Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

AZ „ÉGI ES FÖLDI" ELLENTETE: AZ ABORTUSZ-VITA Egye* körök igen élesen vetik fel, és erőteljesen napirenden tartják az qbortusz-kérdést. A inüvi abortusz megtiltását követelik, és csak igen szi­gorúan körülhatárolt esetekben tartják megengedhetőnek. Ennek az irány­zatnak legjelentősebb képviselője II. János l’al, a római katolikus egyház feje. A népek békéje érdekében tett erőfeszítéseit, megnyilatkozásait a legna­gyobb tisztelettel és megbecsüléssel fogadjuk. Nemkülönben azt az altala hangoztatott elvet is, hogy a korábban elnyomottak felszabadulásuk után ne váljanak maguk is elnyomóvá. Egyhaza képviseletében o maga mégis olyan „rendet" sürget, ami az embert - nemesük a not, a letilt is - iitty­­fosztja Önrendelkezési Jógától. emberi szabadsagától. II. János Hal nem csak az abortuszt ítéli el. Elítéli a fogamzasgatlast is. Felhívja a keresztény gyógyszereszeket, hogy ne szolgaitassanak ki fogam­zásgátló tablettát. Elfogadhatatlannak tartja keresztény ember szamara a gumióvszer használatát, nem csupán a csaladtervezes eszközeként, <(c az AIDS kivédésére is. Az utóbbi célra a házastársi hűseget ajanlja. Nemes el­gondolás, csak nélkülözi a realitást. A pápa afrikai kőrútján a hatalmas népességrobbanás szörnyű következ­ményei lattan is ragaszkodik követeléseihez. Tálán azért, mert egyiiazal kötik az időszerűségüket, racionalitasukal veszteti dogmák - lehat ol ma­gát is kötik? Bizonyára az ó követői azok is, akik az elet szentséget hangoztatva min­denáron a minél nagyobb emberszaporulat kikényszerítésére törnek. Csak­hogy az élet nem csupán mennyiség: a minőség elobbrevaló. A túlzott mennyiség a minőség rovására hat. ettől pedig az emberiség szenved. Nyilvánossághoz Jutott az a felfogas, hogy a petesejt megtermekenyulé­­senek pillanatában mar emberi Jogok birtokosa. A sejt igen. az ember nem? De maradjunk a Jognál: a meg-nent-szuleteshez nincs Joga? Döntését |hu dönt), megindokolhatna, ha tudná. De nem tudja. Ezt csakis a potenciális szülő (nem-szuló) tudhatja, aki felelősséggel tartozik az uj elet minősegé­ért. A döntés Joga ót illeti. Vegyük tekintetbe, hogy'nemcsak egyetlen vallás Idézik, feleznek a val­lásitól eltérő Jellegű gondolatrendszerek is. A luvok sem egyforma hofokon hisznek. A tételes vallásokban nem luvok csoportja sem homogén: a vulga­ris materialistatói, átmeneteken át, eljuthatunk a magas filozófiákig, let­­szerolélctekig. Egyetlen szemléletet képviselő csoportnak sem all jogában a paranés. a kényszerítés.- Vsa azonban - mint tapasztaljuk - olyan csoport, amelyik csak parancsolni tud, érvelni nem. Vagy ha érvel, érvei szűk Utókoréról la­­nüskodnak. Egy demokratikus rendszer fejlettségének egyik legfőbb mutatója, hogy kényszerili-e állampolgárait a lehető legtöbb uj állampolgár letreliozasaru. Minél fejlettebb egy rendszer, annal kevésbe alkalmazza e kényszert: pol­gárait felnőttnek tekinti, s az ember szabadon dönt. A honvédelem számára szüljünk minél több gyermeket? Akkor nem az élet. hanem a potenciális halál számára hozzuk világra őket. A demográfus, ha hazánkról szól, kétségbeesik azon, milyen kevés gyer­mek születik; ha világviszonylatban nyilatkozik, azon esik kétségbe, mi­lyen sok gyermek születik. Az orvosok állaspontja az abortusz és a fogamzásgátlás kérdésében egyál­talán nem egységes. A naggcsalad ideológusok az általuk helyesnek vélt életformát erősza­kolnak a inasként gondolkodókra. Ki kellene mar teklkiiteni vegre a gondolkodás szűk dobozaiból. I.ehetőségeinkhez képest nem kevesen, hanem sokan vagyunk. Sokan va­gyunk ahliuz. hogy lakjunk; sokan, hogy dolgozhassunk; sokan, hogy mű­velődhessünk. Túl sokan, hogy ne szennyezhessük, fertőzhessük környeze­tünket. Energiát termelünk és használunk; közlekedünk - mérgezzük a le­vegőt. Több termőföld kell? Vágjuk ki az erdoketl Tegyük termóbbé a ta­lajt? Megmergezzuk. Meginérgezzuk vizeinket is. Egyre nehezebben élünk. A munkanélküliség nő. A kisgyermek nem kap­ja meg. ami egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. A nemkívónt. elha­nyagolt. elhagyott, allumi gondozott gyermek teher a szülőnek, az állam­nak. es önmagának is. Es ne feledkezzünk meg a nőről sem. Akár megszüli gyermekét, akár nem, a legsúlyosabb teher ra nehezedik. Ha nem kívánta és megszüli, az ó életkörülményéi súlyosbodnak, s ezzel összefüggésben a gyermekéi is. Ha nem szüli meg. a torvény szigora fenyegeti. Ha nincs más kiút számara, la­ikus személyhez fordul abortuszért, vagy maga „segít magán". Ez az életé­be kerülhet. Ilyen olcsó cikk a nő elele? Az abortusz tiltása a no ősidőktől kezdődő, de mar jelentősen oldódó alá­rendeltségének egyik utolso, koromszakadtig védett bastyaja. a kultúra szégyene. A nő Joga n kivont anyasag oromé. Ilu körülményéit megfelelőnek latja, megszerzi muganak ezt az oromét. A gyermeknek pedig azt, hogy szerető anyja van, aki kivonta ót. A történelem tanúsítja, hogy az államok és az egyházak az Idők távlatá­ban nem mindvégig azonosak önmagukkal. Ugyanazon nemzeteknek, vallá­soknak voltak dicsőséges é6 szégyenteljes korszakai. Nem feledkezhetünk meg az egyházak kultűrát terjesztő szerepéről, segítő, karitatív tevékeny­ségéről, amiről csak elismerően szólhatunk: de a hatalomért elkövetett bű­neikről sem. borainkat nem ellenséges elfogultság diktálja. Most a katolikus egyház­nak azt az allasfoglalásál kell kritika targyáva lennünk, umi nem embersé­ges. hanem iliktatórlkus és végeredményében súlyos károkat okoz; c ká­lókkal tönkretenné mindazt, amit karitatív tevékenységével elérhet. Wank Katalin Magyar Narancs, 1991. augusztus 8.

Next

/
Thumbnails
Contents