Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
*-■ r • ■ 1 - - -- — -... i. NF.GYTFN ÉY MAGYAR MFRIJ-T.F Akik megalapozták a diktatúrát (Vili.) A szerzó dokumentumsorozatában feltárta a I {önvédelmi Minisztérium kötelékében működó Katonapolitikai Osztály megalakulásának körülményeit, az 1945-től I!) 19-ig tevékenykedő szervezet állományának összetételét, céljait és feladatát. Bemutatta vezetőit, a Kát. pol. működési mecliaiiizniusál és e gépezetnek első koncepciós áldozatait, 'lény feltáró történelmi munkáját most a „Magyar Közösség” összeesküvés koholt perének ismertetésével zárja. KUBINYI FERENC W" 16. Csapdában • a miniszterelnök 1946. decemberében Nagy Ferenc miniszterelnök ée Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkára Kruchina ezredestől magáninformációkat kapott, hogy a Katonapolitikai Osztályra beszáll!-, tották Arany Bálint mérnököt és Szentiványi Domokos diplomatát, aki korábban az összekötő volt az ideiglenes kormány és Moszkva körzőit. Azt is közölte az ezredes, hogy kutatnak Szenl-Miklőesy István őrnagy után, hogy letartóztassák. Amikor ezért u miniszterelnök magyarázatot kért Bartha Albert vezérezredes hop védelmi minisztertől, kiderült, hogy az semmit 9gm tud a Bajéi minisztériuma osztályvezetője által foganatosított letartóztatásokról. Nagy Ferenc hivatta PállTyt, és minisztere jelenlétében felelősségre vonta őt. A tábornok azzal védekezett, hogy — úgymond — még nincs elég információja, de azt bízvást jelentheti, hogy összeesküvés nyomaira bukkantak. A miniszterelnök PállTy zavaros válaszának tisztázása végett utasította Bartha honvédelmi minisztert, hogy keresse fel a Katonapolitika fogdáiban a letartóztatottakat. Csakhogy! Csakhogy az őrség saját miniszterét sem engedte be a fogdába, és míg várakoztatták, a rabokat géppisztolyoe őrség fedezetével Szörényi százados kikfsértette a Duna-partra. Közben befutott PállTy György, aki prepotensen azt hazudta saját miniszterének, hogy a keresettek nincsenek az osztály őrizetében! így azután Bartha vezérezredes és kísérete dolga végezet lenül távozott, s u rabokut visszaterelhették zárkáikba (vö. Komis: i. in. 142-143. o.). PállTy azzal is átejtette elöljáróját, hogy jelentette: egyes letartóztatottakat már átszállítottak az Államvédelmi Osztályra. Hivatkozott Szviridov altóbornagyra is, aki állítólag megtiltotta a foglyok látogatását. Bartha vezérezredes folytatta útját és elment az ÁVO tábornokához, Péter Gáborhoz az Andrássy út 60-ba. Péter Gábor azzal tagadta meg a nála lévő foglyok szemrevételezését, hogy engedélyt erre csak Reyk László belügyminiszter adhat. Bartha Hiúkhoz fordult, és okkor az egyik magyar miniszter azt mondta a másiknak: Ne akarjon beszélni a foglyokkal sem ő, sem a kormány feje, Nagy Ferenc! Jobb ha mindketten távoltartják magukat az ügytől, mert Szviridov altábornagy állundó tájékoztatást kér nz események fejlődéséről. Nagy Ferenc a sokat emlegetett Szviridovhoz gépkocsizott. A szovjet generális azt állította: hallott ugyan valamit az ügyről, de ő nem mondta PálfTynak, hogy a magyar kormány tagjai nem beszélhetnek a letartóztatottakkal. Nagy Ferenc kifejezte azt a szándékát, hogy a hamis információkért PállTy vezérőrnagyot felelősségre vonja. Szviridov helyeselt. Bariba honvédelmi miniszter megindította uz eljárást Pál fly ellen. De... Itt most vegye át ismét a u fi\t Knrniu Piíl1 llurMiit nUnrl i* vonni PíllTyt, és utasította PállTy