Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
Világgazdaság í , 1991. augusztus 15. Elfogyóban a nagyipar Az első öt hónap trendje Lehangoló élmény manapság gyárak környékén járni, vagy bepillantani udvarukra. Kihalt épületek, nagy terek, alig ember. A munka visszahúzódott valahová rejtett csarnokokba, esetleg egészen megszűnt. Mostanra már a külső kép is mutatja: visszavonulóban a nagyipar. Alábbi elemzésünk az év első öt hónapjának adataira épít. Az idei első félévben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint a megfigyelt 300 fő feletti dolgozói létszámmal rendelkező ipari vállalatok termelése csaknem 20 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. A KSH adatait alapul véve pedig az derül ki, hogy az 1988-as havi átlagos teljesítménynek az idén májusban mindössze 62.6 százaléka: teljesítene az ipar. S még egy érdekes szám: a KSH az idei év első öt hónapjára 1990 első öt havához viszonyítva 15 százalékos termelési volumencsökkenést mutatott ki, a minisztérium viszont egy hónappal később már 20 százalékosat. Igaz, az első adat tartalmazza az 50 és 300 fő közötti létszámú cégek termelését is, míg az utóbbi nem, s pontosan nem tudni, hogyan befolyásolja ez az eltérés a számokat. A tendenciát azonban mindenképpen mutatja a két szám közötti különbség: a termelés a nagyiparban folyamatosan csökken. Legnagyobb a visszaesés a gépiparban. Itt egy év alatt több .mint 30 százalékkal csappant meg a termelés. Közel ugyanennyi a csökkenés az építőanyagiparban, de 20 százalék feletti a kohászatban és a könnyűiparban is. Az okok közismertek. A keleteurópai piac összeomlása, a belföldi kereslet csökkenése, az importverseny erősödése különböző mértékben hatott az egyes iparágakra, de mindenütt jelentős termeléscsökkenéssel járt. Kivétel csupán a bányászat és a villamosenergia-ipar, ahol szintén visszaesett a termelés, de csupán nem egészen 10 százalékkal. Kicsit részletesebben nézve: a gépiparon belül a tavalyihoz képest csaknem a felére zuhant a híradási és vákuumtechnikai ipar teljesítménye (57 százalék), és 37 százalékkal esen a műszeriparé. Igaz, ugyanakkor sokkal (56 százalékkal), több kerékpárt gyártottak, ez azonban csak kismértékben javít az összképen. A kohászatban a vas- és a színesfémkohászatban zsugorodon a leginkább a termelés, a vegyiparban műtrágyából és növényvédő szerekből 33 százalékkal kevesebbet állítottak elő, a könnyűiparban pedig 20 százaléknál nagyobb a csökkenés a textiliparban, valamint a bőr-, szőrme- és cipőiparban. Az ilyen mértékű visszaesést nyilvánvalóan követnie kellene a termelő kapacitások megszűnésének is, s tapasztalati tény, hogy ez sokhelyün be is következett. Méreteit azonban országosan sehol sem tartják nyilván, így csak a jelenség ismert. Ahogy zsugorodon a vállalatok termelése, úgy szüntették meg külső kapacitásaik zömét is. A saját telephelyükön lévő kiürülő épületeiket pedig, ha akadt rá vevő, eladták. Teljes vállalatok felszámolására is sor került, de ez nem jellemző. A cégek többsége csökkentett kapacitással ugyan, de vegetál, s egy roppant furcsa adat alapján arra lehet következtemi, hogy a nem használt kapacitásaikat sem sikerüli teljesen lekapcsolniuk. Az idei első félévben ugyanis az ipar összes energiafelhasználása mindössze 1,7 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. A 20 százalékos termeléscsökkenést tehát nem követte az energiafalás mérséklődése. S erre csak részben magyarázat, hogy a vállalatok feleslegessé vált helyiségeiket, termelőeszközeiket bérbe adták. A bérlő ugyanis aligha folytatja ugyanazt a tevékenységet, azonos mennyiségű energia felhasználásával. Valószínűbb, hogy a többség nem vonta össze a termelését, hanem fűti, világítja a régi helyiségek nagy részét is. Jobban követte a termeléscsökkenést a dolgozói létszám. Az év első öt hónapjában a létszám apadása' 10 százalék feletti volt. Több mint 100 ezren távoztak az iparból (csaknem ugyanilyen arányban csökkent a létszám az előző évben is). Ugyanakkor nehezen érthető. hogy ez a tömeg nem jelent meg munkanélküliként. A májusban nyilvántartott 165 ezer munkanélküli ugyanis nemcsak az iparból került ki, hanem a gazdaság más területeiről is. és sok közöttük a pályakezdő. Ebből viszont az következik, hogy az iparból elbocsátottak nagy része el tudott helyezkedni valami más területen, illetve valamilyen pénzkereső foglalkozáshoz jutott, hiszen munkanélküli segélyért nem jelentkezett. Jelezhet ez bevallatlan, adózatlan munkavégzést, de azt is. hogy az egyre szaporodó kisvállalkozások szívják fel az iparban feleslegessé vált munkaerőt. Valószínű, hogy mind a két feltételezés igaz. Dokumentálni azonban sem az előbbit. sem - mivei nincs nyilvántartva sehol -• az utóbbit nem tudjuk. Az eddigieket áttekintve tehát csupán az egyértelmű, hogy a nagyipari termelés folyamatosan és határozottan csökken. (Természetesen ezzel együtt fogy az értékesített termékek mennyisége is.) Ugyanakkor országosan nincs nyilvántartva, így nem is követhető az. hogyan hat ez a folyamat az ipar átalakulására. Pedig míg az csak a válságot mutatja, az utóbbi a kilábalást is jelenthetné. Bor Kata
