Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

Új Briber,1991. augusztus 4 leges magállapodást. E magállapodással új. korszak nyílt, megerősödött az építő pár-’ beszéd a katolikus egyház és a magyar ál­lam között, a szabadság, valamint a pol­gári és a vallási pluralizmus légkörében. Elhatározták, hogy helyreállítják a diplo­máciai kapcsolatokat az Apostoli Szák és Magyarország között, a Szentszék részéről nunciatúra, a Magyar Köztársaság részé­ről nagykövetség szintjén. Az egyházat érintő kérdéseket egyrészt az új kánonjo­gi kódex, másrészt a lelkiismereti és val­lásszabadságról, valamint az egyháziakról szóló új törvény rendelkezésed szabályoz­­. zák. Casaroli bíboros államtitkár a budapesti sajtókonferencián többek között megje-.. gyezte: az egyház és az állam, amikor helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat, meg vannak győződve arról, hogy barátsá­guk megfelel az egész ország közjavának, éis hogy az új megállapodás nem kerüli meg a helyi püspöki kart, hanem inkább érvényre juttatja annuk függetlenségét és döntő szerepét az országban. — Az ANSA- nak nyilatkozva az Ostpolitik főszereplője, Casaroli bíboros megjegyezte: döntő té­nyezőnek tartja Gorbacsov szerepét, a pe­resztrojkát, amely meggyorsította a kibon­takozást a keleti országokban. A Mind­­szenty-üggyel kapcsolatban pedig emlékez­tetett találkozásaikra, Tárgyalások útján akarták megoldani az adok őri idők legne­hezebb problémáját. Az ártatlanul elítélt bíborost előző nap, február 8-án (Eszter­gomban) rehabilitálták. ......nagyon gaz­dag személyiség volt, de főleg szilárd meg­győződésű, jellemét és valóságszemléletét tekintve nagyon erős egyéniség. Sokat gyötrődött... Nem mondhatom, hogy egyetértettünk minden probléma megíté­lésében és értékelésében. Különböző ka­rakterek vagyunk és különböző volt a sze­repünk: ő harcos volt, nekem viszont ke­resnem kellett — nem a kompromisszu­mot az elvekben, hanem — a gyakorlatban néhány konkrét és sürgető probléma meg­oldását. Ez elkerülhetetlenné tette a né­zeteltéréseket, de nem mondom azt, hogy útjaink elváltak.” Közben 1900 tavaszán megtörténtek Magyarországon a szabad választások. Az új magyar kormány, illetve a Magyar Köztársaság és a Szentszék között negy­ven év után újra ténylegesen is megtör­tént a diplomáciai képviselők kicserélése. Budapestre megérkezett Angelo Acerbi apostoli nuncius, a Vatikánban pedig — szeptember 15-én — Keresztes Sándor nagykövet átnyújtotta megbízólevelét. Ezzel elérkeztünk a jelenhez. Az ország a Szentatya augusztusi apostoli látogatásá­­! ra készül. Valóban történelmi esemény lesz ez, amely mintegy megpecsételi az újabb, az 1989 körül felgyorsult'fejlődést. Remélhetőleg a pápa útja is hozzájárul a további kibontakozáshoz, a megnyomod- ' tott, megnyesett magyarországi egyház új­raéledéséhez. Befejezésül idézünk néhány gondolatot a Szentatyának Keresztes Sándor szentszék! nagykövethez intézett beszédéből. Magyar­­ország Európa közepén van — mondotta a nagykövet szavaira utalva a pápa. A szom­szédos országokkal együtt osztozik abban ,a felbecsülhetetlen küldetésben, hogy mind Kelet, mind Nyugat nemes hagyományai­ból táplálkozzék, és így tegye lehetővé a földrész civilizációját, valamint a két szellemi család közötti gyümölcsöző talál­kozást, építő barátságot. A Szentatya meg­elégedéssel és reménykedve vette tudomá­sul a nagykövet beszédéből, hogy Magyar­­ország el akarja foglalni helyét az európai nemzetek közösségében. Feladata, hogy sa­játos adottságaival hozzájáruljon a közös történelmi és szellemi örökség által egye­sített népek közösséggé válásához, hi­szen Európa különböző kultúráinak élet­ereje kölcsönösen gazdagítja az egyes né­peket. Szabó Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents