Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

agyar Nemzet 1991. augusztus 14. G>A Elfáradó Eurolánc? Megbukott bősi érvek POZSONY - Az elmúlt hét vé­ge hozta az első csendes szombat­­vasárnapot egy hónap után a bősi vízlépcső építése körül. Ennek a­­zonban nem az az oka, hogy kom­promisszumos megoldást találtak a szlovák kormány és a tüntetők követelései között. Sőt, a kor­mány büszkén jelentette be, hogy folytatódik a felvízcsaiorna feltöl­tése, az Eurolánc polgári kezde­ményezés pedig szerényen annyit mondott: folytatják tiltakozó akci­óikat, új megoldásokat keresnek, hogy legalább átmenetileg lassít­sák a munkálatokat. Hogy ez a szlovák kormány győzelme-e, avagy az Eurolánc elfáradásának a jele, nehéz lenne megmondani. Az biztos, hogy a felbolydult csehszlovákiai belpolitikai élet­ben Bős kérdését nehéz les: szak­mai ügyként kezelni, annak ellené­re, hogy mindegyik fél éppen ezt hangsúlyozza. Felnyitott dosszié Az Eurolánc győzelmének szá­mít mindenképpen az, hogy „fel­nyittatta” a sajtóval, majd a kor­mányzatokkal is a kérdéscsoma­got. Miért könyvelhető ez el siker­nek? Részben azért, mert kiderült, az építmény mellett szóló argu­mentumok, bizony, silányak. Az is kiderült, hogy számtalan kérdésre mindeddig nem is keresték a vá­laszt a szakemberek, továbbá nap­világot láttak olyan adatok és ada­lékok, amelyek eddig a nagy nyil­vánosság előtt nem szerepeltek. És - nem utolsósorban - végre meg­szólalhattak a környék lakói, aki­ket mindeddig senki nem kérde­zett meg arról, akarják-e ezt a „csodálatos emlékművet", vagy sem. Rendszerváltás ide, éleződő demokrácia oda - ez bizony nem kevés! ; Vegyük hát sorjába a dolgokat. Az építkezés mellett eddig elmon­dott érvek közül megbukni látszik a gazdasági. Klaus pénzügymi­niszter a rá jellemző „mosolygós" egyszerűséggel bejelentette: 6 nem ért a műszaki és környezet­védelmi dolgokhoz, de pénzügyi szempontból a beruházás egyér­telműen rossz, soha nem fog nye­reséget termelni. Környezetvédel­mi szempontból az építkezésről Josef Vavrousék szövetségi kör­nyezetvédelmi miniszter mondott el új adatokat: igenis, az építkezés gigantomániás, nagyobb területet érintett, mint a Szuezi-csatoma. Negyvenkét négyzetkilométeres területen ment teljesen tönkre a természet úgy, hogy innét még a termőföldet is elszállították, ho­lott Csehszlovákiában ez volt a legtermékenyebb vidék. Melles­leg: ő környezetvédőként már 1988-ban kifejtette véleményét, amely nagyon negatív volt, de Jakesék akkor lesöpörték az asz­talról. Megszegett előírások Az energetikusok véleménye: amennyiben nem lesz csúcsrajára­­tás, sőt, nem használhatják fel az általuk igényelt vízmennyiséget - mert csak a folyó „feleslegét” ve­hetik le, a többi vizet a régi meder­ben kell hagyni - energiaszem­pontból alig jelent majd valamit a vízmű, nem enyhíti Szlovákia energiagondjainak megoldását. Mi maradt még? Az árvízvédelem és a hajózhatóság. Ám ha csak Bős épül meg, a hajózhatóság nem érv; ami pedig az árvízvédelmet il­leti, beadványaikban a csallóközi polgármesterek éppen azt is köve­telik , hogy a kormányzat vizsgál­ja meg az építkezésen eddig elvég­zett munkák műszaki színvonalát. A helybéli lakosok vélménye sze­rint ugyanis nem tartottak be számtalan előírást; sem a szigete­lés, sem a gát nem olyan, amilyen­nek mondják, állandósult az árvíz­.