Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-25 / 8125. szám

Heti Magyarország, 1991.szept.20 Gr Latin-Amerika gazdasági fejlődésében bosszú távú partnerváltási irányzat érvényesült — hangsú­lyozta ár. Kádár Béla/ a Nemzetkőn Gazdasági Kapcsolatok minisztere a vele folytatott beszélge- ’ tésben. — Míg ugyanis Latin-Amerika ldQgazdasá- • gj kapcsolataiban az európai ^országok a második ‘ világháború kitöréséig kiemelkedő szerepet játszot­tak, ezen a téren először a háború kitörése, majd az Európai Közösség megalakulása törést okozott, és azóta az Egyesült Államok vált a térség vezető külgazdasági partnerévé. Az elmúlt évtizedben emellen jelentősen erősödön a Távol-Kelet szere­pe is. ' Az utóbbi időben a latin-amerikai országok vi­szont nagy gondot fordítottak külgazdasági kap­csolataik diverzifikálására. Ez a tendencia találko­zik a magyar külgazdasági stratégia azon törekvé­sével, hogy a KGST megszűnése és a kelet-euró­pai kereskedelem drámai összezsugorodása után alternatív piacokat és beszerzési forrásokat tár­junk fel. Míg ez jelenti a kényszert, a politikai változá­sok nyomán új lehetőségek is nyíltak. Ezért most az volt a feladat, hogy újra rendezzük a kormányzati kapcsolatokat, megteremtsük a vál­lalatok közötti együttműködés feltételeit az új körülmények közön, és elkezdjük a földrajzi tá- I volságból is fakadó információs rés felszámolá- I sál. A Chilében. Argentínában, Brazíliában és Mexi­kóban ten hivatalos látogatás egyrészt azokra az or­szágokra koncentrálódott, amelyek Latin-Amerika legdinamikusabban fejlődő gazdaságai. Másrészt olyanokra, amelyek a hagyományok, valamint a magyar termékek és berendezések piaci bevezetett- ' sége folytán jelentős szerepet tölthetnek be a ma­gyar külgazdaságban. Fontos szempont volt Magyarországra irányíta­ni a figyelmet olyan értelemben is, hogy a piac­­gazdaság kialakítása terén eddig elén magyar előny, valamint Magyarország gazdaságföldrajzi helyzete alapján a latin-amerikai partnerek hídfő­állásként tekintsenek országunkra Közép-Kelet- Európában. Ebből a szempontból is figyelemre méltó, hogy a négy ország mindegyikében mind a kormányzat, mind a magánszektor részéről nagy érdeklődés övezte a látogatást. Nagyra értékelték, hogy Kö­­zép-Kelet-Európa országainak a külgazdaságért fe­lelős miniszterei közül elsőként a magyar külgaz­dasági tárca vezetője kereste fel a térséget azzal az igénnyel, hogy előmozdítsa a gazdasági kapcsola­tok dinamizálását és az együttműködés elmélyíté­sét. • •••• . A fogadó országok médiái is rendkívül széles nyilvánosságot biztosítottak a látogatásnak. Chile A kétoldalú kapcsolatok 16 évi kényszerű szü­neteltetése után került sor a kormányzati szintű tárgyalásokra, amelyeket chilei részről nagy vá­rakozás előzött meg. A tárgyalásokon magyar részről kijelölték azokat az együttműködési terü­leteket, ahol a magyar szállítók komparatív előnyt élveznek: a gyógyszeripar, a vegyipar, a járműipar, a software, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, míg a magyar behozatalt illető­en a magyar külgazdasági miniszter elsősorban az ásványokra, színesfémekre, • papíripari fél-1' kész- és késztermékekre fennálló keresletre, utalt,-v Cü-y» -• -r. ' -*? A chilei partnerek megerősítenék, hogy Latin- Amerikában szaporodnak a chilei beruházások, és Magyarország is célpontja lehetne a chilei befekte­tőknek. Aylwin chilei köztársasági elnök a vele folyta­tón megbeszélés során kifejtene, hogy véleménye szerint Magyarország lépéselőnyben van Közép- Kelet-Európában az átalakulás terén, és egvetérten azzal, hogy fejleszteni kell a két ország közötti ma­gas szintű konzultációkat. ______ Argentína .. ^ „ A húszas és harmincas években, de még az ötve­nes években is Argentína Magyarország egyik fon­tos kereskedelmi partnere volt A Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok minisztere in a többi közön fel­hívta a figyelmet arra. hogy a Duna—Rajna—Maj­­na-csatorna rövidesen várható megnyitása után Ma­gyarország egy gazdaságos közlekedési útvonal csomópontja lesz, ezért célszerű Magyarországot beszerzési és értékesítési piacként, valamint tőke­­befektetési célországként is tekintetbe venni. In is felhívta a magyar miniszter a partnerek figyelmét a magyar gyógyszeripar, könnyű vegyipar, jármű­ipar. vákuumtechnikai és telekommunikációs ipar, valamint az élelmiszeripar, az egészségügyi és kór­házi berendezéseket gyártó iparág versenyképes ajánlataira. Az argennn fél érdekeltségére utál az a közlése, amely szerint tervbe vette kereskedelmi képviselet nyitását Budapesten. . Brazília Brazília Latin-Amerikában Magyarország leg­fontosabb kereskedelmi partnere. A Brazíliába irá­nyuló magyar kivitel közel 50 százalékát képezik a gépipari szállítások, és az innen származó ma­gyar behozatal a második helyet foglalja el a fejlő­dő országokból származó importban. Problémát je­lent azonban a brazil viszonylatban tartósan pasz­­szív kereskedelmi mérleg. Kádár Béla hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartja a kiegyensúlyozottabb forgalom elérését, amit nem az import fékezésével, hanem az export növelésével kívánunk elérni. Ilyen szempontból biztató, hogy a látogatás alkalmából a brazil tech­nológiai államtitkár és a felsőoktatási államtitkár szándéknyilatkozatot ín alá a Metrimpex vezér­­igazgatójával, illetve a Medicor do Brasil igazgató­jával egy 55 millió dolláros oktatási eszközökre és egy 12 millió dolláros egészségügyi berendezések­re vonatkozó üzletkötésről. Brazíliában is figyelmet kelten az a magyar ja­vaslat. hogy alakítsanak ki Budapesten szubregio­­nális központot. Mexikó Mexikóban a magyar javaslat konkrétan olyan budapesti székhellyel működő magyar—mexikói közös vállalat létrehozására vonatkozott, amely tró­pusi gyümölcsöt importálna Mexikóból, és azt terí­tené Közép- és Kelet-Európábán. A mexikói mező­­• gazdasági miniszter nagy érdeklődéssel fogadta en­nek a vegyes vállalatnak a gondolatát. Két nagy mexikói cég vezeiői is bejelentenék ér­deklődésüket—a magyarországi szállodaépítésben tőkével és know-how-val történő részvételre. .* A különböző magas szintű tárgyalásokon mind a négy lann-amerikai országban sikerült teljesebbé tenni á Magyarországról alkotón képet, megerősíte­ni a bizalmat és megfelelő kormányzati támogatást kapni konkrét együttműködési programokhoz. * BÍRÓ GERD Új alapokon latin-amerikai kapcsolataink Beszélgetés dr. Kádár Béla miniszterrel

Next

/
Thumbnails
Contents