Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
szosan történik, amikor számos adaptált megoldás folyamatos korrekciójára, a különböző időpontúkban felállított imizaaenyei tuéásköri és eljárási wadtály wtak egymáshoz iUesztésék in7 szükség, s «mikor a közvélemény ma is elégedetlen a parlamenti munka ütemével? (Ne gondoljuk, bogy ilyen gondokkal másolt nem küzdöttek. Az NSZKban 1951 és 1983 közön 35 alkalommal módosították az alkotmányt. Volt olyan esztendő - 1969 -, amikor hatszor.) Ha egy ilyen kétkamarás megoldásban a kormány a második kamarának is felelősséggel tartozna, ha a második kamarának vétójoga lenne az alsóház döntéseivel szemben, akkor ez a legbiztosabb utat jelentené a parlament működésképtelenné válásához, az intézményrendszer lejáratásához és az erőskezű vezető utáni vágyakozáshoz. Az egyensúlyozó, lassúbb eljárásra, nagyobb megfontolásra késztető szerep - amit sokan a második kamara előnyének tartanak - más eszközükkel is megvalósítható. Halasztó hatályú vétóval ma is rendelkezik az államfő. Az új házszabályban olyan eljárási elemeket kell rögzíteni, amelyek biztosítják, hogy a parlament ne dönthessen elhamarkodottan (sürgősség korlátozása, eljárár si határidők pontos megállapítása, háromolvasásos tárgyalás). Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Magyarországon - más európai országokhoz hasonlítva, ahol ritka kivételnek számítanak a minősítetett többséggel hozott döntések - egyáltalán nem szűk a kétharmados szabályozás köre. Az pedig már a kormány politikai bölcsességén múlik, hogy ezekbeo a kérdésekben kialakít-e egy olyan gyakorlatot, árukor a kodifiklció megkezdése előtt az alapvető koncepcionális kérdésekben megállapodásra törekszik az ellenzékkel vagy vállalja a* elhúzódó parlamenti viaskodás kockázatát, esetleg a javaslat bukását.' Elvtelen kompromisszumot pedig a kormány nem csak az ellenzékkel tud kötni, hanem a második kamarával is. De léteznek a köztársasági elnökön és a házszabályon kívül külső ellensúlyok is. Lehetőség van parlamenti döntést befolyásoló népszavazásra, működik az Alkotmánybíróság, bevezetésre vár a parlamenti biztos. A mai parlamenti munka egyik legfőbb kérdése, hogy lehet-e a külső és belső egyensúlyokat tökéletesíteni, nem pedig az, hogy miképpen lehet felbontani és újrarendezni. Ennek a szabályozásnak a legfontosabb eleme egy olyan alkotmány, amelyben a „szertelenségre" mindig hajlamos, türelmetlen politikai akarat önmaga elé állít - a meglevőknél alaposabban kidolgozott - jogi korlátokat. Dr. Áder János ‘országgyűlési képviselő ■ , • . ; . , (Fidesz) 1 \ ' ’ 4
