Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-30 / 8109. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 27 Zsíros javaslata veszélyes Zsírt* Géza kisgazdapárti képviselő levélben fordult Sza­bad György házelnökhöz. Eb­ben a honatya kéri az Ország­gyűlést: határozatban szólítsa fel a kormányt, hogy tegyen sürgős javaslatot a pártok mű­ködéséről és gazdálkodásáról szóló törvény módosítására. Zsíros levelében gyakorlatilag ! az MSZMP betiltását kéri. A kisgazda képviselő azzal , indokolja kérését, hogy az al­kotmányellenes tevékenységet folytató pártok működésének felfüggesztésére a kormánynak a hatályos jogszabályok szerint nincs lehetősége. Zsíros Géza elképzeléseiről dr. Halmai Gá­bor alkotmányjogászt kérdez­tük. — A kisgazdapárti honatya te­véiében utal arra, bogy egyetlen párt, az MSZMP elnöke volt ai Magyarországon, aki helyeselte a moszkvai puccsot, a hatalom erő­szakos megszerzését. Ez a tevé­kenysége pedig sérti az alkotmány 2. | (3) bekezdését. On szerint ta így van? — Ügy gondolom, hogy az alkotmányi passzus a magyar­országi alkotmányellenes cse­lekményekre vonatkozik — válaszolta érdeklődésünkre dr. Halmai Gábor. — Ha valaki egy hasonló külföldi cselek­ményről véleményt nyilvánít, s netán egyet is ért a hatalom erőszakos megszerzésével, az véleményem szerint önmagá­ban még nem alkotmánysértő. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy noha Thürmer Gyula nyilatkozatát politikai szem­pontból én is elítélem, tevé­kenysége — jogi szemszögből né2^e — nem a magyar alkot­mányos rendet veszélyezteti. Amíg egy nyilatkozat nem a magyar alkotmányos rendszer ellen irányul, addig az a sza­bad véleménynyilvánítás köré­be tartozik. — Zsíros Gézá ázt ás Javasolja: a parlament módosítsa a párttőr­­vényt, mén Jelenleg olnu> a kor­mánynak tehetősége arra, hogy egy alkotmány ellenes tevékenysé­get folytató párt működését fel­függessze. — Azt kell mondanom, hogy Zsíros Géza nem ismeri a ha­zai jogi szabályozást, mert olyasmit javasol, ami jogrend­szerünkben ma is létezik. De szerencsére nem úgy, ahogy azt ő javasolni szeretné. Az egyesülési törvény ugyanis a bíróságot jogosítja fel arra, hogy bizonyos feltételek ese­tén feloszlasson pártot vagy társadalmi szervezetet. Akkor — mondja ki a törvény —, ha megsértené az alkotmány 2. § (3) bekezdését, ügyészi kereset alapján, vagy ha a párt bűn­cselekményt követne el, illető­leg bűncselekmény elkövetésé­re hívna fel (pl. összeesküvést szervezne), iüetve ha tevé­kenysége mások jogait vagy szabadságát sértené. Nagyon veszélyesnek tartom Zsíros Gé­za azon elgondolását, hogy a kormány döntsön a pártok fel­oszlatásáról. Az elképzelés megvalósulása esetén súlyosan sértené a hatalommegosztás elvét, de veszélyeztetné a par­lamenti demokráciát is. Ez a megoldás elvileg akár arra is lehetőséget adhatna, hogy a kormányzó pártok így szaba­duljanak meg az ellenzéki — parlamenti vagy parlamenten kívüli — pártoktól. Nincs egyetlen jogállam sem a vilá­gon, ahol a végrehajtó hatal­mat jogosítanák fel ilyen in­tézkedés megtételére. De még egyszer mondom, a kérdés — szerencsére — jogilag már ren­dezett, és jobban, mint ahogy azt a képviselő indítványozza. Sereg András

Next

/
Thumbnails
Contents