Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-12 / 8117. szám

Magyar Hírlap, 1991. szeptember 9. _LJL Botránnyal ért véget a kisgazdanagygyűlés Torgyán egy új trianoni békerendről MH-tudósítás Mivel a trianoni békerend felbo­rult, a magyar külpolitika irányítói­nak tárgyalásokat kellene kezde­ményezniük a szomszédos orszá­gokkal, hogy egy új és a térség né­peinek békés együttélését évszáza­dokra biztosító békerendszert hoz­zanak létre — jelentette ki szombaton Szegeden Torgyán Jó­zsef. A Független Kisgazdapárt el­nöke radikális konzervatív erőnek nevezte pártját, amelynek célja a szegények millióinak aktív közre­működésével végrehajtani az elma­radt rendszerváltást. Ezt az állás­pontot az FKGP határozottan kép­viseli majd a Jcözeli koalíciós tár­gyalásokon is. A szegedi sportcsar­nokban szombaton este megjelent mintegy 1600 ember vastapssal kö­szöntötte Torgyánt. A kétórás, ki­zárólag fortisszimóban elóadott szónoklatot a publikum ujjongása, tapsa kísérte. A népvezér a magát átmentő kommunista nomenklatúra visszataszító mivoltáról, a privati­zációs törvény elfogadhatatlansá­gáról, az elszegényedés tűrhetet­­lenségéről. a szegények és a mun­kásosztály elviselhetetlen helyzeté­­| ről fejtette ki álláspontját, az adó- I terhek csökkentését ígérve a vállal­kozóknak, az életszínvonal emelé­­ét a nincsteleneknek. Persze az FKGP koalíciós tárgyalásokon vár­ható előretörésétTSltételezve... ! A hangulat azonban akkor for­rósodott fel igazán, amikor Tor­gyán József a trianoni megállapo­dások ismételt napirendre tűzését követelte. Szó szerint idézünk: „A trianoni békerend felbomlott. De nem mi borítottuk fel: a határa­ink mentén dörögnek a fegyverek. Nyilvánvaló, hogy gondolkodni kell egy új trianoni békerend kiala­kításáról. (...) Tehát ha egyszer fe­lelősségteljesen akarunk gondol­kodni az itt élő népek jövőjéről, akkor meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy lehetne az össze­tört békerend helyett egy olyan bé­kerendet alkotni, amely valóban (...) biztonságot jelentő békerendet teremt az itt élő népek részére.” Torgyán többször hangsúlyozta: nem revízióra gondol, hanem arra, hogy a magyar külpolitika megvi­tatásra ajánlja az újraszabályozást a szomszédos országoknak. A szó­nok egyébként beszédében több­ször is méltó emlékműveket köve­telt 1956 áldozatainak, a forrada­lom baloldali és liberális jellegéről azonban egyetlen szót sem szólt. A nagygyűlés botránnyal ért vé­!get. Siklósi András, a szegedi kis­gazdák egyik vezetője, akit régi barátság fűz Romhányi Lászlóhoz, Torgyán beszéde után a pódiumra lépett, és durván szidalmazta An­­í tall Józsefet. A pódiumon dulakodás alakult ki, a mikrofont lekapcsolták, majd Torgyán József nyilvánosan kért elnézést és közölte: elhatárolódik pártjának szélsőségeseitől. A nagy­gyűlés előtti sajtótájékoztatón Tor­gyán József nem vette védelmébe Csurka Istvánnak az utóbbi hetek­ben nyilvánosságra került szélsősé­ges nézeteit és — Kónya Imre bot­rányos kijelentéseinek ürügyén — . kifejtette, hogy szerinte egyetlen demokrácia sem működhet való­ban szabad sajtó nélkül. • Lengyel András György

Next

/
Thumbnails
Contents