Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
168 Óra, 1991. szeptember 3. hogy hiányzik a szociáldemokrata ellenzék Magyarországon. Tényleg hiányzik? Vagy csak bizonyos értelmiségi körökben hiányolják ezt? Nem azért hiányzik-e, mert nincs is rá szükség? Mert az emberek úgy gondolják: nagyon jól megvannak szociáldemokrata ellenzék nélkül is? Egyáltalán nem olyan & viiág most. amilyennek - érveik hiányát eltakarandó - beállítani próbálják a szerzők. Szerintük normális esetekben - vagy legalábbis itt, Magyarországon ahol jobboldali kormánykoalíció van, ott egységes baloldali, szociáldemokrata ellenzéknek is feltétlenül lennie kell. Ez bizony butaság, nem így van. v -ön szerint « Szabad Demokraták Szöveta sége visszautasítja vagy elfogadja ezt a kri-2 tikit?-5 - És ahhoz a figyelmeztetéshez mit szólnak. 1 hogy az ellenzéki pírtól, elszalasztják a mali gyár történelem kegyelmi pillanatát, hiszen 1 most nincs olyan külső hatalom, amely bár- i mely politikai szélsőségben érdekeit lenne, .km 1 ha ezt a lehetőséget elmulasztják az ellenzéki 5 pártok, rövidesen kiépülnek es megsziiárdulj nak az áilamnadonalizimis struktúrái. Ebben az ellenzék felelőssege óriási... O. Vt ^ Az ellenzék felelőssége természetesen minden politikai rendszerben óriási. Vannak is olyan jelenségek, ameiyek nem tetszenek nekem, je azt”azért nem állítanám, hogy Magyarországon a politikai fejlemények a diktatúra felé haladnak. Ha így volna, mi volt itt akkor három evvel ezelőtt? Magyarországon, úgy gondolom, a politikai szabad'ság intézményéi biztosan állnak a iábukon. A politikai folyamatok pedig ma ernen a demokrácia iranvába tartanak. Meg i BAUER TAMÁS: Sok mindent helytálló| nak tartok, például azt, ahogyan az ország 1 helyzetét leírják. Egyetértek azzal is. hogy a | jelenlegi kormánykoalíció olyan tekintélyei* | vü. anakronisztikus társadalmi-politikai bej rendezkedést épit ki nagyon céltudatosan és 1 energikusan, amelyet a szerzők ..államnacionalista" rendszernek neveznek. Sorra visszaveszi azokat a szabadságjogokat, amelyeket a magyar társadalom a pártállam bukása nyomán megszerzett. A legkézenfekvőbb példák a sajtószabadság vagy az ideológiai pluralizmus. Abban is egveíértek a szerzőkkel, hogy I ha ez sikerül, annak katasztrofális következményei lesznek. És abban is igazuk vaD. hogy az eiienzékj partoknak az elmúlt egy év során a magyar társadalmat - amely meggyőződésem es mindenféle vizsgálat tanúsága szerint nem támogatja a kormánynak ezt a törekvését - nem sikerült ezzel szemben mozgósítani. Pedig egy hagyományos, működő parlamenti j demokráciában ilyenkor a kormány népsze- i rüsege csökken, és a szavazok a kormánytól az ellenzék felé fordulnak. Magyarországon . azonban például az időközi választások ered; ményei azt mutatják, hogy a kormánykoalí. diótól nem az ellenzék fele fordult a tarsadaakkor is. ha egyre-masra emek olyan jelek bennünket. amelyek azt is eszünkbe idézik, hogy bizony vannak veszélyek is. Az időközi választások részvételaránya például azt mutatja, hogy van egyfajta legitimációs válság is. hogy az egész politikai rendszerrel szemben fogalmazódnak meg a választópolgárok kifogásai és ítéletei. Vannak tehát ilyen nagy on aggasztó jelek. De Magyarországon ma az ellenzéki pártok igen felelősen viselkednek. Nem támasztanak teljesíthetetlen igényeket a kormánnyal szemben, nem próbálják a népinduiatokat kihasználni saját, rövid távú politikai érdekük céljából. Önmagában azt mondani tehát, hogy itt a demokratikus mtezmenyek fölszámolásának irányába mennek a dolgok, egyszerűen valótlanság. Pártegyesülés ?