Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-25 / 8125. szám
Figyelő, 1991.szept.19. saság, valamint Magyarország •között szimmetrikusan kell lebontani a vámfalakat, egyik sem kérhet egyoldalú előnyöket a másiktól. Ét hogyan UrjtszthtUk ki egymásra azt a szabad Importrendszert, amelyet az EK-val éa az EFTA-val építenek ki? > A feladat itt is kettős, nyitni kell, liberalizálni a gazdaságot, közben pedig védeni. Nyitni ott lehet, ahol vagy nincs hazai termelés, vagy már állja a versenyt. De nem lehet hirtelen a legélesebb versenynek kitenni azokat az ágazatokat, régiókat, amelyek erre még nincsenek felkészülve. Az a jó liberalizáció, amely általában nyit úgy, hogy a kényes pontokon védi a foglalkoztatást. Mivel ezen országok egymás közötti forgalma nem nagy — és fejlettségük is hasonló —, a nyitás sem teremt elviselhetetlen versenyt. Ezzal szambán falvsthstő, hogy rangatag párhuzamos fsjlaaztaa történt Arról nam Is baazélvs, hogy éppen most építgetik egymással szambán a vámfalakat A Külkereskedelmi Tájékoztató szeptember 3-I száma közli például az úl, nem ritkán 30 azázalékoa lengyel vámtételeket >• Valóban a párhuzamos kapacitások, az eltérő vámok és az állami támogatások jelentik a legnagyobb akadályt a szabadkereskedelem előtt. A hazai ipar védelmére azonban más eszközök is vannak. Liberális importrezsim mellett is nagyon hatékonyan lehet védekezni a kárt okozó behozatal ellen, antidömping eljárással, piaczavarás elleni intézkedéssel stb. A szabadkereskedelmi megállapodás egyik lényeges eleme az úgynevezett eredet kérdése. Tehát mely országból származó termékre terjedjen ki a kedvezményes rezsim. Úgy tudom, az EK társulási egyezmények a három országból származó Importra Is klte- Jesztenék a vámkedvezményt >• A szabadkereskedelmi megállapodások szigorúan megszabják, mely termékekre vonatkozik a preferenciális vám. Azt senki sem engedi, hogy ha egy fontos partnerrel megállapodást köt, akkor azon keresztül mindenféle idegen áru áramoljon be. Ezért a származási szabályokat pontosan körülírják. Ma döntően az EK származási eljárásaihoz alkalmazkodnak; ha a tennék értékének legalább a fele bizonyíthatóan a társult országban rakódott az árura, akkor közösségen belülinek számít Persze a kiterjedt nemzelközi kooperáció miatt nem könnyű az úgynevezett halmozott származás szabályának alkalmazása. Még az EK-országok között is csak azt fogadják el közösségen belülinek, amelyik nem egyszerű összeszerelés eredménye, hanem a tennék értékének 50-60 százaléka helyi, EK-beli. De a három közép-kelet-európai ország között ez úgyis csak a távoli jövő kérdése. A halmozott származás csak akkor érvényesíthető, ha a vámok kölcsönösen leépültek. Ez pedig a társulási egyezményben tervezettek szerint még 5—10 év. BECSKY RÓBERT
