Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
Magyar Hírlap, 1991.szept.17. — Magyarországon az elkövetkezendő tíz évben egyes számítások szerint 120-140 ezer különböző kategóriájú tehergépkocsira lenne szükség — vélekedett Horváth János, a konferencia járműipari szakértője. A hadsereg technikai fejlesztése ebből a mennyiségből közel egyhatod részt igényelne — más kérdés, hogy erre honnan lesz pénz. Az elmondottak függvényében tehát korántsem pusztán a hadiipar kérdése, hogy az érintett vállalatokat valamilyen megoldással átsegítsék a pénzügyi nehézségeken, megszabadítsák az adósságterhektől. A győri Rába és a Csepel Autógyár ma még képes lenne évi tízezer darab öt és tíz tonna közötti teherautót gyártani, néhány hónap múlva azonban már lehet, hogy nem — mondták a cégek képviselői a konferencián. Nyilvánvaló, hogy mind a hadsereg, mind pedig egyéb magyarországi megrendelők számára olcsóbb a hazai teherautó, még akkor is, ha azokba az élettartam- és a környezetvédelmi követelményeknek inkább megfelelő importmotorokat építenének. A honvédségi járműiparhoz a páncélosok javítóbázisa is hozzátartozik Ezt a tevékenységet a mostanra sztntén csődbe jutott Gödöllői Gépgyár látta el. Az érintettek ebben az esetben is úgy vélekednek. hogy a cég megszűnése után a javítókapacitást újra kiépíteni költségesebb lenne, mint a gyár mostani ..felpumpálása". — Az elektronika ma már döntő minden fegyverzeti ágban — mondta Szőnyi István, aki az elektronikai szekciót irányította —, és ráadásul itt nem is tapasztalható olyan éles szétválás a polgári és a haditechnikai profil között. Az iparág a hatvanas évek elejéig kimagasló eredményeket ért el, ameddig tartott az elektroncsöves korszak. A továbbfejlődésre azonban már nem volt lehetőség, mivel a VSZ-tagállamok kénytelenek voltak a több szempontból is a magyar technikai szint alatt maradó szovjet gyártási licencekre átállni az elektronika területén. A nem túl szerencsés „mikroelektronikai program" 1978-ban próbáit ezen változtatni. ám nem sok sikerrel. Az ágazat vezető vállalatai, a Mechanikai Labor Művek, a Finommechanikai Művek és az Orion mára igen nehéz helyzetbe kerültek, a Videotonnál pedig nemrégiben megindult a felszámolási eljárás. Bizonyos részterületek esetében azonban Magyaroszág ma is világszínvonalú kutatóbázissal rendelkezik. A konferencián az az álláspont alakult ki, hogy a kis országoknak — így hazánknak is — olyan speciális védelemre kell berendezkedniük, amely egyfelől képes rövid ideig — a politikai rendezésig — feltartóztatni az agresszort. másfelől pedig az automatizált rádiótechnikai ellenőrző rendszer segítségével gyors reagáióképességet tesz lehetővé. Mindez sokba kerül, ám a költségeket — a repülőgép-vásárláshoz hasonlóan — itt is csökkenthetnék az olyan vásárlásokkal, amelyek kikötnék a magyar elektronikai ipar bekapcsolását a termelésbe. Sőt, a konferencia résztvevői szerint a magyarországi kutatócsoportok arra is képesek lennének, hogy a szükséges elektronikai ellenőrző rendszerek egy részét itthon fejlesszék ki, ellátva így munkával a hazai gyártókapacitást. Általános volt az a vélekedés, hogy a magyarországi hadiipar kizárólag jelentős exporttevékenység mellett képes csak létezni, hiszen a honi hadsereg felvevőképessége korlátozott. Éppen ezért — az érintett vállalatok marketingmunkája mellett — kormányzati szintű diplomáciai egyeztetésekre is szükség van. A hadiipari termékek kereskedelmében ugyanis nem kizárólag a piacgazdaság törvényszerűségei játszanak szerepet. • Kovács András
