Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-23 / 8123. szám

168 Óra, 1991.szept.17 ZimánjikonfraRajk A minta: a nácitlanítás A hosszas viták eredményeként megszületett kárpótlási törvény sem vetett véget az ezzel kapcsolatos vitáknak, hiszen most annak értelmezése ad lehetőséget a különvélemények megfogalmazására. Ennél is sikamlósabb az 1939 és 1989 között politikai okból szabad­ságvesztést szenvedettek kárpótlásiról szóló jogszabálytervezet, amelyről Rádai Eszter Zimányi Tiborral, a Recski Szövetség főtitkárával és ifjú Rajk Lászlóval, az SZDSZ parlamenti képviselőjével készített interjút.- Ön szerint azok. akik tevékenyen közre­működtek az elnyomó apparatus kiépítésé­ben és működtetésében, azok. akik belső pártpolitikai harcok áldozatai, nem minő­sülnek politikai áldozatnak. Vagyis - vonta le ön a következtetést - Rajk László. Pálffy György. Sólyom László után nem jár kár­pótlás a hozzátartozóknak? Z1MANY1 TIBOR: Lényegében nem egy. két vagy három konkrét személyről kell be­szélni. hanem egy meghatározásról. .Az a ka­tegória. hogy „politikai okból szabadságvesz­test szenvedett", nem terjed ki mindenkire. Nem terjedhet ki a mai Magyarországon azokra, akik előidézték a törvénysertéseket. Például Nagy Imre RAJK LÁSZLÓ: Én mostanáig tartóztat­tam magam attól, hogy neveket mondjak, mert nem akarok écákat adni. De különösen veszélyes az. amikor áttérünk arra a területre, hogy kik a pártpolitikai belharcok áldozatai. Nagyon félve ejtem ki azt a nevet: Nagy Imre. Ebbén a logikában borzasztó nehéz lenne eb­ből a kategóriából egy másik kategónába bele­sorolni. meri a logika mindenképpen csorbát szenvedne. Nagyon sajnálom azokat a jogászo­kat. akiknek ezzel a problémával kell megküz­deniük. ráadásul törvénybe is kell hogy foglal­ják. Nem tudom, képesek lesznek-e rá. I- Ön, amikor Nagy Imre nevét említene, arra gondolt, bogy belügyminiszter es föld­művelésügyi miniszter volt. s a nevével szóró- ] san összefonódnak az úgvnev ezen padlássöp­rések. a kulákperek és a mezögazdasag erő­szakos kollektivizálása, hiszen mindezek az ö minisztersege alatt történték. R. L.: Ráadásul az MDP-nek is mindvégig a tagja volt... I- Az ő hozzátartozói és a leszármazottai ön j szerint igényt tarthatnak-e a kárpótlásra? L. T.: Nos. itt jelentkezik az. hogy nem szabad egybemosni mindent. Aki Magyaror­szág függetlenségéért és demokratikus beren­dezi; edeseért nem habozott feláldozni az életét, annál az a legkevesebb, hogy kárpótlásban kell részesíteni és arra érdemesült. R. L: Nagyon örülök, hogy ilyen határozot­tan kijelenti, hogy Nagy Imre nem esik bele abba a kategóriába. Azonban, ha tovább köve­tem ezt a logikát, ez azt jelenti, hogy személyen­ként. egyes emberenként fogja végigvizsgálni ez a törvény, hogy valaki érdemes-e kárpótlásra vagy sem. Természetesen vannak olyan közis­mert nevek, mint akár édesapámé vagy Pálffy Györgyé vagy Nagy Imréé, azonban ha Kovács Istvánokról beszélünk, akkor valószín üteg más a helyzet és ezeket egyénenként kell végigvizsgál­ni. Tartok azonban attól, hogy az egyes emberen­ként végrehajtott vizsgálat már nem törvény, ha­nem valami egészen más. Ezt ugyanis egyetlen törvényben nagyon nehéz megfogalmazni. I- Ki fogja eldönteni azt, bogy valaki Ma­gyarország függetiensegeért és demokra­tikus be rendezi edeseert szenvedte el a fog­ság valamelyik formáját netán a halálbün­tetést, vagy sem? Z. T.: Az a kérdés, hogy hol állott. Ha a szovjet érdekeket szolgáim, akkor egyértel­mű. hogy nem az ország függetlenségeert... | - De hogyan lebet ezt eldönteni? Z. T.: Konkrétan meg keß nézni az esemé­nyeket. Tőlem azonban valami olyasmit kér, amit én nem tudok megfogalmazni, mert min­den egyes eset más, és mindenkinek megvan a maga eseménytörténete, a magatartása. Hát azokat kell konkrétan nézni. R. L.: Ismét csak sajnálom azokat a jogászo­kat. Szeretnék röviden elmondani egy igaz élet­történetet Van egy lány, aki a börtönben szüle­tik meg. Az édesapja nem tudja, hogy állapotos a felesege. akit a Rajk-per kapcsán csuktak le. Nos, ennek a kislánynak nem jár semmiféle kárpótlás, csak azért, mert az édesanyja a kom­munista párt tagja volt és csak azért, mert a Rajk titkárságán dolgozott? Ez a kislány félár­ván, árvaházban nőn fel, és egyszerűen nem értem a dolog logikáját Ezt még abba a logiká­ba sem lehet beleültemi, hogy egyenként vizsgál­nak végig embereket Hazaárulás, hűtlenség I- Ön hogyan képzeli el ezeket az egyenkénti vizsgálatokat? Z. T.: Elsősorban el nem kötelezett történé­szeknek még fel kell dolgozniuk ezt a korszakot. Itt tehát ónasi munka vár még a történészekre. | - Ez fogja megelőzni a kárpótlásokat? Z. T.: Ezt okvetlenül el kel! végezni, hiszen akkor nyomban megvan a háttér is. hogy - ha már éppen Kovács Istvánról esett szó - mi veze­tett arra... I- Csak az a kérdés, hogy mire. Szóval, eg ve­lőre minden személynél azt kell majd vizsgál­ni. hogy az illető mit követen el azelőtt, hogy törvénysértés áldozata lett. s bogy ez minek minősül, illetve ezek után ó vagy a leszárma­zottai méltók-e a kárpótlásra vagy nem? Z. T.: Ezt persze le is lehet egyszerűsíteni, mivel készül egy olyan törvényjavaslat is. hogy aki például függetlenített parttitkár volt - az apparátus csúcsáig bezárólag az tíz évig eleve ne kerülhessen vezető állásba, s ennélfogva semmiféle politikai kárpótlásban ne részesülhessen. Ezt a nácitlanitási törvény mintájára kellene meghozni. Annak idejen az egész világ helyeselt egy ilyen nácitlanitási törvényt. Hát mi a különbség a nácik és a vörösterror között?

Next

/
Thumbnails
Contents