- Miután íz egcs2 goodolinneDetet visszautasítja - illene nem veszi komolyan elég nehéz megkérdeznem, bogy mit szol a cikk következtetéseihez, ahhoz, hogy ha a kormány jobboldali, akkor az ellenzéknek egységesen baloldalinak kell lennie? V.: Nem tudom, mire gondolnak, amikor egyesült ellenzékről írnak. Semmit sem kívánok kevésbé, mint hogy a Fidesz akár az MSZP-vel, akár az SZDSZ-szel egyesüljön. Helyes azonban, ha az ellenzék bizonyos kérdésekben közösen lép föl. De hát a Fidesz eddig is a saját politikáját folytatta, és amikor lehetett, próbált együttműködni az ellenzéki pártokkal, leginkább az SZDSZ- szel. No de amit a szociáldemokrata ellenzék hiányáról írnak a szerzők, azzal kapcsolatban volna azért egy megjegyzésem: nem világos, miért gondolja mindenki. lom nagy többségé, hanem az eges: politikától. politikai rendszertől, pártrendszertől fordult el. Ez pedig valóban azt mutatja, hogy az ellenzék eddig nem tudta betölteni a funkcióját. De nem tudom elfogadni például azt az állításukat, hogy az ellenzek csupán asszisztál mindenhez, ez nem igaz. Ők azt állítják, hogy az ellenzék következetesen elmulasztja a lakosságot érintő intézkedések radikális, átható kritikáját. „ A kormány riasztó lepeseket tesz. am az £ ellenzék csak azokban az ügyekben kíván 9 harcolni, amelyek az ó szerepét, hatalmát jg csorbítanak. B. T.: Sorolhatnám azokat a napirendre kerülő ügyeket, amelyekben az ellenzék nemcsak hatarozottan szembeszegült ezekkel a törekvésekkel, hanem alternatívákat is megfogalmazott. A költségvetési vitában például nagyon világosan megmutatkozott, hogy miben tartja a kormánykoalíció fontosnak a költségvetési kiadások növelései, fenntartását és miben nem. A legélesebb vita folyt például a honvédelmi, az államigazgatási, a titkosszolgálati kiadások, az exporttámogatás ügyében. .Az eiienzékj pártok - köztük az SZDSZ - pedig az önkormányzati, a szociális kiadások ügyét tartották legfontosabbnak. Megfogalmazódott tehát az alternativa. És számos más ilyen vita is folyt. De az SZDSZ egész politikai tevékenységének - ezen belül parlamenti tevékenységének - egyik nagyon fontos alapelve. hogy ellenzéki pártként sem követelhetünk, nem kérhetünk számon olyasmit a kormánytól, amit, ha mi lennénk kormányon. magunk sem tudnánk programba iktatni. I- És hogym vélekedik arról az állításról, mely szerint mintha hiányozna az ellenzékből a kormányzásra törő akarat? Pedig hat. N Ibi ez hiÍB>7Ík. bocs értelme a többpárireodszeroek... B. T.: Az ellenzéknek valóban akarnia kell ; a hatalmat. A szabad demokratákat soksz_or j meg is vádoiták azzal, hogy hatalomra tör- j nek. Az SZDSZ valóban arra törekszik, bogy Magyarországon olyan új kormány legven. I amely a párt programját, vagy ahhoz közel j álló programot valósit meg. Erre törekszünk. 1 de alkotmányos eszközökkel. Ezért is dolgozunk például , alternativ gazdaságpolitikai programon... És még egy megjegyzés arról, hogy miért nem tud az ellenzek eléggé meggyőző lenni a társadalom jelentős része számára. Ennek egyik oka. hogy ennyire külön-külön politizál a három ellenzek: párt. Alkotmányos eszközökkel 'S - Tehát egyetérretx azzal, hogy a jobboldali kormánnyal szemben egy egységes fj baloldali - szociáldemokrata - ellenrek-J nek kelleoe állnia? B. T.: Úgy gondolom, a német vagy az osztrák szoc;aidemokr3ciára emlékeztető gazdaságpolitikai program ma Magyarországon nem alkalmas arra, hogy ez az ország a válságból kijusson. Abban persze pillanatnyi kétségem sincsen, hogy a jelenlegi kormánykoalíció által képviselt programtól akár az SZDSZ-es, akar a fideszes szociál-liberális program - hagyományos megkülönböztetés szerint - balra” all. De" az a szembeállítás, hogy ha a kormány konzervatív, akkor az ellenzéknek szociáldemokratának kell lennie, szerintem nem jól fogalmazza meg a magyarországi problémát. A magyar kormánykoalíció ugyanis nem a nyugat-európai konzervatív jobbközép kereszténydemokrata pártok megfelelője, hanem olyan gazdasági és politikai célrendszert fogalmaz meg, amilyet Nyugat- Európában egyetlen komoly parlamenti párt sem képvisel. Ezért Magyarországon az az ellenzék, amelyet az SZDSZ, a Fidesz és bizonyos tekintetben az MSZP képvisel, fogalmazza meg az egész nyugat-európai politikai spektrumot. Margaret Thatchertől, mondjuk, a svéd szociáldemokratákig, akar a modern európai keresztenvdemokraciáig... Szemben a kormánypártokkal, ameiyek egy keresztény, nemzeti, tekintélyelvű társadalmipolitikai modellt képviselnek. Nvugat-Europában ez ma mar nem létezik.
