Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

1991. augusztus 13168 Óra, KL dohunk ana, mi lehet rosszabb « undorítóbb annál a rendszernél, ami ellen harcoltunk. Most azt lehet mondani, hogy mi hatalomra jutottunk ugyan, de ez undorítóbb a régi rendszernél, mert kiéleződtek a nemzetek köz­ti ellentétek, háborúk vannak, káoszban van­nak az országok, és kétségbe van esve a nép. És ha ezt valóban megnézzük, akkor meg kell érteni egy- dolgot: be kell fejezni a forradal­mat. Elég már a forradalomból, amely 1987 és 1991 között lezajlott. At kell térnie mindenkinek - az értelmiségnek, az ország­vezető politikusoknak - a hosszú, stratégiai reformokra. Undorítóbb a réginél I- Ki >2 a uxi'i aki hatalomra jutott? £s ugyanaz jutott-e hatalomra mondjuk Orosz­országban. mint aki Lengyelországban? Nem beszélve Jugoszláviáról, ahol minden­kinek a kezéből kicsúszott a hatalom. O. R.: Szerintem nem sikerült a demokra­táknak a hatalomhoz jutniuk, sehol nem sike­rült. A volt szocialista országokban sok he­lyen látom, hogy az új osztály, az új politikai réteg a régi nómenklatúra szövetségese. Ez az osztály éhesebb, cinikusabb, mim a kommu­nisták voltak, és pragmatikusabb. racionáli­sabb. A régi hatalmi monopóliumok most átalakulnak új gazdasági monopóliumokká, mert a régi nómenklatúra rendelkezik mone­táris rendszerre':, valutarendszerre';, pénzügyi rendszerrel. Sajnos, meg mindig nem sikerült a népből társadalmat csinálni. Nem alakul még a civil társadalom. Most a demokratikus kisebbségnek - ahová én is tartozom -. az értelmiségnek kell vállalnia azt. hogy mi nem adunk fel semmit, hogy nem lehet most pesszimistának lenni. Muszáj valaho­gyan összefogni és megmutatni a társadal­maknak. hogy segíthetünk egymásnak. Eb­ben látom ennek az értekezletnek a nagyon nagy fontosságát. Abban, hogy Soros Györgynek sikerült összehozni a kelet­­európai reformereket, és most egyfajta Ke­let-Kelet párbeszed zajlik itt. f - Soros György amerikai milliárdos igen­lő csak bízhat a szavak erejében, ba bajlan­rdó szponzorálói a liberális értelmiségiek párbeszédéi. SOROS GYÖRGY: A jelenlévők szer­kesztői folyóiratoknak, akik együtt fognak dolgozni, és átvesznek egymástól cikkeket, és ez az. amit az alapítvány támogat. Ez a fajta duma. ami ma folyt, ez a szerkesztők egymás közötti dumája, de ebből lesz vala­mi konkrét akció is. BT - Gondolja, bogy az értelmiségiek képe­­p sek megállítani a polgárháborúi Jugosz­­iL laviában? S. GY.: N em. Ha már háborúig fajul a dolog, akkor ott az értelmiségieknek már nincsen szerepük. Akkor ott már a fegyve­rek beszélnek. Jugoszláviával, sajnos, elkés­tek. Egyébként Jugoszláviában a probléma egy része az. hogy a sajtó egyáltalán nem szabad, különösen Szerbiában nem. es a Dép nem kap semmiféle más információt, mim amit egy soviniszta, kommunista nemzeti vezetés akar adni. Duma után. remény lenebb kritikusa lett. aki - igaz. tréfából - de ismét magánál hordja fogkeféje!. Kellhet, ha letartóztatnák. Csalódon-e ön. Michnik úr? AD AM MICHNIK: Nem. nem vagyok csa­lódon. Nem ismerném az életet, ha Dem szá­moltam volna ezzel a lehetőséggel. Mi azért harcoltunk, hogy a lengyelek olyan vezetést válasszanak maguknak, amilyet akarnak. Nos. megválasztották. .Azt a jövő mutatja meg. hogy azzal nagyon eiegedettek lesznek-e vagy nagyon elégedetlenek. Nekem lehetősé­gem van rá. hogy bíráljam ezi a hatalmat, men nem tanom demokratikusnak. Ezt a le­hetőséget a jog biztosítja a szamomra. Amíg ezt a jogomat nem veszik el. addig nem látok okot arra. hogy dramatizáljam a helyzetemet. A gond. a probléma akkor kezdődik majd. amikor ezt a jogomat elvitatják, sót elveszik. Egyelőre azonban még nem jutott idáig a helyzet. K - fcs Iát rá esélyű hogy eljut? A. M.t Uram. én történész vagyok, és 45 éves - idiótának kellene lennem ahhoz, hogy j ezt a lehetőséget kizárjam. E- Van-e Kelet-közép-Lurópában jelenleg ellenszere a nacionalizmusnak, az elhaiaro­­lód ásnál, ? A. M.: Van, létezik ilyen ellenszer. Mi ma­gunk vagyunk azok. akik itt ülünk, azokkal ! együtt, akik egveténenek velünk abban, hogy j elutasítják a nacionalizmust, a nemzeti elhatá- ‘ tolódást, a begombolkozást. A piacgazdaság j felé irányuló lépések, á cenzúra eltörlése, a határok megnyitása lehetőséget ad arra. hogy ezt a harcot megvívjuk. De újból harcot kell vívnunk. I- Lengyelországban van-e esély valódi par­lamenti demokráciára? A. M.: Van. de nehéz utat kell megtennünk. A parlamenti demokráciához két dolog kell. A demokratikus intézmények és szabályok csak az egyik tényezőt jelentik. A másik szük­séges és elengedhetetlen dolog a demokratikus közgondolkodás. Mi akkor tévedtünk na­gyot. amikor nem számoltunk azzal, hogy az elsőt sokkal könnyebb megteremteni, mint a másodikat. Í- Oleg RumjaDctvbcz. az Oroszországi Szociáldemokrata Párt társelnökéhez, az orosz parlament alkotmányjogi bizottságá­nak titkárához képest Michnik szuperopti- Eiista. OLEG RUMJANCEV: Mi sokszor gon-I- Gondolja-e. bogy jelenleg a liberaliz­musnak. illene a szociáldemokrata esz­méknek van reális esélyük Közép-Eur«­­pában? Jugoszláviában a legélesebb a helyzet, de azért mindenütt a nemzeti gondolat a legerősebb. Az elhatárolódás a legerősebb közép-Lurópában. nem pe­dig az együttműködés gondolata. S. GY.t Egyrészt nem kellene okvetlenül ellentétnek lennie a liberalizmus és a nem­zeti gondolkodás között. Egy szabad, nyi­tott társadalomban mindkettőre szükség van. Nincs direkt konfliktus a kettő kö­zött. Viszont az nem kétséges, hogy na­gyon nagy a veszély, hogy egy bizonyosfaj­ta sovinizmus, nacionalizmus felülkereke­dik. Ha megnézzük a helyzetet, ott tanunk most, a szovjei birodalom fölbomlása után. ahol a második világháború előtt voltunk. Olyan ez. mint amikor Csipkerózsika föl­ébred negyvenéves álmából. Ami más. az az, hogy van egy Európai Közösség, és a remény, hogy a térség be tud lépni ebbe a közösségbe.

Next

/
Thumbnails
Contents