Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

Magyar Nemzet, 1991. augusztus 31. Igor visszajött szabira Bekötött szemmel egymásra tüzeltünk Amikor az utolsó szovjet katona is elhagyta a szegedi laktanyát, Silov tá­bornagy, a déli hadseregcsoport pa­rancsnoka sajtókonferenciát tartott. Tő­le szerettem volna megtudni, Szeged milyen szerepet játszott a birodalom katonapolitikájában, hiszen az elmúlt év alatt annyi pletyka keringen a Tisza­­pani helyőrségről. A hírhedt komman­dóegységtől az atomcsapást mérő kü­lönleges alakulatig mindenféle lehető­ség, egység szóba jött. A tábornagy ud­variasan megkerülte a választ, de a tör­ténelmi tisztázás mégsem maradt el. Kotov Igor Vlagyimirovics, a szegedi akalkulat egykori főhadnagya civilként visszajött Szegedre szabadságát eltöl­teni. Igor nem az utolsó transzporttal távozott, ő korábban tért vissza a Szov­jetunióba, de mint hivatásos felderítő tiszt öt évet szolgált a Tisza-partján. Tolmács segítségével készségesen vál­lalkozott egy izgalmas beszélgetésre. Kölcsönös kegyetlenkedés-Árulja el. milyen stratégiai szere­pe volt a szegedi alakulatnak a szovjet katonapolitikában ?- Háború esetén a délről érkező támadást nekünk kellett volna három napig fenntartani, együtt a magyar egységekkel. Mi lettünk volna az első védővonal egy elképzelt német és olasz betöréssel szemben. Fegyverze­tünk alkalmas volt a védekezésre éq támadásra is. A kiskunhaladsi-kiskun­­majsai térségben helyezkedő alakula­tok képezték a második védővonalai. Kecskeméten a 112. hadosztály bizto­sította volna az utánpótlást. Magyaror­szágon az egy ik legfontosabb stratégi­ai szerep nekünk jutott, minket tartot­tak a kelet-európai birodalom legdé­libb tűhegyének. Katonai arzenálunk-, ban a vegyi fegyver elhárításától kezd­ve a legmodernebb tankokig minden­féle haditechnikát meg lehetett találni.- Fegyverzetük fejlettebb volt, mint a magyar egységeké?- A magyar katonák az elavult, kise­lejtezett felszerelést kapták. Csak T-55- ös vagy T-64 A-s tankokkal rendelkez­tek, nekünk pedig ott volt a legmoder­nebb változat, a T-64 B-s harckocsi. Ez azt is jelentette, ha netán konfliktusba kerültünk volna a magyarokkal, a fejlet­tebb haditechnika segítségével pillana­tok alatt fölénybe kerülünk.- Tartottak a bajtársi támadástól?- Katonai vezetőink nem felejtet­ték el 1956-ot. Minden eshetőségre felkészültünk annak ellenére, hogy szövetségesek voltunk. De végül is nekünk Magyarország a béke szigetét jelentette, különösen olyan tisztnek, mint nekem, aki az afganisztáni had­színtérről jött ide 1982-ben. Áthelye­zésem jutalomnak számított, mert Af­ganisztán maga volt a borzalom s po­kol. Szerencsésen élve megúsztam.- Sokan haltak meg a katonatársai közül?- A 66-os különleges brigádnál szolgáltam, amely Lenin-rendet ka­pott. AII. világháború után csak ez az egység részesült a legmagasabb ki­tüntetésben. Képzelje el, mit kellett ezért az elismerésért tenni.-Mit?- Afganisztánban egy 78 aknave­­tős egységnél parancsnokként szol­gáltam. Amikor eljöttem, a 70 katoná­ból már csak 10 volt életben. Hat tiszttársam közül három esett el, aki megúszta, az egyik elmebeteg, a má­sik nyomorék lett. Kölcsönösen ke­­gyetlenkedtünk egymással, s ha közü­lünk valaki az afgán partizánok fogsá­gába esett levágták a karját, lábát, át­lőtték a fülét. Aki élve maradt vala­hogy, az már nem volt ember. Igaz, mi is megkínoztuk az ellenséget.