyenge köztársasági elnök. Semmilyen politikai rendszer nem tűri, hogy egyszerre két helyen legyen a kompetencia, illetőleg párhuzamos döntések szülessenek.

Megítélésem szerint ezzel az elvvel és az alkotmányban rögzített szerkezettel összhangban álló az alkotmánybírósági döntés a hadsereg irányításával kapcsolatban. Nem lehetséges ugyanis, hogy párhuzamosan. hol az egyik, hol a másik fél döntsön a hadsereg ügyeiben. A hadseregfőparancsnoki cím tituláris

pozíció, ami bevett nyugati demokráciákban sok helyen általában a királyt illeti meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vezénylési jog békeidőben túlerős jogosítvány lenne, ugyanakkor jelen van ebben a szerkezetben, vagyis a konszenzusa szükséges. Tehát a mostani értelmezés nem jelenti az elnök jogosítványának megnyirbálását. A kinevezésekkel kapcsolatban pedig úgy vélem, mindenki megnyugodhatott, hogy a köztársasági elnöknek igenis vannak bizonyos jogosítványai, tehát nem kényszeríthető olyan dolog megtételére, amit az alkotmány nem mond ki. Az alkotmány értelmében az elnök elvileg hallgatólagos vétóval élhet olyan kinevezések esetében, amelyek vagy nem felelnek meg a jogszabályoknak, vagy pedig nem tartja összeegyeztethetőnek a demokratikus renddel, illetőleg általános elvekkel, hiszen ő a szimbolikus megtestesítője a nemzet egységének. Ilyen tekintetben a köztársasági elnök jogosítványai jórészt formálisak. de speciális helyzetekben jelentőségre tehetnek szert. Az elnök sérthetetlensége formális alkotmányértelmezési kérdés volt. hiszen az alaptörvény kimondja: a köztársasági elnök büntetőjogi védelméről külön törvényben kell rendelkezni.

i