Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-16 / 8118. szám

Magyar Hírlap, 1991. IX.11. Véget ért a tokiói látogatás Antall Akihito császárnál Kiküldött tudósítónk jelenti Tokióból Eredményesnek nevezte Antall József négynapos japáni látogatását a tárgyalásait értékelő keddi sajtó- 1 konferencián. A miniszterelnök toki­ói tartózkodásának utolsó napjám először Mijazava Kiicsi volt külügy^ miniszterrel, pénzügyminiszterrel ta4 lálkozott, majd a császári palotában? fogadta őt és feleségét Akihito csá­szár, Micsiko császárné, és Hirono­­mia trónörökös. A több mint félórás audiencia után a császári pár ebédet adott Antall Józsefék tiszteletére, amelyen egyébként — mint külföldi ! vendégek esetében általában — nem japán nemzeti, hanem franciás étele­ket szolgáltak fel. A délutáni sajtótá­jékoztatón Antall József megelége­déssel hangsúlyozta, hogy tárgyalá­sai során minden szinten érzékelteti rokonszenvet és érdeklődést hazánk f Lránt, a segítőkészséget problémáink megoldásához. Tárgyalásainak célját abban foglalta össze, miszerint átte­kintenék az eddigi kétoldalú kapcso­lat eredményeit. _ ___ Kijelölték azokat a célokat és fel­adatokat, amelyekről tovább kell tárgyalni. Eredményként említene a japán önkéntesek Magyarországra küldéséről szóló egyezmény aláírá­sát. Ezenkívül döntés szüleien arról, hogy növelik az állami ösztöndíja­sok számát, létrehoznak egy kétol­dalú kulturális vegyesbizottságot. A mai Japán kutatásával foglalkozó központot létesítenek Budapesten, és hungarológiai centrumot a Csibai Állami Egyetemen. Előkészítő tár­gyalásokat folytattak a delegáció tagjai ezen arról a magyar fesztivál­ról, amelyet a japán—magyar baráti társaság szervez Tokióban 1992 ta­vaszán. Antall József köszönenel nyugtázta azt a lehetőséget is, hogy Japán segítséget nyújt magyar mű­emlékek helyreállításához. Mint Antall József elmondotta, azt majd később jelölik ki, melyek lesznek ezek a műemlékek, de az biztos, hogy a világ kulturális örök­ségeként számon tanon énékek kö­zül választják ki azokat. A gazdaságpolitikát illetően megismételte, hogy Magyarország nem kér átütemezést adósságaira, a hiteleket és azok kamatait időben törleszteni fogjuk — ez ugyanis bi­zalmi kérdés adós és hitelező kö-.j zott. Ráadásul lehetővé teszi szá-** munkra, hogy újabb hitelekkel fi- : nanszírozhatjuk gazdaságunk át­alakítását. A magyar gazdaság tel­jesítő- és alkalmazkodóképességét bizonyító ténynek nevezte, hogy az időbeni törlesztés ellenére az el­múlt évben nem nőtt adósságállo­mányunk. Japán kifejezte készségét továb­bi közép- és. hosszú távú kölcsö­nök, valamint környezetvédelmi hitel nyújtására hazánk számára. A szigetország elvi beleegyezését ad­ta magyar élelmiszer és gyógyszer harmadik országba történő szállítá­sára is. Éne irányuló javaslatainkat meg fogják vizsgálni. Ez az együtt­működés érintheti a Szovjetunió­nak és tagköztársaságainak nyúj­tandó segélyeket, és nekünk is nagy támogatást jelent. Japánt • nemcsak a befektetések növelésé­re, hanem politikai szerepvállalásá­nak kiterjesztésére is ösztönözte a miniszterelnök. Antall József sze­rint ugyanis a Szovjetunióban le­zajló változások után alakulhat ki igazán a többpólusú világrendszer. Kérdésekre válaszolva Antall József elemezte a magyarországi rendszerváltás felvetette problémá­kat. Elmondta: kevés nehezebb do­log van, mint békés eszközökkel forradalmat csinálni — mi pedig ezt hajtjuk végre. ' Emlékeztetett arra, hogy a terv­­gazdaságról a piacgazdaságra való áttérés területén Magyarország már az előző rendszer idején is hajtott végre reformokat. A második és harmadik gazdaságban pedig a pi­acgazdaság minimumát ismerték meg a vállalkozó hajlamú embe­rek. A bankrendszerben is voltak próbálkozások a változásra — gaz­dasági téren tehát jobb volt a hely­zetünk, mint a monolitikus hatal­mat gyakorló többi szocialista or­szágban. I Gyorsítani szeretnénk a privati- 1 zációt, hangsúlyozta Antall Jó­zsef, oly módon, hogy több mint I ötven százalék legyen a gazdaság­iban a,magántulajdon aránya még Rebben a választási ciklusban. A kérdésre, nem gátolják-e a rend­szerváltozást a volt kommunisták, a miniszterelnök azzal válaszolt: az MSZP a maga tíz százalékával bent ül a parlamentben. A korábbi kommunista párt kettévált. Az a része, amely szociáldemokrata ér­tékűnek vallja magát, helyet ka­pott az Országgyűlésben. A má­sik, konzervatív része, nem éne el a választásokon a négy százalékot, marginális erőt képvisel a politi­kában — és adott esetben üdvözli a moszkvai puccsot. A korábbi vezetők pedig részben e két párt­ban vannak, részben az üzleti élet­be vonultak vissza, felhasználva korábbi kapcsolataikat. Úgy dön­töttek, hogy bár eddig Marxot hir­dették, már csak a tőkét választják belőle. Jugoszláviáról, az onnan mene­külőkről is kérdezték a magyar miniszterelnököt, aki válaszul el­mondta: a menekülteket befogadni a genfi konvenció alapján Ma­gyarországnak nemzetközi, de emberiességi kötelessége is. Ha­zánk, történelme során még soha menekültet nem adott ki. Áten­gedtük 1989-ben az NDK-sokat, ami a kelet-európai változásokhoz vezetett. Egyébként, mint mondta, körülbelül 3000-3500 a regisztrált jugoszláviai menekült most Ma­gyarországon, s körülbelül har­mincezer azoknak a száma, akik ismerősöknél, rokonoknál vendég­ként húzódtak meg. Csak tíz szá­zalék magyar, a többi horvát. Ér­dekükben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségét kértük és kérjük. Azt tartanánk korrekt­nek, ha a világ többi országától konkrét anyagi segítséget kapnánk a nemzetközi szervezeteken ke­resztül az eltartásukhoz — ezt egyébként egyezmények előírják és lehetővé teszik. Jugoszlávia válságának megol­dása külön politikai kérdés. Antall József nagyon lényegesnek nevez-; te, hogy lássa a világ: itt egy poli­tikailag. jogilag kontrollálatlan hadseregről van szó, amelyik 6Zoí rosan együttműködik a szerb eset-' nikekkel, koordinált hadművelete­ket folytat. A szerbek nem ismerik el a belső határokat, 5 a kommu­nizmus utolsó bástyáját alkotják Kelet-Közép-Európában. Antall József a sajtótájékoztató után felesége társaságában a japán I nemzeti sporttal, a szumóval is-1 merkedett. majd a késő esti órák­ban Tokióból Párizsba utazott to­vább. A miniszterelnök a sajtótá­jékoztató mellett külön interjúkat is adott japán és magyar sajtótu­dósítóknak. Utóbbiak közül azon­ban csak az MTI, a Magyar Rádió és az Új Magyarország munkatár­sát kérették be a nagykövetségre.

Next

/
Thumbnails
Contents