Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

— Mikor kerülhet sor erre a kettős indulásra? — Ha az érdekeltek elég felnőtt­nek és felelősségteljesnek bizonyul­nak, akikor hamarosan. — Befejeződött tehát az átalakítás elsu szakasza. Valóban átalakult-e azonban a televízió? Valóban új csapatok álltak-e fel, nem a régi osztályok, főosztályok ke­resztelték-e át magukat valami hangzatos, új névre? — Nem. Inkább az a vád fogal­mazódhat meg. hogy túlontúl radi­kális átszervezésbe vágtunk bele Ennek az átalakításnak az első sza­kasza zárul le mostanában. Ebben az első szakaszban kettévágtuk a korábbi, behemót, .nehézkes, zava­ros belső szerkezetű MTV-t két füg­getlen, illetve egymástól függetlenül is működni képes csatornára. Ez a két csatorna most el van látva mind-, azzal — természetesen a hazai anya­gi lehetőségek mértékében —, ami eg> modern közszolgálati vagy ke­reskedelmi csatorna működéséhez szükséges. Megvannak a stúdióik, a berendezéseik, a gazdasági, műsza­ki és gyártási szakembereik, szer­kesztőik, a reklám- és szponzorbe­vételeket biztosító kereskedelmi részlegeik, sajtóirodáik és így to­vább. Ez a kettévágás természete­sen borzasztó nehézségekkel és kí­nokkal járt, és néhány hónapig ka­otikus állapotokat teremtett a tele­vízión belül. De nem volt más vá­lasztásunk. A korábbi években ki­alakult MTV, a maga bürokratikus, hierarchikus és pazarló struktúrái­val s mechanizmusaival, nem vehet­te volna föl a versenyt a kialakuló televíziós piacon. Valószínűleg az­óta már működésképtelenné vált volna. — Mik voltak az átalakítás fö irány­elvei? — Abból a koncepcióból indul­tunk ki, hogy ha a központosított, hierarchikus, „etatista” struktúrát olyan rugalmas rendszerrel váltjuk fel. amelyben autonóm szerveteti egységek gazdag kölcsönhatása bon­takozhat ki, akkor ezzel az emberi és anyagi erőforrások sokaságának felbuzgását tesszük lehetővé, és a magunk területén megteremtjük a különböző gondolatok, eszmék, tö­rekvések gazdag, plurális versenyét A valóságban ez nem volt ilyen egy­szerű s nem .ilyen szép, de a kiala­kult új szervezeti rendben, a két ön­álló csatornával, az önálló produ­ceri és kereskedelmi irodákkal, és az önállósodó gyártási leányválla­lattal a kibontakozó gazdag inter­akció keretei meg vannak teremt­ve. Az átalakítás második szakaszá­ban most már az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés me­chanizmusait kell megteremtenünk: vagyis a szétválasztás után most már az integrálás következik És a szervezeti kérdésekkel szemben a tartalmi s minőségi szempontok elő­térbe kerülése. Az elmúlt hónapok­ban ugyanis, az átszervezés lázaban s viharaiban, nem volt elegendő időnk a lényeggel: műsoraink tar­talmával és minőségével foglalkoz­nunk. — Hogyan viselték e nagy átalakulás terheit a televízió munkatársai? — Óriási teher nehezedett rájuk. Biztosítaniuk kellett a napi műsort, miközben az egész ház felfordult körülöttük, s nem tudták, hogy a következő nap hol fognak dolgozni.. A válság a tavaszi hónapokban volt a legmélyebb, amikor az átalakulás eredményei még nem látszottak, de a terhei már ránk zuhantak; amikor az emberek már kiszakadtak meg­szokott szervezeti kereteikből, de az új keretek még nem alakultak ki: amikor kilakoltattuk őket irodáik­ból, de új irodát még nem tudtunk adni nekik; amikor megszűntek ré­gi műsoraik, s az újak még nem in­dultak meg; és ráadásul, amikor mindeközben még elvesztették régi s megszokott jövedelmi forrásaikat is. Ennyi csapást és bizonytalansá­got kevés ember tud higgadtan cl viselni. Minden elismerésem s kö­szönetéin azoké, akik ebben a nehéz helyzetben is éjt nappalé téve dol­goztak azért, hogy