Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Magyar Nemzet, 1991. augusztus 29. M „A nemzetek önrendelkezését valljuk” Nincs európai biztonság atlanti szolidaritás nélkül - mondta Antall József az USA Colorado állambeli Aspen Institute budapesti nemzetközi konferenciáján. Magyarország a transzatlanti gondolat elkötelezettje - mondta a magyar miniszterelnök. - Európa és Észak- Amerika elválaszthatatlan. Úgy véljük, nincs európai biztonság az atlanti szolidaritás nélkül, nincs európai biztonság az USA európai jelenléte nélkül. Ezért az Egyesült Államok Európában való politikai, katonai jelenlétének vagyunk hívei - tette hozzá Antall József a megnyitón. A nemzetközi eszmecsere központi témája Kelet és Nyugat viszonya, valamint az USA-nak a Szovjetunióval, illetőleg a közép-kelet-európai országokkal folytatandó politikája. A konferencián neves európai és tengerentúli politikusok fejtik ki e témáról vallott nézeteiket. Az amerikai kongresszus több tagja, köztük Tom Lantos szenátor behatóan elemzi a Szovjetunió gazdaságpolitikáját s foglalkoznak Németország kelet-európai szerepv állalásával is. Antall József beszédében kifejtette, hogy a magyar kormány külpolitikáját illetően a megkezdett úton halad. Mindenkor mértéktartó, mérsékelt állásfoglalások kialakítására törekszik. Ennek jegyében új viszonyt alakít ki a Szovjetunióval és a tagköztársaságokkal is. Az amerikai szakemberekkel közölte, bogy a magyar kormány a Molotov-Ribentrop-paktumol semmisnek tekinti, helyreállítja a viszonyt a magukat függetlenné kikiáltó balrí köztársa* Ságokkal. Mint mondta, a magyar diplomáciai küldöttség már útban van Észtország, Lettország és Litvánia felé. Szeptember 2-án érkeznek hazánkba e három ország külügyminiszterei, hogy aláírják a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányokat. A balti tagköztársaságok elismerése már csak azért is indokolt - hangsúlyozta Antall József, mert bekebelezésüket sohasem ismertük el. Külön diplomáciai kapcsolatok kiépítésére törekszünk a többi tagköztársasággal is - jegyezte meg. A jugoszláviai kérdés kapcsán a miniszterelnök amellett foglalt állási, hogy Magyarország és az európai biztonság érdekét is az szolgálná leginkább, ha Jugoszláviában szuv erén államok konföderációja jönne létre. Ehhez azonban arra van szükség - folytatta hogy a nyugat és az Amerikai Egyesült Államok egységesen lépjen fel azokkal az erőkkel szemben, akik a jugoszláv demokratikus folyamatok megszakítására törekszenek. Megjegyezte, hogy rendkívül nehéz a magyaroknak a jugoszláviai eseményekkel kapcsolatban elfogulatlan véleményre jutni, hiszen a vajdaságban közel 400 ezer, horvátországban 50 ezer és Szlovéniában csaknem 10 ezer magyar él. Kijelentette, hogy Magyarország a helsinki alapokmány és a párizsi charta talaján folytatja külpolitikáját, s minden olyan vádaskodás, miszerint Magyarország a határok megváltoztatására építi politikáját, nem felel meg a valóságnak. „Mi csak a nemzetek önrendelkezését valljuk, az emberi és európai jogok önrendelkezését”-mondotta. Hazánk külpolitikáját illetően megjegyezte, három nagy sikert tudhat magáénak a rendszerváltást követően a magyar kormány, éspedig a Varsói Szerződés feloszlatásában, a KGST feloszlatásában való közreműködést, valamint azt, hogy szorgalmazta a szovjet csapatkivonásokat. E három eredményt igazán akkor értékelhette és énékelte a magyar nép, amikor a Szovjetunióban a puccsisták megkísérelték átvenni a hatalmat. Akkor éreztük át annak a jelentőségét, hogy megszakadt a korábbi kapcsolat a Szovjetunióval és végleg megszűntek a régi kötelékek. A jövőt tekintve hangsúlyozta, hogy az európai biztonságot is szolgálja a NATO katonai politikai ereje, szorgalmazta, hogy Törökország mint a NATO legkeletibb állama különös súlyt kapjon az USA politikájában. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország a térség politikai, gazdasági oázisává tud válni, s hídfője lesz a társadalmi stabilitásnak, ami a nyugati pénzvüágot a tőkebefektetésekre ösztönzi. (Cs. H.)
