Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

KASZA LÁSZLÓI: Lelombozódva jöttem vissza A BBC után SZER, Deutschlandfunk, Amerika Hangja Mint arról már hirt adtunk, a Szabad Európa Rádió sze­retné Magyarországról sugá­rozni műsorait. A müncheni rádióállomás meghatalmazott­jaként Kasza László tárgyalt Budapesten. Ot kérdeztük meg: milyen eredményeket ért el? — őszintén megmondom, le­lombozódva fejeztem be a megbeszéléseket. Hiszen nyil­vánvaló, hogy a legjobb eset­ben is csak az év végére vár­ható valamiféle frekvenciatör­vény. Azután jön a pályázatok elbírálása, ami, mint tudjuk, nem szokott Pesten hamar megtörténni. Így aztán jó re­ménységgel is legalább egy év kell még ahhoz, hogy önálló SZER-adás legyen Magyaror­szágon, közép- vagy ultrarö­vidhullámon. — Az Illetéke* minisztérium Uf­­rlnt a frekvenciamoratórium el­törlése után sem lesz szabad ka­pacitás középhullámon. A SZER- nek mégis akad? — Én nem tudok ilyen egy­értelmű elzárkózásról. Az tény, hogy a Műsorszóró Vállalatnál sem tudták biztosan, továbbra is pazarol-e a Magyar Rádió, azaz ugyanazt a műsort — a Kossuthot és a Petőfit — ter­jeszti-e középhullámon, illetve URH-n. Ésszerűbb megoldás is elképzelhető. Erről dönteni kell. — A Műsorszóró Vállalatnál aej­tik ezt a döntést? — Nem, ezt ők sem tudják. De elmondták, hogy 12 állo­máshelyük van, melyeken há­rom URH-sávon szórják a mű­sorokat, és viszonylag csekély befektetéssel életre hívható egy negyedik sugárzási lehető­ség is. Persze ezt a SZER-nek kellene majd fizetnie. Fogal­muk sem volt, mennyi ez a „viszonylag csekély" összeg. A minisztériumban megígérték, hogy szeptember közepéig fel­mérik és közük velünk, mi­lyen installáció szükséges a negyedik sávhoz. — Gondolom, ezért látogatott el a siófoki adótoronyhoz. — Nem, nem azért. A Ju­ventus Balaton Rádió képvi­selői kerestek meg. Anyagi nehézségeik támadtak, és a volt Petőfi adótoronyról a Mű­sorszóró Vállalat levette az adásukat. Ha bizonyos műsza­ki-technikai problémákat meg tudunk oldani, akkor megálla­podhatunk velük, a számukra 1988-ban kiadott engedély alapján, adósságuk szerződéses kifizetéséről. Így talán előbb jutunk hazai fórumhoz. — Addig la mivel kecsegtetnek a Magyar Hádlóval folytatott tárgya­­lások? — A kérdés első feléré egy­értelmű igennel felelhetek, a másikra kicsit pesszimistáb­ban. Gombár Csaba elnök kö­zölte, hogy a parlamenti,‘nem­zetiségi, BBC- és egyéb műso­rok mellett a Kossuth URH- sávon összesen egy órát tudná­nak felajánlani nekünk. Nem tudta viszont megmondani, ez a nap melyik szakában lenne. Nekünk nem mindegy, hogy éjjel háromkor vagy este hét­kor sugároznak bennünket. Pár héten belül, ígérte az el­nök, pontosabb ajánlattal je­lentkeznek. — Tehát az idén nemigen sugá­rozzák Budapestről a Szabad Euró­pa műsorát?! — Igaz, hogy mi hat órát szerettünk volna, és nem egyet. De azt azért elképzelhe­tőnek tartom, hogy a Magyar Rádióval megegyezünk vala­miben, és egy karácsonyi kö­szöntőt talán már adhatunk Pestről. * Mint Szalay Zsolttól, a Kos­suth rádió programigazgató­jától megtudtuk, elképzelhető, hogy az említett, szerény mű­soridőt a Kossuth URH-csa­­tornáján a SZER rendelkezé­sére bocsátják. Ez az URH- csatorna egyre inkább a rádió negyedik programjává válik, parlamenti, vallási stb. műso­rokkal. Hasonló időtartamú, 30—60 perc közötti adásról tárgyal­nak a Deutschlandfunk és a Voice of America (Amerika Hangja) rádióállomásokkal, és a megállapodásoknál figyelem­be veszik a jelentkezési sor­rendet is. A Szabad Európa képviselői számára ideális hat­órás adásidő számításba sem jöhet, viszont nekik Is javasol­ták, hogy szorgalmazzák a magyar kormányzati tárgyaló­feleknél a frekvencia- és mé­diatörvény meghozatalát. A SZER-rel abban maradtak, hogy ők megvitatják a buda­pesti ajánlatot, és meghívják majd Münchenbe a Magyar Rádió képviselőjét a tárgyalá­sok folytatására. Soós Kálmán Ki, mit szorgalmazott? Tóth Kálin An, a KÖHÉV frek­venciagazdálkodási önálló osztá­lyának vezetője egyebek között így nyilatkozott lapunk augusztus 10-1 számában: „A SZER nagyon ré­gen beadta már a kérelmét” a magyar kormány Illetékeseinél, avégből. hogy — esetleg — a kö­zéphullám valamelyik csatornáját „szerezze meg”. Az Interjú továb­bi részében Is következetesen hangsúlyozza a SZER „szándé­kait”, vagyis kezdeményező szere­pét. A Szabad Európa és a Szabad­ság rádió alkalmazottai részére készült belső tájékoztató havilap, a Shortwawes 19M. Júliusi számá­nak 4—5. oldalán viszont részletes beszámolóra bukkanhatunk arról, hogy Ferencz Csaba, Antall József miniszterelnök vezető tanácsadója (senior adviser) a kormányfő meg­bízásából Münchenben sürgette a SZER adásidejének mielőbbi új­bóli megnövelését, kifejezve kor­mányának azt a véleményét, hogy a SZER-re mint „közszolgálati rá­dióállomásra” (..public service broadcasting for Hungary”) mi­előbb szükség(e) van. Más szóval. e tárgyalásokat korántsem a SZER szorgalmazta, hanem a ma­gyar kormány. A SZER házllapja azonban en­nél még többet Is elmond. Meg­tudható belőle: a SZER egyik ve­zetője, bizonyos Mr. Pell Július 20-án, szombaton kijelentette: ..A magyar kormány meghívta a SZE:R-t, folytassanak »»Intenzív megbeszéléseket-* (Intensive dis­cussions) a SZER Magyarországon belülről történő műsorszórásának engedélyezéséről. A magyar fél meghívása (Invitation) arra enged következtetni, hogy a SZER-nek már szeptemberre vagy októberre rendelkezésére fognak állni a mű­sortovábbításhoz szükséges fölsze­relések.” Mr. Pell továbbá azt is elmondotta, ajánlatot (offer) ka­pott arra Is, hogy a SZER magyar osztályának adásait Magyarorszá­gon belülről, URH-adáshálózaton keresztül sugározzák. Mr. Pell mindezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta: „A meghívó Fe­rencz Csaba, Antall József ma­gyar miniszterelnök vezető tanács­adója volt.” K. Cs. 0* Népszabadság, 1991. augusztus 13.

Next

/
Thumbnails
Contents