Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 14. $ madás érné az országot, akikor hihető elrettentő erőként szolgáljon, képes legyen az eredeti helyzet visszaállítására, E filozófia lényege tehát az, hogy olyan rendkívül szoros összefonódást alakítsunk ki, ami a jelen pillanatban még nem ad-ott. Létrehozása időt vesz igénybe, és feltételezi azoknak a pozitív folyamatoknak a folytatódását, amelyek az elmúlt egy-két évben elkezdődtek és jelenleg ás napirenden vannak. Célunk olyan biztonsági hálót fonni az ország köré, amely négy, jól megkülönböztethető rétegből áll. — Melyek ezek? — Az első réteget képezné az ország kötődése, részvétele a helsinki folyamatban, két „ha" beiktatásával. Ha a helsinki folyamat annak valamennyi jelenleg; tagjára kiterjed. Magyarország érdekelt abban, hogy valamennyi szomszédunk ennek a folyamatnak részese legyen. A másik: ha a helsinki folyamat tovább fejlő. dik az -intézményesítés irányába, s létrejönnek azok a szervek, melyek képesek konfliktusokat megelőzni és kezelni. A biztonsági háló másodi-k rétegét azok a kapcsolódások jelentenék, melyeket a nyugateurópai integrációkkal létesíte. nén-k. Azokkal a szervezetekkel, melyeket tagjaik önkéntes alapon hoztak létre, jól funkcionálnak és behálózzák a teljes társadalmi szférát. Azt azonban világosan kell látni: ezek az integrációs szervezetek jellegükben rendkívül differenciáltak, ezért a hozzájuk való közeledés és kapcsolódás is csak differenciált lehet. Külpolitikánk feladata éppen az. hogy mindegyik szervezet irányába megtaláljuk a megfelelő kapcsolódási pontokat. Példaként megemlítenem a NATO-it, mely nem kész tagságát bővíteni semmilyen irányban. A magyar kormánynak egyébként egy pillanatig sem volt törekvése NATO-ta-ggá válni, ami a realitások felismerésén alapul. Ugyanakkor -tapasztaltuk, hogy bizonyos szerveivel nagyon hasznos -kapcsolatokat lehet létesíteni. De roás a megközelítési mód például az Európa Tanáccsal, ahova beléptünk, és megint más kapcsolódási módot választottunk az Európai Közösségekhez. A kapcsolatok e szövevényes szálai képeznék tehát a második biztonsági réteget. A háló harmadik rétegét azok a -regionális együttműködések teremtik, amelyekben Magyarország rész; vesz. A regionális és szubregionális együttműködések abban különböznek az említett integrációktól,. hogv nem páneurópaiak, hanem lényegében és döntően a szomszédok összefogását jelentik. Nem védelmi, -katonai jellegűek, hanem olyan együttműködési területekre terjednek ki, melyek a -közelségből, az egymásrautaltságból természetszerűen adódnak Kézenfekvő példa erre a Hexagonálé, melyen belül a fő együttműködési szférák a szállítás, a közlekedés, a kis- és középvállalatok közötti kapcsolatok és a környezetvédelem. Ez vonatkozik valamennyi hasonló regionális és szubregionális együttműködési formára. így a Hármak együttműködésére, az Alpok—Adriára, Tisza—Kárpátokra. Ezek mind-mind sokszálú kapcsolódásokat jelentenek az országok -között, kölcsönös érdekeltséget teremtenek a másik ország nyugalmában és biztonságában. A negyedik réteg elsősorban a szomszédos — de lehet távolabbi — államok közötti, új típusú szerződéseken alapuló kétoldalú együttműködések keresztbe fonódó rendszere volna. Olyan bilaterális szerződésekről van szó, mélyek megközelítésükben alapvetően eltérnek a korábbi szocialista országok közötti kétolda.ú megállapodásoktól. Ezek partneri szerződések, szuverén országok kötik őket, a jogegyenlőség alapján születnek. A | közvetlen szomszédok között ezek egyúttal biztonság: partneri szerződések is, mivel bennük készek vagyunk úgynevezett negatív biztonsági garanciákat nyújtani. Ez azt jelenti: hajlandók vagyunk kötelezettséget vállalni arra, hogy területünkön nem szervezünk és nem engedünk másoknak sem szervezni agresszíós tevékenységet az illető ország ellen. Ha sikerülne egy ilyen szerződéssorozatot megkötnünk és ez a gyakorlat tovább terjedne, akkor kialakulna egy olyan megállapodásrendszer, mely kölcsönösen nyújtana biztonság: garanciákat, A biztonságpolitikai koncepció lényege tehát, hogy rendkívül szoros összefonódás: rendszerrel szeretnénk garantálni az ország nyugalmát. El akarjuk érni, hogy bármilyen ellenünk irányuló fenyegetés azonnal visszhangot váltson ki partnereinkből. A fenyegetést tehát így, nem pedig fegyverek segítségével szeretnénk elhárítani. A hadsereg csupán az az utolsó eszköze a koncepciónak, amelyet akkor használnánk fel. ha mindezek az eszközök nem. hoznák meg a várt eredményt. Nagy Csaba
