Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-25 / 8125. szám

Megszabadultak az elpuhultaktól A kártyák újraosztását követelik a kisgazdák A nyughatatlan kisgazdák közül is kitűnik a hírekben leggyakrab­ban szereplő csoport, a Hajdú-Bi­­har megyei szervezet. Ennek okai­ról Szabó Sándor megyei főtitkár beszélt. — Hajdú-Biharban jórészt pro­testánsok élnek, akik az évszáza­dok során hozzászoktak ahhoz, hogy megvédjék érdekeiket, tulaj­donukat és kollektív szabadságjo­gaikat a hatalommal szemben. Mi, kisgazdák sem hajtottuk meg fe­jünket fokozatosan elpuhuló orszá­gos elnökeink, minisztereink és ál­lamtitkáraink előtt. — A kisgazdavezetőket vagy nagygyűléseik vezérszónokait hall­­gat\a valóban nehéz elhinni, hogy egy kormánypárt tagjai szidják ilyen ékesszólóan a kormányt. — A parlamenti frakciónk egy része és a kormányzásban részt ve­vő kisgazdák elszakadtak a párt eszméitől, hűtlenül belesimultak az új politikai elitbe. De Hajdú-Bihar megye egy következetes sziget a kisgazdatengerben, mi ma is azok vagyunk, akik 1989 tavaszán vol­tunk. A nagyválasztmány idején nem támogattuk Torgyán Józsefet, de aztán tudomásul vettük a 68 százalékos többségi akaratot. Ma megpróbáljuk az országos elnököt a balra és jobbra kacsingatásokról leszoktatni. És ha a nemzetet meg­tartó, a holnapra gondoló polgár­ság is a polgárosuló parasztság gyarapodásáért munkálkodik majd, akkor tőlünk sokkal nagyobb tá­mogatást kap, mint azoktól, akik előtapsoltak, hízelegtek neki. Az erdélyi fejedelmek is a hajdú kapi­tányoktól kértek segítséget a baj­ban... Korábbi elnökségünk tisztes­séges, naiv emberek klubja volt. Nagy Ferenc — az egyik legtisz­tább magyar ember — hitt a nála ravaszabbaknak, ennek a levét issza ma a kisgazdapárt és a nem­zet is. Mi, Hajdú megye kisgazdái, soha nem tudtuk istenigazából tá­mogatni a demokrata fórumot, en­nek ellenére mégis hajlandók vol­tunk koalícióra lépni velük, mivel a tavalyi választások idején még olyan stratégiát követtek, amely nem állt messze az FKGP szelle­miségétől. — A kisgazdák magatartása mostanában arra enged következ­tetni, hogy változott a hozzáállá­suk a vezető kormánypárt politiká­jához. — Azért változott meg a hozzál­­lásunk, mert az ő politikájuk — valószínűleg a hatalmi pozíciókból eredő káros hatások miatt — elka­nyarodott az általunk helyesnek ítélt útról. Elengedhetetlen lenne például a tulajdonviszonyok igaz­ságos rendezése, az esélyegyenlő­ség érdekében a régi hatalmi elit­nek és gazdasági egységeknek az elszámoltatása, ötéves moratórium kérése adósságaink törlesztésére, mert jelenleg a Világbank szabja meg, és teszi tönkre tudatosan a költségvetést, Vidéken régebben is népszerű volt a pártunk, de Debre­cenben a kisgazdák számát nem tudtuk 300-nál többre bővíteni. Ta­valy 800, az idén már 1600 debre­ceni tagja az itteni alapszerveze­tünknek. A megyében 4680 a tag­díjat fizető, és mintegy 5000 a be­jegyzett pártoló tagok száma. — Nem lehet, hogy a népszerű­ség növekedése a látványos nagy­gyűléseknek, a színes szóvirágok­nak köszönhető? — Nézze, a show-műsor a poli­tikai küzdelem elfogadott eszköze. De a háttérben komoly szakértő­gárda tevékenykedik, ők úgy ítélik meg, hogy tárgyalóaszalhoz kell kényszerítenünk kolalíciós partne­reinket, a megváltozott erőviszo­nyokra hivatkozva a hatalmi struk­túra újraleosztását követelve. Ha az MDF nem hajlandó az egyezkedés­re, akkor ismét elővesszük az új parlamenti választások kiírását kö­vetelő 117 ezer aláírást, amelyeket tavaly februárban az országos el­nökség követelésére tettünk csak félre. — Az ellenzéki pártok vezetői több ízben nyilatkozták, hogy a rendszerváltást ennek a kormány­nak kell végigvinnie, mert az új vá­lasztásokkal járó interregnum olyan politikai anarchiához vezet­ne, amire rámenne az ország. — A nemzet abban megy tönk­re, hogy a parlament nem tesz ele­get ígérvényeinek. Az ellenzék pe­dig kényelmes helyzetben van, mert rábízza a kormánypártokra a faltörő kos szerepét, és a követke­ző választásokon befut a résen. Az FKGP ebbe nem egyezik bele. Mi nem több minszteri széket akarunk kicsikarni a miniszterelnöktől, ha­nem azt elérni, hogy elképzelése­ink kormányprogramszintre kerül­ve épüljenek be a hatalomba. Éne esélyt adna, ha az MDF-ben egy .jobban fésült" Csurka-irányvonaJ jutna döntő befolyáshoz. — Mi a véleménye a program platformról? — Az MDF mostanában tapasz­talható „keménykedése" politikai porhintés, csak a népszerűség visszaszerzésére irányul. Csurka kivételével nincsenek a rendszer­­változást őszintén akaró erők a pártban. •Nagy Tűnd#

Next

/
Thumbnails
Contents