Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-25 / 8125. szám
Kéreg alatt Hazánk és a zsidóság — A „kibeszélés” szükségessége Heti Magyarország, 1991.szept.20. Érdekes és szokatlan konferencia lesz Magyarországon ez év október 21—23. között Budapesten. Kultúra iránt fogékony és érdeklődő embereknek érdekes a téma — a zsidó kultúra jelenléte és alakulása az európai kultúrában. Árpi a szokatlan. az a .délhang” amely az eddig e témában megrendezett három konferencia után (Toledo, Párizs. München) leszűkíti a kérdést — legalábbis a meghirdetett program alapján — „Magyar— zsidó együttélés (1848—1991) és annak közép-európai hámre”ámen. — Miért? — teszem fél a kérdést Vermes Péternek, a Batthyány Társaság elnökének. — Mién ez a hangsúlyozott megkülönböztetés az eddigi témák folyamatosságában. amely az összes európai országokat tekintve próbálta elemezni és énékelni a nagyon sajátságos, eredeti. ősi zsidó kultúrát! la, Magyarországon mién lett az általános kulturális kérdésből „zsidó—magyar együttélés" a konferencia témája? — Ez a Jelhang" egy a sok, sajnálatos félreértelmezés közül, ami napjainkban szokás. Az eddigi konferenciák helyszíne mindig meghatározó volt abban. hogy az adott országon belüli zsidó kultúra jelenlétét elemezte. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy tudományos konferencia lesz. ami önmagát minősíti. Értékek meglétéről, létezéséről, hovatartozásáról. jelentéséről szólnak majd az előadások. —A Batthyány Társaság két éve alakult. jelenlegi taglétszáma 75 fő. Tudósok, orvosok, tönénészek, illetve a PEN Club jelenlétével írók a tagjai. A társaság zán, tagjait vagy meghívják, vagy a felvételt a közgyűlés szavazata dönti el. Hogyan lett épp ez a társaság ennek a konferenciának szervezője-gazdája? — A Batthyány Társaság ez év januárjában rendezte meg Budapesten a MAECENAS nemzetközi konferenciát Ennek á lényege az volt, hogy Magyarországon is valamiféle ismerethez juthassanak a modem mecenatúra vállalkozói. Ha lehet véletlenről beszélni, azt hiszem. ennek köszönhető. Valaki félhívta a figyelmet a Batthyány Társaság szellemi műhelyére, így egy felkérés formájában jutott el honánk ez a feladat, születése pillanatától a Külügyminisztérium támogatásával Természetesen örömmel elvállaltuk. A Batthyány Társaságnak nincs propagandája. Mi a tevékenységünket szánjuk annak. Gyógyíthatat. lan beteg gyermekek megmentése, orvosi berendezések megszerzése, külföldi tanulmányutak biztosítása volt az. amit megalakulásunk óta eltelt rövid két év alatt fel tudtunk mutatni. Ez meghozta az olyan mecénásokat, akik szeretik tudni hogy mire költik a pénzüket. A miért- { ről még csak annyit; a Batthyány név — ; kötelez. • • . K , , Görgey Gábor (tó a Batthyány Táraa' ság elnökségének tagja. Arra kérem, beszélgessünk arról a társadalmi közérzetről amely napjainkban igen szomorú módon, az emberek többsége számára érthetetlen okokból, zavarodottságot tükröz. Az író szerepe Különösen fontos, hisz ő az. aki nem a napi hűek. és főként nem a napi aktuális indulatok tolmácsolója. hanem egy távolabbi szemlélő. szürtebb gondolatok megfogalmazója is. —Napjainkban egyre gyakrabban tapasztalom. hogy az emberek egy része óvatosan körülnéz, mielőtt megszólal — ki hallja, amit mond. Abszolút torznak érzem ezt a magatartást, épp most. amikor végre tényleg mindenről szabadon lehet szólni és írni. — A kérdés bizonyára jogos, ha így tapasztalja, és én nem szeretném magam hősnek tartani de az igazság az. hogy én soha nem néztem körül amikor mondtam valamit. Ma sem érzem ennek szükségét. Ugyanazon okból. Fölötte kellett tudni maradni a napi politikának, az akmális szónoklatoknak — ha élni ha dolgozni akartam. Való igaz, hogy az elmúlt évtizedekben senkinek a vallási, az etnikai hovatartozását nem firtatták. Merthogy — mindezt megtiltották. Ez a legegyszerűbb elintézési módja valaminek. így sajnos mindaz, amit a magyar társadalmon belül a második világháború után el kellett volna egymásnak mondaniuk különböző társadalmi vallási etnikai rétegeknek, amit Id kellett volna beszélni — az nálunk elmaradt. Mélységes hallgatás ideje következett — ami nem jelentette azt. hogy ha lefojtva is. de ne maradtak volna oa az elhallgatása ítélt gondolatok. Éppen ezért tapasztalható az ma Magyarországon, a nyugat-európai országokkal ellentétben, hogy nagyobb a hordalék, ami felszínre keriiL Nyugat-Euiópa polgárai megírták-Ja beszélték azt a rettenetes időszakot. Erre nálunk és persze az úgynevezett keleti tömb többi országai között sem volt mód. Magyarországon még a Kádár-kcnszak úgynevezett liberális időszakában is minden vallási és etnikai kérdés tabu téma volt! Ami a mai igen fontos társadalmi gond megítélését illeti: nálunk a közvélemény elszokott a nyilvánosságtól ezért lehet egyáltalán nagy hangsúlya ennek a kérdésnek is. Egy olyan „ellenség" képe jelent meg a társadalomban, amely nem ellenség. És most, amikor mindenki megszólalhat, ellenségének hiszi egyik ember a másikat. Ez nonszensz! Amiből még sincs más kiút, mint az akármilyen kellemetlennek ható, de mégis szükséges, nagy, társadalmi kibeszélés! —Ha mindaz, amiről beszélünk, egy görcsös társadalmi beidegződés — hogyan lehet ettől szabadulni? — A szabadság maga az egyedüli megszabadulás lehetősége bármitől. Nincs a magyar népben meghatározó antiszemitizmus. Ha erről nyütan lehet beszélni — minden a helyére kerül. Am ha bármelyik oldalról hangsúlyozom, ha az őszinteséget bármelyik oldalról elfojtják — a szemlélet újból eltorzuL LÁSZLÓ ILONA
