Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 31 /'i BUKARESTI TUDÓSÍTÓNK JEGYZETE A Moldova-szindróma és a román demokrácia Nicolae Tiu, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere csütörtökön Bukarestben Adrian Nastaséval, a román diplomá­cia vezetőjével aláírta a két román nyelvű állam — melyek­nek himnusza és trikolórja is azonos — közötti diplomáciai kapcsolat megteremtéséről szóló megállapodást. A moldovai diplomácia vezetőjét pénteken délelőtt fogadta Ion Iliescu ro­mán elnök is. A bukaresti államfővel le­zajlott megbeszélései után tett nyilatkozatában a moldovai külügyminiszter bejelentette: egy héten belül Bukarestben megnyílik a moldovai, Kisi­­nyovban pedig a román nagy­­követség A diplomáciai kap­csolatok felvételéről létrejött megegyezéssel egyidejűleg a két fél megállapodott a határ­forgalom új rendjéről, mely­nek értelmében a moldovai ál­lampolgárok személyazonossá­gi igazolványuk felmutatásá­val. gyakorlatilag tetszés sze­rint, szabadon léphetik át a ha­tárt. Éppen ezért a felek célul tűzték ki új határátkelőhelyek megnyitását a Moldovai Köz­társaság és Románia között Az utóbb: ötven év történe­te. a Moldova Köztársaság­beli mostani események, ame­lyek a függetlenség kikiáltá­sában tetőztek, a Szovjetunió­val való. továbbá a köztársa­ságon belüli etnikumközi pár­beszédek ismételten felhívják a figyelmet az etnikumok kö­zötti viszonyok méltánvos megoldásának fontosságára, mivel ez a társadalom demok­ratikus fejlődésének alapfelté­tele — mutat rá a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozata. Az állásfoglalás szerint az RMDSZ megelége­déssel vette tudomásul a Mol­dovai Köztársaság független­ségének kikiáltását: Döntő mozzanatához érkeztünk’annak a folyamatnak, amelyben a ro­mán nemzeti törekvések ösz­­szefonódnak a kelet-európai országok demokratizálódásával. E folyamat egyik alapvető esz­ménye a népek önrendelkezési joga. A moldovai függetlensé­gi nyilatkozat az új állam alap­elveként kimondja az emberi jogok tiszteletben tartását és a területén élő nemzeti kisebb­Igor Szmimovot, a Moldová­­ban élő orosz kisebbség vezető­jét csütörtökön a moldován biztonsági szolgálat emberei Kijevben elrabolták — jelentet­te az Interfax szovjet hírügy­nökség. Szmirnov a Moldová­­ban élő oroszok által kikiáltott Dnyepert Köztársaság elnöke. Az ukrán hatóságoknak nincs tudomásuk az esetről. Szmir­­novot Moldovában azzal vádol­ják, hogy részt vett a szovjet államcsínyben. ségek és etnikai csoportok jogainak szavatolását. A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltása al­kalmából Tőkés László nagy­váradi református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üdvözlő táviratot intézett Mir­­cea Snegur moldován köztár­sasági elnökhöz és Kisinyov metropolitájához. Románia elismerte Lettor­szág. Litvánia. Észtország és Grúzia függetlenségét, és kész velük diplomáciai kapcsolatot teremteni. Bukarestben akkreditált Kül­földi tudósítók felfigyeltek rá, hogy már a moszkvai puccs óráiban és kudarcának pilla­nataitól kezdve, a román bel­politika központi kérdésévé vált a Moldovai Köztársaság sorsának alakulása, a kisinyo­­vi fejleményekhez való vi­szony. Valóságos Moldova­­szindróma alakult ki Romá­niában. Ez rányomja bélyegét a közelgő helyhatósági válasz­tások előtti politikai helyezke­désre is. Igen jellemző ebből a szempontból, hogy a Nem­zeti Megmentési Front állás­­foglalásának kifejtése közben a kormánypárt ügyvezető el­nöke nem állta meg, hogy ne szálljon vitába a Polgári Szö­vetség Pártjával. (Ez utóbbit egyenként e napokban vették fel az ellenzéki pártokat tömö­rítő Konvenció a Demokráciá­ért nevű szövetségbe.) A PSZP szerint Románia jelenlegi hely­zete aggasztóan hasonlít ahhoz, ami a Szovjetunióban állam­csínyhez vezetett: a neokom­­munista struktúrák többsége tovább él' az államigazgatás­ban, a hadseregben, az igazság­szolgáltatásban és az ügyész­ségben, a politikai rendőrség­ben, a gazdaságban, az okta­tásban és — a televízió fölötti monopólium révén — a tömeg­kommunikációban is. A kom­munista típusú demagógia, po­­pulizmussal, következetlen re­formokkal és az egész társa­dalomra kiterjesztett korrup­cióval párosulva felidézi a tár­sadalmi, gazdasági és szellemi káosz veszélyét. A romániai demokratizálási folyamat szá­mára olyannyira szükséges nemzeti megbékélést meggátol­ja a hatalom, midőn elutasít­ja a román társadalmat meg­osztó szociális, nemzetiségi és vallási konfliktusok igazi meg­oldását — állítja a PSZP. Az ilyen és hasonló állás­foglalásokra válaszolva a ro­mán kormányszóvivő felolvas­ta a Petre Román-kabinet nyi­latkozatát. Ez hangsúlyozza: a szovjetunióbeli események fel­gyorsították Romániában is annak vizsgálatát, hogy a ro­mán társadalom mennyire tá­volodott el a kommunizmustól. Mag Péter

Next

/
Thumbnails
Contents