Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 14 Nem nézzük tétlenül a visszaesést — mondja Botos Balázs helyettes ipari államtitkár Az ipar első félévi teljesítményét összegző statisztikák az ágazat mélyrepülését mutatják. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium viszont alig tud tenni valamit azért, hogy az ágazat kivédje a válságot. — Nincs döntési jogunk — mondja Botos Balázs helyettes ipari államtitkár, akit a jelenlegi helyzetről és a kiút lehetőségéről kérdeztünk. — Most máj elég régét« tart ez a Jelentés term elés csökkenés Mit gondol, mikorra várhaté ebben valamilyen változást — Ügy vélem, rövid távon biztosain nem. A termeiéscsökikenés az idén még biztosan folytatódik. Megítélésünk szerint, ez a visszaesés körülbelül a jövő év közepén állítható meg, s ezt követően nyilvánvalóan szelektív módon megindulhat egy lassú javulás Az igazi kérdés ma az, hogy ezt az addig hátralevő körülbelül egy évet túl tudjuk-e éin.. Én azt hiszem, igen. és ezt nemcsak a szükséges kormányzati optimizmus mondatja velem, hanem a hátténtapasztálát is. Emellett azt remélem, hogy ennek a — egyébként nagyon súlyos következményekkel járó — termelés-visszaesésnek meglesz az a pozitív haszna, hogy kikényszeríti a szükséges szerkezetváltást. Ennek ma is vannak jele' — hiszen, igaz ugyan, hogy például az aiuminiumkohók leállítása, az acéltermelés csökkentése az érdekeltek számára 'igen fájdalmas. nehezen kezelhető ügyek, de ugyanakkor egyértelműen beleillenek abba az iparpolitika: koncepcióba, amelyek egy egészséges szerkezetváltást képzel el a iparban. Mi igyekszünk ás azt segíteni: nem nézzük tétlenül a termelés-visszaesést. Bár ennek eddig nincs igazán sok látszata még, de egy sor lépést tettünk, ezért merem azt mondán:, hogy jövőre valóban megindulhat az egészséges mozgás az Iparban. — ön minisztériumi lépésekről beszél — kívülről azonban úgy latszik, bogy a tárca folyamatosan a nemdőntés állapotában van. — Igen, ez valóban így van, mert az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot ebbe a helyzetbe kényszerítették. Nekünk nagyon kevés esetben, szűk körben van döntési jogunk, holott számos kérdésben szükség volna a döntésre. Ha például rajtunk múlna, a szovjet export kiesésé miatti radikális termeléscsökkenést mérsékelni tudnánk, s ha tehetnénk, kormányzati garanciát adnánk az exportra. De mi legfeljebb javaslatot tehetünk, s ez a javaslat rendszerint a kormányzati bürokrácia útvesztőiben valahol megfeneklik. — De vaiőbaj) megtennék? Ügy tűnik, a szovjet piac fizetőképtelen, tehát esetleg bosszú ideig kellene várni, amíg az exportból pénz lesz. — Ez ugyan igaz, de azért ón nem vagyok ennyire pesszimista a szovjet piac tekintetében. Nem hiszem, hogy hoszszú évekig fizetésképtelen lesz. Másrészt, akár tetszik nekünk, akár nem, vissza kell térnünk olyan módszerekhez, amelyeket korábban elvetettünk, mert nem tekintettük piackonform módszernek. De szerintem az exportgaranciákat ás meg kell adnunk a vállalatoknak, mert versenytársaink is megteszik: hosszú tevú hitelekkel finanszírozzák a szovjet szállításokat. — Csakhogy nekik van miből. — Ez igaz — másfelől, ha most ezeket a piacokat elveszítjük. akkor az azt jelentheti, hogy a magyar ipar nemhogy a jövő év közepén, de sokkal hosszabb idő múlva sem fcg tudr.: talpra állni. Nem kel! ugyanoda visszajutnunk, ahol néhány éve voltunk, de hogy a korábbi forgalom 20—30 százalékát megőrizzük, az kormányzati feladat is. De a szov. jet piac csak egy példa. Legalább annyira szükség volna más területeken is a beavatkozásra — meg kellene lendíteni például a beruházásokat az iparban. Minderre nincs lehetőségünk, s úgy' látom, hogy a kormányzat: szervek az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumra zúduló bajokat egy kicsit kívülállóként nézik, holott kereskedni, szolgáltatni stb. csak működő gazdaságban lehet. — A kérdés csak az, hogy miből? Milyen forrásokból lehetne Jobban működőképessé team a gazdasagot? — Erre nézve is tettünk már javaslatokat. Meggyőződésünk például, hogy a privatizációs bevételek egy részét vissza kéne forgatni a gazdaságba, mert ha ezzel működőképessé teszik a gazdaságot, ez hoszszabb távon az államadósság szempontjából is kedvezőbb. Emellett jelentős kinnlévőségeink vannak — ezeket is be kellene vonni a szállítások finanszírozásába. Mi mindezért igyekszünk is lépések et tenni, bár a vállalatok is gyakran felvetik, hogy nem védjük eléggé az Ipar érdekeit. Ügy vélem, igen fontos lenne, hogy a vállalatok, a szakma: szövetségek, a Kamara és az egyéb szervezetek, partnernek, és ne úgy tekintsék a minisztériumot. mint amelynek ellentétes érdekei vannak. — Az elmúlt évben a termelésvisszaesés mellett az ipar Jelentős eredményeket ért el az exportban, a piacváltásban. Az Idén viszont mintha a kifulladás Jelel mutatkoznának. Igaz-e ez? — Én ezt nem kifulladásként értékelem, már csak azért sem, mert tavaly igen jó év volt, 6 ezt az idén nem lehet megismételni. Számos külső tényező segített például bennünket, oűyar. mint az. hogy a Közös Piac elengedett kvótákat, nagyon sok behozatal: tálalom megszűnt, új piacokra tudtunk belépni. Ezt 'legfeljebb tartan: lehet, fokozni nem De vannak igen kedvező jelenségei: Nemrégiben került a kezembe p>éldáu! Ausztria és Németország importstatisztikája, s igen biztató, hogy az oda irányuló magyar gépkivitel igen jelentősen nőtt tavaly, és az idei év első negyedévében. Ugyanez a helyzet a fogyasztási cikkeket 'illetően is. Ez azért aizt mutatja, hogy van elmozdulás az áparszerkezetben. s ezt a tendenciát a jövőben is folytain: kell — A vállalatok egy része tehát tűi fogja élni a követkézé évet, más része, amelyik nem tud alkalmazkodni, tönkremegy. De bánván mennek majd várhatóan tőnkre? Lesz-e a mainál több csőd? — Ez részben a gazdaság: környezetitől, részben a csődeljárások szabályozásától függ £n úgy látom, bár számokat nem mernék mondani, hogy a vállalati csődök növekedésére kell számítani. Ebből következik az egyik legsúlyosabb probléma, az év végére akár 300— 400 ezerre is felszökhet a munkanélküliség. amely a legnehezebben kezelhető az tpjarban A másik nagy gond az, hogy miként lehet helyreállítani az egyébként piacképes, versenyképes. korszerűnek .tekinthető vállalatok pénzügyi egyensúlyát. Hiszen nagyon sok egyébként működőképes vállalat a nap: likviditási problémákban megy tönkre. Ezek helyzetének megoldása ugyancsak feltétele annak, hogy az ip>ar túlélje az előtte álló kritikus hónapiakat. Kozma Judit
