Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-26 / 8126. szám
Magyar Hírlap, 1991.szept.24. * Az államelnök nem a parlamentnek felelős Határozat és indoklás Az alábbiakban ismertetjük az Alkotmánybíróság határozatát: A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! . Az Alkotmánybíróság a honvédelmi miniszternek, az igazságügyminiszternek, valamint az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottságának az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján — dr. Kilényi Géza, dr. Schmidt Péter és dr. Vörös Imre alkotmánybírónak a határozat B) része 2. pontjára vonatkozó különvéleményével, valamint dr. Ádám Antal. dr. Herczegh Géza, dr. Lábady Tamás, dr. Szabó András. dr. Tersztyáriszky Ödön és dr. Zlinszky János alkotmánybíró párhuzamos véleményével — meghozta a következő határozatot A) Az Alkotmánybíróság az alkotmány 40/B paragrafus (3) bekezdésének értelmezése alapján figyelemmel a 19. paragrafus (3) bekezdése, a 29. paragrafus és a 30/A paragrafus, továbbá a 35. paragrafus (1) bekezdése értelmezésére is — az Országgyűlésnek, a köztársasági elnöknek, illetve a kormánynak a fegyveres erők irányítására vonatkozó hatásköreit illetően az alábbiakat állapítja meg. 1. A fegyveres erők irányításában az alkotmány 40/B. paragrafus (3) bekezdésében felsorolt szervek mindegyikének részt kell vennie, az alkotmányban meghatározott hatáskörök szerint, illetve azok sérelme nélkül. A fegyveres erők irányítására a 40/B. paragrafus (3) bekezdésében meghatározott szerveken kívül semmilyen más szervnek nincs hatásköre. Az irányítástól független vezetői hatásköröket alkotmányosan nem lehet megállapítani. A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörét csakis az irányító szervek irányítási aktusainak megfelelően, azok keretén belül gyakorolhatja. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány irányítási aktusainak megfelelő parancsot a Magyar Honvédség, illetőleg a Határőrség parancsnoka adja ki. 2. Az Országgyűlés — alkotmánymódosítás nélkül — a fegyveres erők irányítására vonatkozó olyan új hatáskört, amelyet az alkotmány nem tartalmaz, csak akkor állapíthat meg az irányító szervek bármelyike részére, ha ezzel az alkotmány 40/B. paragrafus (3) bekezdése szerint irányításra jogosult többi szervnek az alkotmányban meghatározott hatáskörét nem vonja el. 3. a) Az alkotmány 29. paragrafus (2) bekezdése, amely szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, nem hatásköri szabály. Az alkotmány a köztársasági elnöknek a fegyveres erők irányítására vonatkozó hatáskörén belül nem különít el és nem nevez meg a főparancsnoki funkciót kitöltő jogosítványokat. A 29. paragrafus (2) bekezdése alkotmányjogi jelentősége annyi, hogy a köztársasági elnököt legalább egy hagyományos főparancsnoki jogosítvánnyal fel kell ruházni. A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója az elnök alkot- I mányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben, illetve a Határőrségben viselt rang í vagy beosztás. A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok irányító hatáskörét az Alkotmány, illetve az Alkotmány felhatalmazása | alapján és annak keretében meghozott törvény kimerítően meghatározza; további jogok az alkotmány 29. paragrafus (2) bekezdéséből közvetlenül nem származnak. b) A köztársasági elnök fegyveres erők irányítására vonatkozó hatásköre alkotmányjogilag nem különbözik egyéb hatásköreitől; kinevezési és jóváhagyási jogosítványát ugyanazokkal a feltételekkel gyakorolja, mint az egyéb kinevezési, jóváhagyási és megerősítési jogköröket. 4. A fegyveres erők működésének irányítása a kormány hatásköre. Az alkotmány 35. paragrafus (1) bekezdés h) pontjában a „működés irányítása” az irányítási jogkörökből a végrehajtó hatalomra tartozó részt jelöli meg, s a végrehajtó hatalomal kizárólagosan felruházott kormány alkotmányos jogállásával összhangban minden j olyan irányítási hatáskört felölel a fegyveres erők felett, amely a hatá- I lyos jog szerint nem tartozik kife- i jezetten az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe. A 1 három szerv hatásköreinek a fegy| veres erők irányítását hézag nélkül át kell fogniuk. A fegyveres erők működésének irányítása a kormány hatásköiéből törvénnyel nem vonható el; ugyanakkor a hatalmi ágak elválasztása, illetve a köztársasági elnök jogállása keretein belül, a kormány hatáskörének érintetlenül hagyásával, mind az Országgyűlés, mind a köztársasági elnök hatásköre elvileg bővíthető. B) Az Alkotmánybíróság az alkotmány 30/A. paragrafus (1) bekezdés h), i) és m) pontja, valamint a 30/A paragrafus (2) bekezdése értelmezése alapján a köztársasági elnök kinevezési jogkörével és a miniszteri ellenjegyzéssel kapcso- I latban az alábbiakat állapítja meg. 1 1. Az alkotmány 48. paragrafusában meghatározott kinevezési jog kivételével az alkotmány vagy külön törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt minden kinevezéshez, előléptetéshez, tisztségban való megerősítéshez valamint felmentéshez (a továbbiakban együtt: kinevezés), továbbá a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jóváhagyáshoz a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusának érvényességi kelléke. Az ellenjegyzés megtörténtével a kormány vállalja a politikai felelősséget a köztársasági elnök aktusáért az Országgyűlés előtt. 2. A köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a kinevezést, illetve a jóváhagyást, ha észleli, hogy az ahhoz jogszabályban előírt feltételek nem teljesültek. Ezen kívül csak akkor alkotmányos a kinevezés, illetve a jóváhagyás megtagadása, ha a köztársasági elnök ala- I 'pos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését sú—^
