Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 14. sem tudtak fölajánlani. A 17-18 éves szakmunkások közül 253-an várnak munkára. Szakközépiskola után 145- en, gimnáziumi érettségivel 134-en kerültek — mint munkanélküli pályakezdők — nyilvántartásba. A végzen főiskolások közül 18-an, az egyetemi végzettségűek közül 4-en keresnek végzettségüknek megfelelő munkát Tolna megvében. VAS MEGYE: Szombathelyen a városnak 650 ezer forintjába kerül, hogy a Dózsa és az Úttörő Utcai Általános Iskolában továbbképzési osztályokat indítanak annak a 68 gyereknek a számára, akik sem munkahelyet nem találtak maguknak, sem továbbtanulni nem volt módjuk. Ezt az iskolaév vége felé közölték a szülőkkel, akik kedvezően fogadták a továbbképzési lehetőséget. Ezekben az osztályokban közismereti tárgyakkal, valamint háztartási ismeretekkel foglalkoznak a fiatalok. A tanfolyam elvégzéséről írást kapnak a diákok, ám az a legjobb esetben a következő évi felvételiknél, esetleg munkába állásnál jelenthet némi előnyt. VESZPRÉM MEGYE: A hivatalosan még tanköteles fiúk, lányok számára a megyei munkaügyi központ, összefogva a városi önkormányzatokkal, egy-két éves speciális tov ábbképzésekéi szervez. Pápán. Ajkán. Veszprémben két-két osztályt. Várpalotán. Zircen egy-egy osztályt indítanak a nehéz helyzetbe került fiatalok részére. Ezeken mezőgazdasági, egészségügyi, géptechnikai előképzést nyújtanak. Figyelemre méltó az úgynevezett parkolóosztályok indítása is. ahol egy éven át iskolai keretben az életre készítik fel a gyerekeket. főként a lányokat, varrásra, főzésre tanítva őket. Összesen hat v árosban indulnak ilyen speciális szakiskolai osztályok. Az eddigi összesítések alapján mintegy háromszáz fiatal számára kínálkozik ily módon valami megoldás gondjaik enyhítésére. Ám a felmérések szerint még mintegy négyszáz 14-15 éves gyerek sorsa, foglalkoztatása továbbra is megoldatlan. ZALA MEGYE: Zalaegerszegen a júniusi adatok i szerint 90 lány és 17 fiú nem tudott to: vábbtanulni a nyolcadik osztály elvégzése után. ám a pillanatnyi helyzet | szerint szeptembertől valamennyien tanulhatnak mégis. A helyi szakmunkásképző iskolában a hiányszakmákban indítottak osztályokat. Á fiúk elsősorban az építő- és a gépiparban helyezkedhetnek majd el három év múlva. a lányok vagy bőrdíszművesként, vagy a mezőgazdasági gazdaasszony! képzés keretében szerezhetnek szakmunkás-bizonyítványt. A pótosztályok elindításához, működtetéséhez sziiW ges költségeket az önkormányzat vállalta magára Zalaegerszegen. Még nem tudják, hányán vannak Magyarországon törvény írja elő, hogy kötelező biztosítani 16 éves korig a továbbtanulást, erre a költségvetésben normatívan rendelkezésre áll a megfelelő fedezet. A települési önkormányzatok e kötelező feladat teljesítésére társulhatnak, illetve ha mégis képtelenek megoldani a továbbtanulás problémáját; akkor a megyék vállalják magukra ezt, megállapodás alapján — tudtuk meg Szűcs Miklóstól, a Művelődési Minisztérium Közoktatási Főosztályának vezetőjétől. Jelenleg nem lehet pontosan tudni, hogy hol nem (asznék eleget ennek a kötelezettségnek, hiszen még az adatszolgáltatással is gondok vannak. A minisztérium saját költségvetéséből fizet a megyéknek, hogy lássák el őket a megfelelő adatokkal. Ezek az adatok a szeptember 15-ei állapotokat tükrözik majd, ám összesítésükre csak október közepén kerül sor. A legnagyobb probléma, hogy a kötelező feladatok ellátását pillanatnyilag senki nem ellenőrzi, nem kéri számon. Akadt olyan önkormányzat, amely az adatszolgáltatás jogósságát is kétségbe vonta. Bár az, önkormányzati hatásköri törvény említést lesz erről, de a viták elkerülése végett a kormány rendeletét készül alkotni a neveléssel és oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről. Felmerült a Művelődési Minisztériumban az is, hogy a tankötelezettség teljesítésére, koordinációjára területi oktatásügyi központokat hoznának létre. Á továbbtanulási gondok a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben jelentkeznek tömegesen. Meg mindig érinti a demográfiai csúcs az általános iskolákból most kikerülőket, akiket egy régi rugalmatlan iskolarendszer és egy ugyanilyen gazdaság fogad. Két dolgot lehet tenni. Olyan szakmai képzésre kényszerítjük a gyerek egy részét, amely előtt nem áll jövő, ami nem érdekli őket és ahonnan nagy eséllyel ki is hullanak rövid idő alatt, vagy más megoldásokban gondolkodunk. Egy-két éves képzési formában, úgynevezett felzárkóztató, speciális szakiskolába járhatnak azok, akik gyenge tanulmányi eredménnyel végezlek, illetve kommunikációs készségük is fejletlen. Ezeket meg a különböző tanfolyamokat rengeteg jogos kritika éri, bár minden gyengeségük ellenére mégiscsak emelik a tanulók általános műveltségi színvonalát, alapozó ismereteket adnak és orientálhatnak a jövendő szakmaválasztásra is. Annál mindenképpen jobbak, mint hogy az utcán csellengjenek ezek a gyerekek. Egyébként hasonló jelleggel működnek iskolák Ausztriában és az egykori NSZK területén is. Előbb utóbb Magyarországon cl kell érni, hogy a közoktatás a gyerekek 15-16 éves koráig tartson. Most vagyunk a legnehezebb időszakban. A demográfiai hullám levonulásával, illetőleg a gazdaság konszolidálódásával mindenképpen javulni fog a helyzet. -......... •L. L.J.