a műsor mindéit napra elkészüljön. Hogy voltak má­sok, akik e bizonytalanságban hisz­­téliára hajlottak és akarva-akarat­­lan eszközeivé váltak politikai ma­nipulációnak, az teljesen érthető. S az még inkább, hogy pokolba kíván­ták azokat, akik belekezdtek ebbe a nagy átalakításba. Remélem, hogy hamarosan a kétkedők és az ellen­felek is meggyőződnek arról, hogy az átalakítást végre kellett és vég­re lehetett hajtani. — Fölépült tehát egy szervezeti keret, amelyet most föl kell tölteni tartalommal; Illetve amelynek jó műsorokat kell ter­melnie. Hol tartanak most ezzel? — El kell mélyíteni a műhelymun kát, létre kell hozni a műsorok mi­nőségét és a műsorokkal kapcsola­tos szakmai és etikai normák érvé­nyesülését ellenőrző testületedet. Meg kell találni a műsorkészítésnek és a kereskedőim! tevékenységnek azt az optimális összjátékát, amely miközben védi a műsorok minősé­gét, lehetővé teszi a műsorok elké­szítéséhez szükséges kereskedelmi bevételek biztosítását is. Ez nagyon nehéz feladat, különösen egy' olyan szegény országban, mint Magyaror­szág, ahol az előfizetési díjakból nem lehet fenntartani egy, a kereske­delmi tévétársaságokkal versenyez­ni képes, magas színvonalú közszol­gálati televíziót. — Az utóbbi időben nekem két dolog hiánya tűnik fel a műsorban. Az egyih a nagy megmozdulásoké, amilyen például a táncdalfesztivál, a karmesterverseny, a városok vetélkedője. A másik a tévéjáté­koké, televíziós filmeké. — Tervezünk nagy vállalkozáso­kat, hogyne terveznénk, de ezekhez sok pénz kell, vagy agyon kell szpon­zor Iátatni őket. Az előbbi nincs, az utóbbit pedig sokszorosan meg kell gondolnunk. Tévéjátékok és televí­ziós filmek készülnek, de sokkal ki­sebb számban, mint szeretnénk Nem a szándék hiányzik, hanem a pénz. Egy-egy tévéjáték tízszer-húsz­­szor-harmincszor annyiba kerül, mint egy beszélgetőműsor vagy egy külföldi film kölcsönzése. — Vizsgálják a műsorok fogadtatását? — Természetesen. A Gallup Inté­zettel szerződtünk; kapjuk tőlük a heti jelentéseket. Es előszerződé­sünk van egy angol—magyar céggel arra, hogy jövő évben bevezetik ná­lunk a műszeres közönségvizsgá­latot. Ha lesz rá pénzünk Ha ez sikerül, a műsoridő minden perec­re tudni fogjuk, hogy hányán né­zik a mi csatornáinkat. A közönségvizsgálat azonban ön­magában nem elég. A televíziós szaksajtónak is óriási szerepe van minden országban abban, nog y elemezze-értékelje a műsorokat, es orientálja a műsorkészítőket. Ná­lunk is van néhány kitűnő tévékr - tikus, de a sajtó egésze — a jelenle­gi körülmények között érthető mó­don — sokkal inkább érdekelt a té­vé körül folyó politikai harcokban, v időnként a tévé körül kavart hisz­tériákban és balhékban, mint a I mindennapos, szorgalmas kritikusi. | elemző, értelmező munkában. — Végűi egy személyes kérdés: mikor megy Amerikába? — Nem tudom még pontosan. Eredetileg hat hónapra vállaltam cl ezt a munkát. Ehhez hozzáadtam még hat hónapot, s még ez sem voh elég ahhoz, hogy befejezzem azt, amit be kell fejeznem. Egyelőre itt vagyok. Nem akarom felébe-harma­­dába hagyni azt, amit elkezdtem. Ha úgy látom majd, hogy a parla­ment egy olyan rádió- és televízió­­törvényt szavaz meg, amely komoly garanciát nyújt arra, hogy a Ma­gyar Televízió szellemében, függő - 1 őrségében és szakmai színvonalá­ban felzárkózzék az európai köz­­szolgálati televíziók sorába, akkor adott esetben nyugodt szívvel me­gyek majd el. Különösen akkor, ha bízhatom abban, hogy utódom leg­főbb ambíciója nem az lesz, hog: — vannak erre példák a magyar cs más történelemben — mindent le­romboljon, amit eddig, nagy üge­­gyel-bajjal, építettünk. Zappe László

Next

/
Thumbnails
Contents