< veszély. ( A további kérdésekre pedig nincs válasz. Hogy mi lesz a Csallóköz alatti ivóvízkészlettel, amely köztudomásúan Európá­­. ban a legnagyobb, a válaszok igencsak különböznek, vagy de­magóg módon kitérőek, mond­ván, semmi, csak a környezetvé­dők találgatnak. Bizonyítsák be ők, hogy valami történni fog. - Ugyancsak nem tud senki vála­szolni arra a kérdésre, hogy hol mutatják ki azt a több száz milli­ós kiadást, amelyet kártalanítás­ként kell fizetni, azoknak, akik­nek az építkezés során tönkre­ment a házuk, kútjuk. Legfeljebb olyan cinikus válaszokat lehet ol­vasni a vízmű építését támogató szlovák sajtóban, hogy „ki kárta­lanítja a kamionforgalom kán’al­­lottjait", men ezeket a károkat túlnyomórészt magyar kamionok okozzák? Akadnak megválaszolatlan kér­dések a földtörvény ügyében is. Az egyik csak gazdasági: hol mu­tatják ki - ha egyáltalán kimutat­ják - azt az összeget, amelyet a földjüket visszaigénylőknek ki kellene fizetni, minthogy birtokuk az említett 42 négyzetkilométer­nyi tönkretett vidéken volt” A má­­| sík környezetvédelmi és gazdasá- i gi: mikor mondják meg az építke- i zés környékén - több tízezer hek- I tán érintő kérdés! - gazdálkodó ; egyéneknek és kollektíváknak, hogy a talajvíz várható mozgása miatt öntözőberendezést, avagy i vízelvezető alcsatomázást kezdje­­í nek-e építeni, s ki állja a több mil­­! bárdos beruházást. És .még valami: ha a gazdák, akik vissza­szerezték birtokukat, esetleg sem­mit sem tudnak termelni az ökoló­giai rendszer megbomlása miatt, munkanélkülinek minősülnek-e, vagy minden terhet magukra kell vállalniuk? Üzlet a termőfölddel Csallóköz népe tehát megszó­lalt. Feltette kérdéseit, elmondta aggályait. Még talán néhányat ezek közül az említetteken kívül: mikor lesz újra olyan erdős a Du­­natáj és a Csallóköz, mint volt? S ez nem csupán nosztalgia a termé­szet szépségei után, hanem gazda­­; sági jellegű gond is, hiszen Csal- i lóköz homokos-kavicsos talaját | ezek az erdők kötötték le, és véd­ték a sűrű északi szelek ellen. Tény, hogy az említett kérdések többségéről az építkezés giganto­mániájáról és hiányosságairól a mai szlovák és szövetségi kor­mány nem tehet Az is tény, hogy a környezetvédelmi kutatások el­maradásáról sem adhat számot, s az is, hogy itt a „nyakán" a termé­szetbe beépített több százezernyi tonna beton és aszfalt, miközben a termőföldet - egyes hírek szerint- többségében Ausztriának é Hollandiának adták el a korább vezetők. De az is tény, hogy mostani szlovák kormányzat ner mutat semmi kompromisszun készséget, sőt, úgy felpörgette a építkezés ütemét, mintha ez ler. - ne az egyetlen dolog, amit a jöv évi választásokon - természete len pozitívumként - fel akam mutatni. Ezzel együtt a nagy egység sze kadozik. Klaus és Vavrouse .minisztereket már említettük. / Nyilvánosság az Erőszak Ellen é a Független Magyar Kezdemé nyezés, a két kormánypárti moz galom is lavírozni kénytelen, t választási kampányban többe között ők ellenezték leginkáb Bőst, most azt szeretnék, ha a kéi dóst a Szövetségi Gyűlés el vinnék, hadd döntsön az. Töb cseh irányzat és az Együttélés Pc litikai Mozgalom viszont ne: szeretné, ha oda kerülne, legfe jebb mint a két ország közöt szerződés. Ahogy Duray Miklc nyilatkozta, a szövetségi park ment szakmai szempontból nine felkészítve arra, hogy ilyen ke moly kérdésben dönteni tudjoi politikai döntést hozni viszont/. Időtlenség lenne. Tagadhatatlan, hogy p szlová sajtó hangvétele merőben má mint a cseh sajtóé. A nemze mozgalmak demagóg módon e: is arra használják ki, hogy mé erőteljesebben ébresztgessék veszélyérzetet a szlovákságbar mondván: lám-lám, mégis igaz. csehek és a magyarok megint bee vatkoznak Szlovákia belügyeibt • rá akarják kényszeríteni akaraté kát. Ez pedig - az egyéb kérdése őszinte taglalása hiányában -, sa nos, hatékony érv. Különösen al kor, amikor már szinte minden! a jövő évi választásokra késze Csehszlovákiában. Ilyen körű mények között félő, hogy ner lesz szakmai kérdés a vízmű ép léséből, s az is, hogy a szepterr bérré tervezett újabb csehszlová! magyar egyeztető tárgyalásé semminemű kompromisszum ner születhet. Neszméri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents