Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
agyar Nemzet 1991. augusztus 14. G>A Elfáradó Eurolánc? Megbukott bősi érvek POZSONY - Az elmúlt hét vége hozta az első csendes szombatvasárnapot egy hónap után a bősi vízlépcső építése körül. Ennek azonban nem az az oka, hogy kompromisszumos megoldást találtak a szlovák kormány és a tüntetők követelései között. Sőt, a kormány büszkén jelentette be, hogy folytatódik a felvízcsaiorna feltöltése, az Eurolánc polgári kezdeményezés pedig szerényen annyit mondott: folytatják tiltakozó akcióikat, új megoldásokat keresnek, hogy legalább átmenetileg lassítsák a munkálatokat. Hogy ez a szlovák kormány győzelme-e, avagy az Eurolánc elfáradásának a jele, nehéz lenne megmondani. Az biztos, hogy a felbolydult csehszlovákiai belpolitikai életben Bős kérdését nehéz les: szakmai ügyként kezelni, annak ellenére, hogy mindegyik fél éppen ezt hangsúlyozza. Felnyitott dosszié Az Eurolánc győzelmének számít mindenképpen az, hogy „felnyittatta” a sajtóval, majd a kormányzatokkal is a kérdéscsomagot. Miért könyvelhető ez el sikernek? Részben azért, mert kiderült, az építmény mellett szóló argumentumok, bizony, silányak. Az is kiderült, hogy számtalan kérdésre mindeddig nem is keresték a választ a szakemberek, továbbá napvilágot láttak olyan adatok és adalékok, amelyek eddig a nagy nyilvánosság előtt nem szerepeltek. És - nem utolsósorban - végre megszólalhattak a környék lakói, akiket mindeddig senki nem kérdezett meg arról, akarják-e ezt a „csodálatos emlékművet", vagy sem. Rendszerváltás ide, éleződő demokrácia oda - ez bizony nem kevés! ; Vegyük hát sorjába a dolgokat. Az építkezés mellett eddig elmondott érvek közül megbukni látszik a gazdasági. Klaus pénzügyminiszter a rá jellemző „mosolygós" egyszerűséggel bejelentette: 6 nem ért a műszaki és környezetvédelmi dolgokhoz, de pénzügyi szempontból a beruházás egyértelműen rossz, soha nem fog nyereséget termelni. Környezetvédelmi szempontból az építkezésről Josef Vavrousék szövetségi környezetvédelmi miniszter mondott el új adatokat: igenis, az építkezés gigantomániás, nagyobb területet érintett, mint a Szuezi-csatoma. Negyvenkét négyzetkilométeres területen ment teljesen tönkre a természet úgy, hogy innét még a termőföldet is elszállították, holott Csehszlovákiában ez volt a legtermékenyebb vidék. Mellesleg: ő környezetvédőként már 1988-ban kifejtette véleményét, amely nagyon negatív volt, de Jakesék akkor lesöpörték az asztalról. Megszegett előírások Az energetikusok véleménye: amennyiben nem lesz csúcsrajáratás, sőt, nem használhatják fel az általuk igényelt vízmennyiséget - mert csak a folyó „feleslegét” vehetik le, a többi vizet a régi mederben kell hagyni - energiaszempontból alig jelent majd valamit a vízmű, nem enyhíti Szlovákia energiagondjainak megoldását. Mi maradt még? Az árvízvédelem és a hajózhatóság. Ám ha csak Bős épül meg, a hajózhatóság nem érv; ami pedig az árvízvédelmet illeti, beadványaikban a csallóközi polgármesterek éppen azt is követelik , hogy a kormányzat vizsgálja meg az építkezésen eddig elvégzett munkák műszaki színvonalát. A helybéli lakosok vélménye szerint ugyanis nem tartottak be számtalan előírást; sem a szigetelés, sem a gát nem olyan, amilyennek mondják, állandósult az árvíz.< veszély. ( A további kérdésekre pedig nincs válasz. Hogy mi lesz a Csallóköz alatti ivóvízkészlettel, amely köztudomásúan Európá. ban a legnagyobb, a válaszok igencsak különböznek, vagy demagóg módon kitérőek, mondván, semmi, csak a környezetvédők találgatnak. Bizonyítsák be ők, hogy valami történni fog. - Ugyancsak nem tud senki válaszolni arra a kérdésre, hogy hol mutatják ki azt a több száz milliós kiadást, amelyet kártalanításként kell fizetni, azoknak, akiknek az építkezés során tönkrement a házuk, kútjuk. Legfeljebb olyan cinikus válaszokat lehet olvasni a vízmű építését támogató szlovák sajtóban, hogy „ki kártalanítja a kamionforgalom kán’allottjait", men ezeket a károkat túlnyomórészt magyar kamionok okozzák? Akadnak megválaszolatlan kérdések a földtörvény ügyében is. Az egyik csak gazdasági: hol mutatják ki - ha egyáltalán kimutatják - azt az összeget, amelyet a földjüket visszaigénylőknek ki kellene fizetni, minthogy birtokuk az említett 42 négyzetkilométernyi tönkretett vidéken volt” A má| sík környezetvédelmi és gazdasá- i gi: mikor mondják meg az építke- i zés környékén - több tízezer hek- I tán érintő kérdés! - gazdálkodó ; egyéneknek és kollektíváknak, hogy a talajvíz várható mozgása miatt öntözőberendezést, avagy i vízelvezető alcsatomázást kezdjeí nek-e építeni, s ki állja a több mil! bárdos beruházást. És .még valami: ha a gazdák, akik visszaszerezték birtokukat, esetleg semmit sem tudnak termelni az ökológiai rendszer megbomlása miatt, munkanélkülinek minősülnek-e, vagy minden terhet magukra kell vállalniuk? Üzlet a termőfölddel Csallóköz népe tehát megszólalt. Feltette kérdéseit, elmondta aggályait. Még talán néhányat ezek közül az említetteken kívül: mikor lesz újra olyan erdős a Dunatáj és a Csallóköz, mint volt? S ez nem csupán nosztalgia a természet szépségei után, hanem gazda; sági jellegű gond is, hiszen Csal- i lóköz homokos-kavicsos talaját | ezek az erdők kötötték le, és védték a sűrű északi szelek ellen. Tény, hogy az említett kérdések többségéről az építkezés gigantomániájáról és hiányosságairól a mai szlovák és szövetségi kormány nem tehet Az is tény, hogy a környezetvédelmi kutatások elmaradásáról sem adhat számot, s az is, hogy itt a „nyakán" a természetbe beépített több százezernyi tonna beton és aszfalt, miközben a termőföldet - egyes hírek szerint- többségében Ausztriának é Hollandiának adták el a korább vezetők. De az is tény, hogy mostani szlovák kormányzat ner mutat semmi kompromisszun készséget, sőt, úgy felpörgette a építkezés ütemét, mintha ez ler. - ne az egyetlen dolog, amit a jöv évi választásokon - természete len pozitívumként - fel akam mutatni. Ezzel együtt a nagy egység sze kadozik. Klaus és Vavrouse .minisztereket már említettük. / Nyilvánosság az Erőszak Ellen é a Független Magyar Kezdemé nyezés, a két kormánypárti moz galom is lavírozni kénytelen, t választási kampányban többe között ők ellenezték leginkáb Bőst, most azt szeretnék, ha a kéi dóst a Szövetségi Gyűlés el vinnék, hadd döntsön az. Töb cseh irányzat és az Együttélés Pc litikai Mozgalom viszont ne: szeretné, ha oda kerülne, legfe jebb mint a két ország közöt szerződés. Ahogy Duray Miklc nyilatkozta, a szövetségi park ment szakmai szempontból nine felkészítve arra, hogy ilyen ke moly kérdésben dönteni tudjoi politikai döntést hozni viszont/. Időtlenség lenne. Tagadhatatlan, hogy p szlová sajtó hangvétele merőben má mint a cseh sajtóé. A nemze mozgalmak demagóg módon e: is arra használják ki, hogy mé erőteljesebben ébresztgessék veszélyérzetet a szlovákságbar mondván: lám-lám, mégis igaz. csehek és a magyarok megint bee vatkoznak Szlovákia belügyeibt • rá akarják kényszeríteni akaraté kát. Ez pedig - az egyéb kérdése őszinte taglalása hiányában -, sa nos, hatékony érv. Különösen al kor, amikor már szinte minden! a jövő évi választásokra késze Csehszlovákiában. Ilyen körű mények között félő, hogy ner lesz szakmai kérdés a vízmű ép léséből, s az is, hogy a szepterr bérré tervezett újabb csehszlová! magyar egyeztető tárgyalásé semminemű kompromisszum ner születhet. Neszméri Sándor
