Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

Magyar Nemzet, 1991. augusztus 29. Törvényen kívül a menekültügy Egész falvak jönnek Magyarországon a menekült­ügyi tevékenység törvényen kívül működik. A hatóságokat csak a genfi egyezményben foglaltak igazítják el. A migráció egészének a menekül­tügy azonban csak egy kis szelete. Magyarországon szerény számítások szerint ötvenezer menekült tartózko­dik, ebből azonban csak 2900-an fo­lyamodlak menekültstátuszért. A vendégmunkásokat, bevándorlókat is beszámítva ez a szám százezerre emelkedik. Ha azonban a hazánkban illegálisan tartózkodó személyeket is figyelembe vesszük, kétszázezerre tehető a nem magyar állampolgársá­gú emberek száma. A jugoszláviai menekülthelyzet kapcsán dr. Tóth Judit, á Menekültügyi Hivatal he­lyettes vezetője tájékoztatta erről a képviselőket az emberjogi bizottság szerdai ülésén. A hivatal a letelepedési alapból finanszírozza a jugoszláv menekül­tek elhelyezését, ellátását. Augusz­tus 28-ig 3206 személyt tartottak nyilván, de a menedékkérők többsé­ge a kezdeti időszakban magánúton kér segítséget, így számuk 12 000-re tehető. A regisztrált személyek 87 százaléka horvát, tíz százaléka ma­gyar, három százaléka egyéb nemze­tiségű. ókét öt átmeneti szálláshe­lyen helyezték el. A harci esemé­nyektől függően azonban már falvak teljes lakossága menekül, ezért szükség lesz újabb szállások meg­nyitására. Az éjszakai hidegek miatt a sátortáborokat két-három napon belül felszámolják. Az érkezők 75 százaléka gyermek, nő és idős em­ber, ezért kőépületben kell elhelyez­ni őket. A hivatal e célból megkapta a debreceni volt szovjet laktanyát. A felújításba pénzhiány miatt addig nem mernek belevágni, amíg más megoldás is kínálkozik. Horváth Vilmos (SZDSZ) felve­tette, hogy tehermentesíthetnék a déli határrégiót, s az ország más részeiben is nyithatnának átmeneti szállásokat. Tétít Judit egyetértett az elképzelés­sel. de ennek gyakorlati akadályait is részletezte. Hazánkban az adminiszt­rációt is beleszámítva mindössze 200-an működtetik a szállásokat, s a hivatalban 15 ember végzi a szervező munkát. Elmondta azt is, hogy sok társadal­mi szervezet, párt, magánszemély szeretne segíteni, de egyetlenegy sem Vállalta még, hogy koordinálja a gyűjtést s az adományok célhoz jutta­tását. Az önkormányzatok bekapcso­lódása is segítséget jelem, hiszen jónéhány magánházban elszállásolt személy étkezési hozzájárulásért hozzájuk fordul. Az önkormányzatok az illetékes köztársasági megbízott hivatalától kapják meg utólag a fo­lyósítón összeget Beszámolt negatív példákról is. Az üdülőhelynek nyilvánított tele­püléseken az önkormányzatok a me­nekültektől is díjat szednek. A Bel­ügyminisztérium és a Menekültügyi Hivatal ezt nem tudja megakadá­lyozni. Az érintett önkormányzatok ko­rábban arra hivatkoztak, hogy nem tudják eldönteni ki a menekült és ki a turista. Ha a menekültektől nem szednének üdülőhelyi díjat az visszaélésekre adhatna okot. A letelepedési alap 800 millió fo­rintot kapott a költségvetésből. E hó­nap végéig 570,9 milliót használtak fel a menedékkérők és a menekültek ellátására. Egy személy ellátási költ­sége évszaktól függően napi 500-700 forint. Ha a pénz elfogya, a kormány tartalékalapjából szeretnék pótolni. Ezen kívül az ENSZ segítségét is kér­ték. Elmondta azt is, hogy pénteken kerül az illetékes kormánybizottság elé a migráció és szabályozásának kérdése. A törvény azonban politikai és szakmai viták után csak a jövő nyárra várható. (N.E.) (MTI) Az elmúlt 24 órában ismét lövöldözés volt a jugoszláv-magyar határ közelében, ezúttal Baranyavár térségében - mondta a távirati iroda érdeklődésére szerdán a határőrség szóvivője. Zubek János hozzátette: minden bizonnyal a harcok miatt, egy nap alatt 88 jugoszláv állampolgár kért ideiglenes menedéket a magyar határőrségtől. Eddig már mintegy 3000 menekülőnek segíten a határőr­ség, köztük 1000 gyermeknek. AttóI nincs pontos adat, hogy hányán men­tek már haza, de a gyermekek és a nők nagy többsége még hazánkban tartózkodik, főként a férfiak közül tértek vissza. ♦ Molnár Pál, a Menekültügyi Hiva­tal Mohácson tartózkodó helyettes vezetője az MTI munkatársának el­mondta: a sátortáborok lakóit, nagy­részt nőket és gyerekeket a határtól távolabbi településekre, az on meg­nyitón két biztonságosabb szállás­helyre, fűthető kőépületekbe költöz­tették. Igaz ugyan, hogy az utóbbi na­pokban a menedéket kérők száma nem növekedett jelentős mértékben, de egyre többen jelentkeznek olya­nok, akik eddig fizetővendégként vár­ták a helyzet jobbrafordultát, ám pén­zük elfogyván, most kénytelenek a me­nekültügyi hatóság segítségét igénybe venni. Az illetékesek tízezer körülire becsülik azoknak a számát, akik ilyen helyzetbe kerültek. 1 Megérkeztek az első segélyszál­lítmányok is a Baranya megyei me­nekültszállásokra. A Magyar öko­­menikus Szeretetszolgálattól, a ka­tolikus Charitastól és a Vöröske­reszttől több tonna ruhát, takarót, tiszkálkodószert kaptak. A menekül­tügyi hatóság továbbra is számít a humanitárius segélyekre, mert na­gyon sokan egy szál ruhában mene­kültek el, s mert egy részük orvosi kezelésre szorul, gyógyszereket is szívesen fogadnak.

Next

/
Thumbnails
Contents