- Hogy történt mindez?- Az egy ik politikai tiszt például az­zal dicsekedett hogy finn tőrével 200 afgánt ölt meg. Én ezt nem hittem el. De azt már a saját szememmel láttam, ami­kor áramot vezettek a fogoly lábaihoz és nyakához, és addig kapta a 35-40 voltos feszültséget amíg nem beszélt „oroszul”. Ezt a kínzást csak egy fogoly bírta ki. Lámpásnak hívták az üyen val­latást Más esetben pedig a partizán ke­zét tették a tankra és szétverték kala­páccsal. De magunkat sem kíméltük.- Egymást is kínozták?- No nem, de a rendkívüli feszült­ség hatására és levezetésére kitaláltuk a kuku nevű játékot. Bekötöttük a sze­münket, és egy bizonyos távolságon, belül a kuku szóra egymásra tüzel­tünk. Súlyos sebesülések történtek, de addig, amíg én ott voltam, ebben a já­tékban senki nem hall meg.- Ennyi elég Afaniszlánból, térjünk vissza Szegedre.- Egy könyvrevalót tudnék mesél­ni, hiszen Afganisztánról beszélni so­káig nem lehetett. Életem legszebb ► éveit Magyarországon töltöttem, és most is visszasírom azt az öt eszten­dőt, amiben lészem volt. Az egész Szovjetunióban nincs annyi barátom, mint amennyit Szegeden szereztem. Pornóért neurózis- Fucsa ezt hallani, hiszen tudomá­som szerint önök teljesen el voltak szi­getelve a magyar lakosságtól, nem le-i hetett találkozni a civilekkel.- Én voltam a kivétel. Mert nekem volt videomagnóm. A pornó- és akció­filmeket szerették a parancsnokok, éj­szakára mindig odaadtam nekik a tiszti lakásomat, és amíg ők moziztak, én a legjobb üzleteket kötöttem a városban. Adtam-vettem a szovjet tévéket, por­szívókat Csak egy televízión hatezer forintot kerestem, ráírtam, hogy Made in Japan, és úgy vették a magyarok, mint a cukrot Nagy tételben adtam el a szamovárokat is. Szegedi ismerőseim­nek köszönhetem, hogy megtanultam karatézni, és most ebből élek Moszkvá­ban. Egy magyar barátom ábrándított ki a politikából és a katonai életből is, pedig dédnagyapámig visszamenőleg minden rokonom liszt volt. Én a tbüiszi katonai főiskolát végeztem el. A lesze­relésemmel járó cirkusz akkor kezdő­dött, amikor a Központi Bizottságnak visszaküldtem a párttagkönyvemet. Ezután 45 napig elmebetegként kezel­tek a kiskunhalasi orosz katonai kór­házban. A videomagnó ismét segített, a főorvos mániákus pomónéző volt, és így neurotikusnak nyilvánított. Ma­gyarország után a Távol-Keleten szol­gáltam egy évig, s végül leszereltek.- Hogy teltek a Tisza-partján a bé­kés napok?- Havonta 4200 forintot és 250 ru­bel zsoldot kaptam. Ebből kellett ét­kezni. De mivel a biznisz jól ment, tízszer jobban éltem, mint a Szovjet­unióban.- Igaz-e, hogy a tisztek verték a közlegényeket?- A szabályzat tiltja, de amelyik katona erre hivatkozott, azt a vastag szabályzati könyvvel verték el. Saját szememmel láttam, amikor az ezred­parancsnok a feleselő kiskatonát lábá­val rugdosta. Én is vertem a beosztott­jaimat. Volt olyan kiskatona, aki az ütlegelés után lövöldözni kezdett Tá­vol-Keleten egy kiadós verés után az újoncok megölték tisztjüket is.- Sok balesetet okoztak a szovjet katonai teherautók. Hogyan büntették a sofőröket?- A halálos gázolás után elmentünk

Next

/
Thumbnails
Contents