Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-16 / 8118. szám
Pesti Hírlap, 1991. IX.10. A ANTALL JÓZSEF TOKIÓBAN TÁRGYAL Japán még mindig óvatos A kommunista nncionnlizmu9 és a katonai erő utolsó bástyája ma Jugoszlávia — fi* gyelmeztette Antall József miniszterelnök japán hallgatóságát, és az „európai biztonság legkritikusabb pontjának” nevezte Jugoszláviát. A szabad világot, köztük Japánt egységes és átfogó nyomás gyakorlására szólította föl, mert — mint mondta — kellő eltökéltség hiányában sok kis .jugoszláviai konfliktus” keletkezhet Európa keleti felén. A magyar miniszterelnök hétfőn az üzleti élet mintegy száz képviselője előtt tartott előadásában igyekezett feloldani a japán vállalkozók óvatosságát, aggodalmait. Hangsúlyozta, hogy sem az ország külső biztonsága, sem gazdaságpolitikája, vagy belpolitikája nem ad alapot a befektetéseikkel mindeddig igen óvatosnak bizonyult japánok magatartáséra. Magyarország biztonságával kapcsolatban elmondta. hogv mivel „elvágtuk n közvetlen függőség kötelékeit a Szovjetunióval"* így a puccs idején sem fenyegetett bem nünket veszély. Hozzátette azonban, a konzervatívok puccsa arra is rávilágít, hogy lehetnek olyan politikai erők, amelyek átmenetileg mobilizálhatók. Antall József fontosnak tartotta az ország külpolitikai orientációjáról beszélve hangsúlyozni japán hallgatóságának, hogy Magyarország elkötelezett az európai integráció mellett, de nem egy befelé forduló Európa mellett. Az amerikaiak, nyugat-európaiak befektetési hajlandóságával érvelt amellett, hogy érdemes nálunk beruházni. Részletesen vázolta a miniszterelnök a piacgazdaság kiépítésére — a gazdaság liberalizálására, a privatizációra — tett eddigi intézkedéseket, majd szólt arról, hogy az ország felgyorsítja a gazdasági törvénykezést. . Mái t * Külön títéH AAAIl ra, hogy miért nem írták alá a Kaifu Tosiki miniszterelnökkel vasárnap folytatott tárgyalásokon a japán—magyar beruházásvédelmi megállapodást. — Szimbolikus jelentősége lett volna csak a megállapodásnak, hiszen Magyarországon az alkotmány és más törvények védik a beruházásokat. Magyarország azért nem írhatta alá a megállapodást, mert ez érintené közös piaci tárgyalásainkat, és ürügyül szolgálhatott volna azoknak, akik ezeket a tárgyalásokat el szeretnék húzni. Japán viszont szimbolikus jelentősége miatt tartotta volna fontosnak a megállapodást, mintegy precedensnek tekintve azt a Közös Piac kirekesztési politikájával szemben — érvelt a miniszterelnök. A már korábban felvett hitetek Wt«3éé*lé&frTíjabb támogatások biztosítását, a forint konvertibilissé tétetele szempontjából fontos készenléti hitel lehetőségét emelte ki eddigi japáni tárgyalásainak eredményei közül hétfőn Antall József az MTI és Magyar Rádió tudósítójának adott inteíjújában. A japán—magyar kormányfői tárgyalások jelentőségét azonban ennél sokkal nagyobbra értékelte. Antalt József hangsúlyozta: Japán lényegében most ismerkedik a kelet-közép-európai térséggel, most alakítja ki gazdasági stratégiáját az új helyzetre — a kibővülő Közös Piaccal, az amerikai és európai gazdasági szférával való együttműködésre. A magyar kormányfő az interjúban is felhívta a figyelmet a világpolitikai változások Japánt érintő vonatkozásaira. Szerinte ahhoz, hogv a gazdasági világhntalornként szereplő Japán politikailag is világhatalomként működjék, nagyobb befolyást és elsősorban felelősséget kellene vállalnia. — Egységesen és a felelősséget megosztva kellene fellépnie a világ országainak a válságok idején — hangsúlyozta Antall József, megjegyezve: ezzel elejét lehetne venni, hogy a világban válsághelyzetek alakuljanak ki, mint annyiszor az utóbbi időszakban. Az interjú egyik kérde'se a működőképes Japán, illetve a még csak kialakulóban lévő magyar demokráciával volt kapcsolatos. Erre válaszolva a magyar miniszterelnök elmondta, hogy Japánban a parlamenti demokráciának különleges hagyományai vannak. — Itt a kormánypárton belül működik pártrendszer, a frakciók nagyfokú önállóságával, egyensúlyával. Jól működik ez a rendszer a japán viszonvoknalc röégfelelnen •»!> * jer Evezi" meg, majd a magyar pártrendszerről mondott véleményt. Kifejtette, hogy a magyar pártrendszert, annak alapjait, a stabil kormányzat és a stabil ellenzék meglétét szintén jónak tartja, bírálta viszont a hisztériakeltést és a hasonló politikai akciókat. — Ezekkel olyan benyomást próbálnak kelteni egyesek, mintha Magyarországon valamiféle diktatúra vnjy egypárti rendszer veszélye fenyegetne. Szomorú, hogy ilyen jrV>nségek vannak, és ezekből csak az következik, hogy egyes politikai körök a parlamentáris demokráciából a politikai manipuláció technikáját sajátították el a legjobb szakértői szinten — vélekedett.
