Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
Alkotmányos zavarodottság Magyar Hírlap, 1991.szept.17. tr miniszterelnök maga is hangsúlyozta, és a törvény indoklásába is bekerült, hogy a kormány azért kéri kinevezési jogának átruházását a köztársasági elnökre, hogy »...a sajtószabadság alkotmányban meghatározott elve mind teljesebben valósuljon meg, továbbá, hogy a törvényben meghatározott intézmények tekintetében a pártatlanság társadalmi igénye méltó helyet kapjon.« Az alkotmány idézett generális felhatalmazásán kívül ez az indoklás és ez a miniszteri expozé adhatott alapot a köztársasági elnöknek az aláírás megtagadására.” /• Második hete folyik indulatos vita j a köztársasági elnök jogállásának, al- J kotmányos szerepének értelmezéséről. A főbb kérdések, amiket szinte j> valamennyi hozzászóló körbejárt: { reprezentatív-e a köztársasági elnöki i intézményünk, a kinevezési jogosít- i ványok biztosítanak-e mérlegelési I lehetőséget az államfőnek, mit jelent a hadsereg-főparancsnoki jogkör. A köztársasági intézmény kodifikálásakor elsősorban az 1946-os magyar megoldást, valamint a különböző európai parlamentáris országokban kialakult gyakorlatot vették figyelembe. Az 1946. évi 1. törvény alapvetően reprezentatív köztársasági elnöki intézményt hozott létre. A törvény több részét (például a köztársasági elnök választásának szabályait) az 1990-es alkotmánymódosí^ tás szó szerint átvette. A jelentősebbnek mondható különbségek —jelenleg a köztársasági elnököt és a parlamentet nem azonos időszakra választják, a köztársasági elnök egyszer újraválasztható, a köztársasági elnök felelősségre vonása kikerült a parlament hatásköréből, a köztársasági elnök nem minden intézkedése kötött miniszteri ellenjegyzéshez, az államfő a hadsereg főparancsnoka — azt mutatják, hogy az államfő súlyát a 46-os megoldáshoz képest va- , lamelyest növelték. Ugyanakkor az alkotmány részletes szabályai világosan biztonyítják, hogy ez a különbség még mindig nem eredményezett a parlamentáris köztársaságokban álalánosan alkalmazott megoldásoktól eltérő és az államfő politikai súlyát a félprezidenciálts megoldásokhoz közelítő elmozdulást. Azokban az európai országokban, ahol a magyarhoz hasonló alkotmányos berendezkedést alkalmaznak, a köztársasági elnökre jellemző, hogy távol tartja magát a napi politikai küzdelmektől. Szerepe elsősorban a bel- és külpolitikai válságok idején nő meg. Ekkor is főként konszenzuskereső, konfliktus csillapító, közvetítő, a politikai működési zavarokat elhárító tevékenységet végez. Külpoli- i tikai lépéseiben, nyilatkozataiban a 1 kormány politikájához igazodik (ezt azonban többnyire csupán alkotmányos szokások rögzítik). A köztársasági elnöki aktusok — van, ahol még a nyilatkozatok is — miniszteri ellenjegyzéshez kötöttek. A többi alkotmányos intézményhez képest a köztársasági elnök estében van a legnagyobb szerepe különböző politikai' szokásoknak, (amiket természetesen az alkotmány nem rögzít). Ezek közé tartozik a különböző előterjesztések elnöki jóváhagyása. Az összehasonlító alkotmányjogi elemzések azt mutatják, hogy az alkotmányban rögzített szabályok mellett az alkotmányos szokások döntik el azt, hogy ilyenkor a köztársasági elnöknek van-e mérlegelési joga, vagy köteles minden további nélkül aláírni az előterjesztést. Azonban ott is, ahol hallgatólagosan vétójoga van a köztársasági elnöknek, csak igen kivételesen fordul elő, hogy az aláírást megtagadja. Az alkotmánymódosítás előkészítésekor, 1989-ben az Ellenzéki Kerékasztal egyetlen tagja sem kérdőjelezte meg, hogy a köztársasági elnöki intézmény alapvetően ezen ismérvek mentén alakuljon ki. A politikai szándék az alkotmányban rögzített elemekből is jól kiolvasható, hiszen lényegesen más a súlya a köztársasági elnöknek súlyos bel- és külpolitikai válságok idején, mint békeidőben. Ugyanakkor az alkotmány minden esetben megfelelő ellensúlyokkal biztosítja, hogy a köztársasági elnök ne rendelkezzen túlzott hatalommal. Valamennyi jelentősebb döntését vagy a parlament, vagy a kormány ellenőrzi. A köztársasági elnök kinyilváníthatja ugyan a hadiállapotot, rendkívüli állapotot hirdethet ki, de csak az Országgyűlés akadályoztatása esetén. Annak eldöntésére pedig, hogy az Országgyűlés akadályoztatva vane, illetve hogy a fenti intézkedések indokoltak-e, az Alkotmánybíróság elnöke, az Országgyűlés elnöke és a miniszterelnök együttesen jogosult. A rendkívüli állapot idején szükséges intézkedéseket nem a köztársasá-1 gi elnök teszi meg, hanem a Honvédelmi Tanács, aminek csupán az elnöke a köztársasági elnök. Szükségállapot idején a köztársasági elnök dönt ugyan a fegyveres erők alkalmazásáról, de intézkedéseit — amelyek egyébként is csak 30 napig érvényesek — akár az Országgyűlés, vagy ha az nem ülésezik, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága felfüggesztheti. A köztársasági elnök békeidőben hozott aktusai között is alig találunk ellensúly-nélkülieket. A köztársasági elnök kérelmére rendkívüli ülésre össze kell hívni az Oszággyűlést. (Ez a jog azonban megilleti a kormányt és a képviselők egyötödét is.) Képviseli a magyar államot, felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére. A többi elnöki aktus hatóköréi, illetve az államfő döntési szabóságát maga az alkotmány korlátozza. Az Országgyűlés alakuló ülését ugyan a köztársasági elnök hívja össze, de a választást követő egy hónapon belül ennek meg kell történnie. Az Országgyűlés ülését ugyan elnapolhatja, de egy ülésszak alatt csak egy alkalommal és akkor is csak 30 napra. Ráadásul a képviselők egyötöde a 30 napot 8 napra csökkentheti. A törvényeket megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, de ha az Országgyűlés azt újból, változatlan tartalommal fogadja el. már ki kell hirdetnie. Ha egy törvény alkotmányellenességét észlelve az Alkotmánybírósághoz fordul, a végső döntés ismét csak nem az ő kezében van. A parlamentet feloszlathatja ugyan, de csak akkor, ha 12 hónapon belül négy alkalommal az Országgyűlés megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatásának megszűnését követően 40 napon belül nem választ miniszterelnököt a törvényhozó testület. Döntés előtt a köztársasági elnök köteles konzultálni a pártok vezetőivel, és ha feloszlatja a parlamentet, 3 hónapon belül új választást kell tartani. A köztársasági elnök valamennyi kinevezése — a nagykövetektől az egyetemi tanárokig — miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegy zéshez kötött. Az alkotmány szövegéből kitűnik, hogy számos esetben az alaptörvény nem kíván a köztársasági elnöknek mérlegelési jogot adni. [Pél—?
