Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-20 / 8101. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 14. $ madás érné az országot, akikor hihető elrettentő erőként szol­gáljon, képes legyen az eredeti helyzet visszaállítására, E filozófia lényege tehát az, hogy olyan rendkívül szoros összefonódást alakítsunk ki, ami a jelen pillanatban még nem ad-ott. Létrehozása időt vesz igénybe, és feltételezi azoknak a pozitív folyamatok­nak a folytatódását, amelyek az elmúlt egy-két évben elkez­dődtek és jelenleg ás napiren­den vannak. Célunk olyan biz­tonsági hálót fonni az ország köré, amely négy, jól megkü­lönböztethető rétegből áll. — Melyek ezek? — Az első réteget képezné az ország kötődése, részvétele a helsinki folyamatban, két „ha" beiktatásával. Ha a hel­sinki folyamat annak vala­mennyi jelenleg; tagjára kiter­jed. Magyarország érdekelt ab­ban, hogy valamennyi szom­szédunk ennek a folyamatnak részese legyen. A másik: ha a helsinki folyamat tovább fejlő­. dik az -intézményesítés irányá­ba, s létrejönnek azok a szer­vek, melyek képesek konflik­tusokat megelőzni és kezelni. A biztonsági háló másodi-k rétegét azok a kapcsolódások jelentenék, melyeket a nyugat­európai integrációkkal létesíte. nén-k. Azokkal a szervezetek­kel, melyeket tagjaik önkéntes alapon hoztak létre, jól funk­cionálnak és behálózzák a tel­jes társadalmi szférát. Azt azonban világosan kell látni: ezek az integrációs szer­vezetek jellegükben rendkívül differenciáltak, ezért a hozzá­juk való közeledés és kapcsoló­dás is csak differenciált lehet. Külpolitikánk feladata éppen az. hogy mindegyik szervezet irányába megtaláljuk a megfe­lelő kapcsolódási pontokat. Példaként megemlítenem a NATO-it, mely nem kész tag­ságát bővíteni semmilyen irányban. A magyar kormány­nak egyébként egy pillanatig sem volt törekvése NATO-ta-g­­gá válni, ami a realitások fel­ismerésén alapul. Ugyanakkor -tapasztaltuk, hogy bizonyos szerveivel nagyon hasznos -kap­csolatokat lehet létesíteni. De roás a megközelítési mód pél­dául az Európa Tanáccsal, aho­va beléptünk, és megint más kapcsolódási módot választot­tunk az Európai Közösségek­hez. A kapcsolatok e szövevé­nyes szálai képeznék tehát a második biztonsági réteget. A háló harmadik rétegét azok a -regionális együttműkö­dések teremtik, amelyekben Magyarország rész; vesz. A regionális és szubregionális együttműködések abban külön­böznek az említett integrációk­tól,. hogv nem páneurópaiak, hanem lényegében és döntően a szomszédok összefogását je­lentik. Nem védelmi, -katonai jellegűek, hanem olyan együtt­működési területekre terjed­nek ki, melyek a -közelségből, az egymásrautaltságból ter­mészetszerűen adódnak Ké­zenfekvő példa erre a Hexago­­nálé, melyen belül a fő együtt­működési szférák a szállítás, a közlekedés, a kis- és közép­­vállalatok közötti kapcsolatok és a környezetvédelem. Ez vo­natkozik valamennyi hasonló regionális és szubregionális együttműködési formára. így a Hármak együttműködésére, az Alpok—Adriára, Tisza—Kár­pátokra. Ezek mind-mind sok­szálú kapcsolódásokat jelente­nek az országok -között, kölcsö­nös érdekeltséget teremtenek a másik ország nyugalmában és biztonságában. A negyedik réteg elsősorban a szomszédos — de lehet tá­volabbi — államok közötti, új típusú szerződéseken alapuló kétoldalú együttműködések keresztbe fonódó rendszere volna. Olyan bilaterális szerző­désekről van szó, mélyek meg­közelítésükben alapvetően el­térnek a korábbi szocialista országok közötti kétolda.ú megállapodásoktól. Ezek part­neri szerződések, szuverén or­szágok kötik őket, a jogegyen­lőség alapján születnek. A | közvetlen szomszédok között ezek egyúttal biztonság: part­neri szerződések is, mivel ben­nük készek vagyunk úgyneve­zett negatív biztonsági garan­ciákat nyújtani. Ez azt jelenti: hajlandók vagyunk kötelezett­séget vállalni arra, hogy terü­letünkön nem szervezünk és nem engedünk másoknak sem szervezni agresszíós tevékeny­séget az illető ország ellen. Ha sikerülne egy ilyen szerződés­sorozatot megkötnünk és ez a gyakorlat tovább terjedne, ak­kor kialakulna egy olyan meg­állapodásrendszer, mely köl­csönösen nyújtana biztonság: garanciákat, A biztonságpolitikai koncep­ció lényege tehát, hogy rendkí­vül szoros összefonódás: rend­szerrel szeretnénk garantálni az ország nyugalmát. El akar­juk érni, hogy bármilyen el­lenünk irányuló fenyegetés azonnal visszhangot váltson ki partnereinkből. A fenyegetést tehát így, nem pedig fegyverek segítségével szeretnénk elhárí­tani. A hadsereg csupán az az utolsó eszköze a koncepciónak, amelyet akkor használnánk fel. ha mindezek az eszközök nem. hoznák meg a várt eredményt. Nagy Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents