Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-20 / 8101. szám
Népszava, 1991. augusztus 14 9 A jugoszláv helyzet még nem igényel szükségintézkedéseket A H3M és a kiilügg figyelő szeme A közvetlen szomszédságunkban, Jugoszláviában kialakult kritikus helyzet, a2 esetleg határtalanná váló polgárháború . változatlanul a világsajtó központi témái között szerepel. A déli határainkon túlról érkező, sokszor egymásnak is ellentmondó hírek és álhírek magától érthetően megosztják az értékelő politikusokat és szakembereket. A néhol zavarbaejtöen sokszínű, homlokegyenest eltérő nemzetközi értékelések mellett a házai reagálások is fontosak Ezúttal Joó Rudolfot, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárát és Herman Jánost, a Külügyminisztérium szóvivőjét kérdeztük a Jugoszláviával kapcsolatos magyar álláspontról. Milyen információi vannak a Honvédelmi Minisztériumnak arról, ami Jugoszláviában történik? Önök szerint eszkalálódhat-e a polgárháború? — A minisztériumnak megvannak a maga helyzetelemző szakemberei, akik folyamatosan figyelemmel kísérik a jugoszláviai eseményeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy hírértékelő, elemző szakemberekről van szó, és nem jósokról. Jugoszlávia ma amúgy is kontinensünknek az az országa, mellyel kapcsolatban nehéz jóslásokba bocsátkozni. Sajnos, az ellentétek ott olyan mélyekké váltak, hogy minden megtörténhet, A polgárháború általánossá válása., földrajzi kiteljesedése sem zárható ki teljesen. De ez nem jelenti azt, hogy ennek bizonyosan be kell következnie. Sem 'Jugoszláviában, sem külföldön, véleményem szerint, senkinek sincs olyan adat a birtokában, mely alapján a történések alakulása pontosan előre jelezhetó. I Eljutottak-e önökhöz azok a leginkább szerb források- ' ból származó vélemények, melyek szerint amennyiben eszkalálódnának a polgárháborús események, úgy hálánk területe is érintetté válna. — Hozzám személy szerint nem jutottak el ilyen vélemények, de ezzel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy ilyet nem lehet bizonyossággal állítani. Ezúttal is csak a magyar szándékot tudom megerősíteni, vagyis azt, hogy kívül akarunk maradni ezen a konfliktuson. Ez két dolgot jelent. Egyrészt nem avatkozunk be az eseményekbe, sem politikailag, sem más módon. Másrészt jelent egy eltökéltséget, azt, hogy Magyarország megvédi területét, alkotmányos rendjét, szuverenitását minden olyan veszélyeztetettséggel szemben, amely ilyen konfliktusból következhetne. Egyébként, ez nem új ele;;., a magyar védelmi politika része - Jugoszláviától függetlenül. ön megerősítette, hogy kívül kívánunk maradni, de erre fel kell készülni Működik-e válságstáb a HM-en belül? — Ahogyan mór mondtam, figyelemmel kísérjük az események alakulását. Ennek nyilvánvalóan vannak bizonyos munkafeltételei, köztük szervezetiek is. Tehát, ha Jól étiem, akkor van válságstáb? — Vannak szakembereink, akik jól ismerik Jugoszláviát, és vannak szakembereink, akik foglalkoznak a közép-kelet-európai régióval. Ezek az emberek az utóbbi Időben ritkábban vették ki szabadságukat, is többet dolgoznak. Ez minden, ami rendkívüli módon érintette a minisztérium munkáját? — Tevékenységünket a jugoszláviai események nem módosították lényegesen. Van-e válságtervük arra az esetre, ha kiteljesedne a polgárháború? — A Magyar Köztársaság védelmére van egy általános honvédelmi terv, ami rendelkezésre áll. Ez a terv tartalmaz olyan elemeket, olyan rendkívüli intézkedéseket, melyek akkor lépnek életbe, ha közvetlen veszélyhelyzet áll elő. A katonai vezetés, de a politikai szerint is, jelenleg o déli haláraink mentén nem alakultak ki olyan állapotok, melyek indokolnák a rendkívüli intézkedéseket. Véleményük szerint Jugoszláviában milyen irányban haladnak az események: a konfliktus kiteljesedése, vagy pedig a békés megoldás irányába? — Elég a tömegtájékoztatási eszközök által közölt híreket figyelemmel kísérni az embereknek ahhoz, hogy vegyes kép alakuljon ki. Vannak diplomáciai erőfeszítések, politikai megbékélési lépések, kompromisszumot kereső szándékok, de ugyanakkor látható az események helyenként egészen súlyos elvadulása, irányíthatatlanná válása. Gyanítható, hogy mindenkiben ez a kettősség él, nem tudjuk, hogy mivé lesz Jugoszlávia. Nekünk csak reményünk van. és ez egy általános európai remény, hogy Jugoszláviában végül megtalálják a tárgyalásos, békés megoldást. De ez nem több, sajnos, mint egy remény. Kiss Andrej Magyarország mit szeretne? Sokan azt JóioiJák, hogy a jugoszláviai válság nem áll meg az ország határainál. Vajon a Külügyminisztérium Is — ilyen pesszimistán itéll-e meg a helyzetet? — kérdeztük Herman Jánost, a tárca szóvivőjét. Jelenleg a helyzet annyira bonyolult Jugoszláviában, hogy nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni. Inkább arról szólnék, hogy Magyarország mit szeretne. A jugoszláviai válság békés, tárgyalásos rendezésiben vagyunk érdekeltek. Véleményem szerint ennek a lehetősége továbbra is fennáll. Előfeltétele viszont, hogy Jugoszláv ia belső erői mindannyian átlássák ennek a szükségességét, hiszen tárgyalásokat nekik kell megindítani, a döntéseket ők hozhatják meg Több alkalommal hangoztattuk már, hogy Magyarország ellenzi, ha a belső nézeteltéréseket erőszakkal, fegyveres úton próbálják megoldani. Ellene vagyunk annak is, hogy bárki erőszakos eszközöket alkalmazzon azért, hogy a későbbi tárgyalások folyamán ked-. vezőbb politikai pozíciókat érjen el. Olyan tárgyalásos megoldást tartunk elfogadhatónak, amely minden érdekelt fél bevonásával megnyugtatóan rendezi a válságot V»n-e válságstáb a minisztériumon belül? — A Külügyminisztériumon belül számos részleg foglalkozik jelenleg Jugoszláviával. Ez végül is az apparátus jellegéből fakad, hiszen az egyes főosztályok önállóan tevékenykednek, és ha valami közös kérdés merül fel, akkor egyeztetik tevékenységüket. Egy olyan időszakban, mint a mostani, amikor óráról órára, napról napra változik a helyzet, ez az egyeztetés operatív módon, gyorsan zajlik. Megtettük az ehhez szükséges intézkedéseket, ezt azonban nem nevezném válságstábnak, vagy válságtervnek. (décsi) — ■
