Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 13

2V

Magyarok a XXI. század küszöbén

Kik kerülnek a harmadik világkongresszus védnökségébe?

A napokban hozták nyilvánosságra az 1992 augusztusában megrendezésre kerülő Magyarok 111. világkongresszusa védnökségébe felkért személyek nevét. E lista összeállításának szempontjairól és a kongresszus előkészületeiről beszélgettünk Komlós Attilával, a Magyarok Világszövetségének főtitkárával, a szervezőbizottság elnökével.

— Információnk szerint a Usta azok nevét tartalmazza, akik a felkérést már elfogadták. Nem végleges névsorról van tehát szó?

— Ez egy olyan lista, amely ez év végéig még tovább bővülhet, a nagy érdeklődésre való tekintettel azonban máT most nyilvánosságra hoztuk. Csak azok nevét közöltük, akik egész biztosan elfogadták a meghívást, de már csak a felkért személyek körülbelül húsz

százalékának a visszajelzését

várjuk.

— Milyen azempontnk alapján választ a aaerv ezó bizottság? Jugoszláviából például hiányoznak a Vajdaság képviselői, Ausztriából a burgenlandi küldöttek, és a Usta nem tartalmazza mindegyik csehszlovákiai magyar szervezet nevét ...

— A választás a legnehezebb rész, mivel több szempontot is figyelembe kell vennünk. Olyan magyar szervezetek vezetőit is meg kell hívni, akiknek nagy a tekintélyük a határainkon túl élő magyarságom belül; másaknak az életművük hozható valamilyen kapcsolatba a magyar emigráció sorsával. Ahogy a mostani névsor összeállításában haladtunk előre, úgy merültek fel újabb és újabb nevek, ám nem lenne jó, ha száznál többen lennének a védnökségben. Az előbb említett területek magyar szervezeteinek képviselőit azonban mindenképpen meghívjuk, ezek a szervezetek már most szinte alkotó tagjai a Magyarok Világszövetségének.

— Mikor volt az el»ö két kongresszus?

A szervezőbizottság küzólte azok nevét, akiket a világkongresszus védnökségébe felkért, és akik e felkérést már elfogadták:

Bauer Gyóző, akadémikus (Cseh és Szlovák Köztársaság); Bánkúty Géza mérnök, gyártulajdonos (USA); Benda Kálmán akadémikus, történész, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke (Magyarország) ; Csilla Freifrau von Boeselager, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke (Németország) ; Borbánéi Gyula irodalomtörténész (Németország) ; Charody J. John Üzletember, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Ausztrália); Czine Mihály Irodalomtörténész, a Magyarok Világszövetségének aleinöke (Magyarország); Csörglts József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Jugoszlávia) ; Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere (Magyarország); Dobos László lró, a Magyarok Világszövetségének társelnöke (Cseh és Szloy*k KÍrtJÍSsasá8)Á W fH*'

lös, politológus (Cseh és Szlovák Köztársaság); Éltető J. Lajos, egyetemi tanár, e Magvarok Világszövetsége elnökségének tagja (USA);

Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Szovjetunió); Habsburg Ottó (Ausztria); Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke (USA); Harsányt András, az Amerikai Református Egyház püspöke (Magyarország); Juhász Gyula, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, a Magyarok Világszövetségének társelnöke (Magyarország) ; Keresztes Szilárd püspök, Görög Katolikus Egyház (Magyarország) ; Király Károly közgazdász (Románia); Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke (Magyarország) ; Lande&zman György vezető főrabbi, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Magyarország); Lantos Tamás kongresszusi képviselő (USA); Lőrlncze Lajos egyetemi tanár, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke (Magyarország) ; Melegby Gyula gyártulajdonos, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja (Németország); Nemeskürty István Író (Magyarország); PalLavicinl Károly bankár, á Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Ausztria) ; patkal Róbert, az Angliai

Luteránus Egyháztanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének társelnöké (Nagy-Britannia) ; Posnogáts Béla irodalomtörténész, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke (Magyarország); Seregély István, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke (Magyarország) ; Sidó Zoltán, a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Cseh és Szlovák Köztársaság) ; Solti György karmester (Nagy- Britannia); ki. Surján László, a Magyar Cserkészszövetség elnöke (Magyarország); Sütő András Író, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke (Románia); Tempfll József, nagyváradi katolikus püspök (Románia); Tókés László református püspök (Románia) ; UJfalussy József zeneesztéta, a Magyar Tudományos Akadémia aleinöke (Magyarország) ; Vargo E. Elmer, a William Penn Association elnöke (USA); Veress Péter ny. miniszter (Magyarország); Vékás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (Magyarország) ; Zolcsák látván, az Erdélyi Világszövetség társelnöke, a Magyarok Világszövetsége választmányának tagja (Brazília).

— Az első még 1929-ben, a második pedig 1938-ban. Az elmúlt rendszerben olyan nagy tehertételt jelentett a magyarsággal való törődés, az a propaganda, amelyet a Magyarok Világszövetsége kénytelen volt felvállalni, hogy egész mostanáig nem lehetett összehívni egy újabb világkongresszust. A

II. világkongresszuson hozták létre a Magyarok Világszövetségét, amelynek átalakítási folyamata 1989-ben kezdődött meg azzal, hogy újra önálló és független társadalmi szervezet lettünk. Ez az átalakulás 1992-ben teljesedik majd ki a

III. világkongresszussal.

— Melyek á Jövö évi kongresszus legfőbb céljai?

— Szeretnénk megmutatni a világnak, hogyan látja jelenlegi helyzetét és jövőjét a külföldön élő magyarság. Természetesen vannak különböze csoportosítások, mint például a nyugati szórványban élő magyarok és a szomszédos országok nemzetiségei. Most már egyébként beszélhetünk keleti szórványban élő magyarokról is. hiszen az elmúlt években sorra alakultak magyar szervezetek a Szovjetunió különböző tagköztársaságaiban. A Magyarok Világszövetsége — az elmúlt évtizedek politikai tehertételétől megszabadulva — szeretné folytatni az első két kongresszuson megkezdett munkát.

— Milyen időközönként kívánják ezentúl megrendezni a Magyarok Világkongresszusét?

— Még nem döntöttünk, erről a magyarság küldötteinek kell majd határozniuk. Én azt fogom javasolni a kongreszszuson, hogy a legközelebbi világkongresszust 1996-ban. a honfoglalás 1100. évfordulóján tartsuk.

Pócs Balázs