György ezredest, aki akkor Budapest városparancsnoka volt (Előzőleg íredig a juzsai tútrorhun u bolseviki „tanárok” növendéke. Később az iskolu „direktora”. Rákosi 1950 íren felakasztotta — K. F) PállTy letartóztató Bora. PállTy uzl válaszolta a miniszternek, hogy ő ilyen ügyben csak a Mogyur Kommunista IMrt utasításául cselekszik, ezt a puruncsol nem hiptju végre. Ezután Rákosi is közbelépett és megvédte PállTyt (vö. Kornis: i. m. 143-144. o ). Végül is megjelent Nagy Ferencnél Kondratov tábornok, Szviridov politikai tisztje és kozol - te, hogy scpnálntos tévedés történt, mivel a tolmács rosszul fordította szavait: a vizsgálatot abba kell hagyni! A miniszterelnök azt felelte, hogy az új fordulatról tájékoztatja a fegyelmi bizottságot. Kondrulov azonban udvariusan, de nugy nyomatúkkal kijelentette, hogy u bizottság tölrlré ne ülésezzen, mert hu erre mégis sor kerülne, Szviridov altábornagy szovjet kezelésbe veszi az ügyet és az orosz kutonui nyomozás (MGB) fogja azt lefolytatni. Nugy Ferenc nem volt ostoba ember. Tudta, hogy ez a GUI All ot jelenti. így csupán azt valasznltu, hirgy a fegyelmi eljárást természetesen befejezik. 17. A kisgazdapárt lefejezése Nem volt többé akadálya, hogy a letartóztatások tejjes gőzzel folyjunak tovább. A Kisgazdapárt — noha írurlumcnti többséggel rendelkezett - megfélemlítve, csapnivulóuu rossz tuktikávul és stratégiával, hozzájárult, bogy a parlumenl mentelmi hizoltságu kintija a Kutonu|xilitikunnk, Itmjtl később az ÁVO mik: Gyulai láb/io, dr llóinTibor, Horváth János, Jaczkó Pál, Kiss Sándor, Vatai László képviselőket. Saláta Kálmán elmenekült uz országból. Tildy Zoltán, a kisgazdapárti köztársasági elnök is engedett a kommunista és a szovjet nyomásnak. Ez a vilnglmlximl követő mugyar politika legvégzetesebb cselekedete volt. A követendő út uz lelt volnu, hogy a Kisgazdapárt vezetése és a kormány, vuluiuiul u parlament többségi kisgazda tagjai töretlenül és szívósan rugaszkodnak uhhoz, hogy nem volt összeesküvés! Akkori, ,i „ötre Mi ,„.n „ m,. Kik voltak azok, akiket a Katonapolitika ezzel a váddal illetett? Olyan polgárok és katonák, okik azért tömörültek, hogy a német expanzióval szemben egymást, u magyurokut segítsék u vezető állások elfoglalásában. A szervezet a hálmrú ulalt Hitler Dunu-menti politikája ellen irányult. A szovjet okkupáció után ez a szándék uutomutikusun uz orosz befolyás ellen fordult, és vált védekezéssé uz 1946-ös választásokon 17 százulékol elért kommunisták totalitárius törekvésével szemben. A közösség tagjai a Kisgazdapártban vagy annak környékén és a Parasztszövetségben helyezkedtek el. Az adott helyzetben azt tekintették egyedüli céljuknak, hogy a kisgazdák a szavazatok arányában részesüljenek a hatalomból. Összeesküvésről semmiképp 6em beszélhetünk. Ahogyan Seton-Wutson Írja: „Eljárások uz volt, ami minden demokratikus országban tökéletesen legális. Hiszen pontosan ez történt éppen 1947-l>en Franciaországbun és Itáliában. Az ottani kouliciók kizárták a konnányliól a kommunistákat, hogy a meglévő alkotmányos többségükkel maguk kormányozhassanak tovább." A Katonapolitika PállTy György irányításával tombolt tovább. Az ÁVO csuk a szerény másodhegedűs szere|>ét játszotta. Verték, kínozták, rúgták, gumibotozták a beismerő vallomás aláírásáig a letartóztatottakat Ha úgy hozta a szükség, tikkor u határon túlról isemliert raboltuk. Szügyi /.olláu vezérőrnagyot uz uuszlriui Kliciisdorfhól cipelte huzu — fngi ilyként — Serényi István kút. pnl. örnugy. A kirukat|ieivket 1947. február 27. és április 16. közúti rendezték meg Összesen hét |Hirt konstruáltak, és222 embert csuktuk le. A pciek: 1/ l)r. Douáth György és 12 társu; 2/ Uódy I’irosku és 2 társu; 3/ Punkösthy János vezérkuri százados pere, 4/ Mistéth Endre és 43 társa; 5/ Pintér Ernő és 74 társu; 6/ Dr. Tóth János és 42 társu; 7/ Dr. Vurgltu László és 42 társa. 18. És mindezért a Jutalom... Az ítéletek kimrmdrísAvul 11 Kisf’uzriupArtol lefejeztek. Vezet óik kó/.iil ii/.ok, nkiket nem z.iirt..lr )... ló tl,Í|*V Mi MM» miniszterei nők ék Vurgn Béla, az oroz ifggyőlés elnöke. Kovács Bélát, a párt főtitkárát a szovjet MGB hurcolta el a GUl.A-ra. Ami ezután következett, az 1947-es csaláson alapuló kikényszerltett választásokig, az már a kisgazdák és a magyar parlamentarizmus agóniája volt. PállTy Györgynek és szervezetének sike-. rüll szétverni a demokráciát. Jutalma nem maradt el, a hálás diktatúra 1949. október 24- én bitón kivégeztette. Ennek miértje már egy másik történethez tartozik. A vizsgálatok befejezése után u Kát. pol. Kardos György vezotte nyomozócsoporlju valóbun elnyerte jutalmát: „A Magyar Honvédelmi Miniszter 11.240. SZ./1947. V28. Tárgy: Az összeesküvés felderlté-j sében közreműködők előléptetése. Prodomo: A köztársaság ellenes összeekflvés felderítését, leleplezését és felgöngyölítését a Katonupolitikai C.80|x>rtfónökiióg állományában Kardos György vezetésével, egy különleges csoport teljesítette, hónupokon át tartó, éjt nappallá tévő megfeszített munkával A munka sokszor heteken át nupi 18-20 órát is igénybe vett, s a cso-| port valóban emberfeletti erőinegfeezltéssel dolgozott. Munkájuk meghozta gyümölcsét. A köztársaság-ellenes összeesküvés felgöngyölítése a magyar demokratikus fejlődés biztosításának’ előfeltétele volt. Kardos Györgyöt és a csoport egy másik kiváló tagját, Majoros Sándort a Köz-, társasági Elnök Úr kimagasló teljesítményükért: a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemrend, illetőleg Bronz Érdemrend érmével tüntette ki. Elrendelem, hogy a csoport tagjait tartalékos viszonyban elő kell léptetni, éspedig Kardos György (Budapest, 1918. Blum Anna) századossá, Miyo-! roe Sándor (Szombathely, 1917. Grósz Júlia) főhadnaggyá, Mayer Károly (Budapest, 1916. Bró-; di Margit) hadnaggyá, Rózsa László (Tiszacsege,- 1923. Éliás Iea Ilona) hadnaggyá, Berényi Ferenc (Budapest, 1920. Spáth Józsa) hadnaggyá, Szeder Enoch (Budapest, 1919. Szeder Teréz) hadnaggyá. Bedé Sándor (Budapest, 1920. Saskó Gizella) hadnaggyá. Kardos József (Budapest,1 1914. Deutsch Irén) hadnaggyá, Magyar Miklós (Budapest, 1917. Rosenfeld Eszter) hadnaggyá, elóléptelondók." Még egy gratuláció. Farkas Mihály 1948 októberében a 1IM Katonapolitikui Osztály kommunistp uklfvúju előtt tartott beszédélxtn löb-| liek közt ezeket mondotta (uz eredeti kézírásos fogalmazás alupján közlöm): „Semmi kétség nem fér hozzá, hogy a kato-| nőpolitika, amely két éven keresztül PállTy elv-j társ vezetése alatt dolgozott, komoly érdemeket szerzett a demokrácia megvédése körül... Az összeesküvés leleplezése is a katonapolitika ér-( deine. Ezzel a kút. pol. PállTy elvtárs vezetése alatt történelmi jelentősségú érdemeket szerzett magának. Sokan ezt nem halják, a közvélemény nincs erről tájékoztatva, de tud erről a párt és ez u legfontosabb...” ~c CT\ pesti Hírlap, 1991. augusztus 14.
