Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-30 / 8109. szám

Környezetvédelem, avagy a demokrácia korlátái? Magyar Hírlap, 1991. augusztus 21. Hogy mikor vált Budapest levegője elviselhetetlenné, az talán ma már megállapíthatatlan. Hogy mikor születtek meg az első levegővédelmi határozatok, annak viszont ismeretes a pontos dátuma: a Magyar Közlöny 1990. évi 103. számában 1041-es számon látott napvilágot Antall József miniszterelnök aláírásával a kormány kilencpontos határozata. Ennek harmadik pontja leszögezi: „A rendőrség és a környezetvédelmi hatóság egy üttműködésével hatékony közúti környezetvédelmi ellenőrzést kell megvalósítani, amely biztosítja a kirívóan környezetszennyező járművek kiszűrését. Jogi lehetőséget kell adni, hogy a láthatóan füstölő dízel járművek üzemeltetője ellen eljárást lehessen kezdeményezni. Határidő: 1990. december 31. Felelős: belügyminiszter, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter.” Hogy azóta elkészült-e a konkrét jogi szabályozás, milyen tényleges intézkedések történtek, és miként áll ma hazánkban a környezetvédelem ügye, arról Szommer Ferenctől, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium illetékes miniszteri biztosától érdeklődtünk. — Sajnos ennek a sikeresen „keresztülvitt" határozatcsomag­nak a jogi szabályozása még nin­csen kész, és nem valósult meg a gépkocsik évenkénti felülvizsgála­ta sem. — Ez azt jelenti, hogy amíg ez a határozat nincs konkrét jogsza­bályi formába öntve, nem lehel büntetni sem? — Tulajdonképpen a különö­sen szennyező gépjárművek kiszű­réséhez külön jogszabályok sem kellenének. Ugyanis több jogsza­bály rendelkezik arról, hogy ' egészségügyi határérték felett j szennyező gázokat kibocsátó jár- I mű üzembentartója ötezer forintig ! büntethető. — Léteznek tehát — ha szét­szórtan is — érvényes jogszabá­lyok. A kérdés csak az. kik és ho­gyan tudnak ezeknek érvényt sze­rezni? — Bármilyen furcsa, de az egyik legfőbb ellenző maga a tár­sadalom. amely egyik oldalról nem kívánja és nem is nagyon tud­ja vállalni a környezetvédelemmel járó többletkiadásokat. A másik oldalról viszont követeli például a tarthatatlan levegőszennyezettség csökkentését. Az államapparátus­ban is működik még a régi reflex, és szemlélete nem mindig alkal­mas progresszív elképzelések megvalósítására. — Nyílt titok, hogy hazánkban se szeri, se száma az ipar. a közle­kedés. a szállítás és a hírközlés te­rületén működő lobbyknak — de megkockáztatom: maffiáknak is —. amelyeknek szemében talán a leg­nagyobb tüske a környezetvédők aggályoskodása, hiszen általában a zöldek a legélesebb kritikusai az extraprofinál kecsegtető beruhá­zásoknak. Arról nem is beszéhe. Iwgy amíg a környezetvédelmet egy fél minisztérium, addig a ..be­ruházókat" több minisztérium is képviseli a végrehajtó hatalom­ban... — Sajnos az tény, hogy a kör­nyezetvédelmi szakminisztérium minden igyekezete ellenére sem képes elég hathatósan képviselni a környezet, és nem utolsósorban a lakosság közép- és hosszú távú ér­dekeit. A környezetvédelem nem a .napi megélhetést szolgáló. így je­lenleg kevesebb prioritást élvező szektora az államháztartásnak. Ami a lobbykat és az esetleges maffiákat illeti, sajnos a kettőt né­ha nehéz megkülönböztetni egy­mástól... Szerencsére a környezet­védelmi lobby sem sikertelen: él­vezi a hazai zöldmozgalmak több­ségének támogatását. Ennek a „lobbyzásnak" lett az eredménye a már említett kormányhatározat is. — Nemrégiben az Érdekegyez­tető Tanács munkaadói és munka­­vállalói oldala egyöntetűen utasí­totta vissza az egyforintos környe­zetvédelmi alap beépítését a ben­zinárba. Ez az egyébkén! kétségte­lenül ..rövidlátó" döntés talán a társadalom bizalmatlanságát is jelzi az ..elkülönített alapokkal" szemben... ■ 1c — Ez a környezetvédelmi alap jelentett volna anyagi fedezetet a közúti ellenőrzésekre, mérőműsze­rek beszerzésére, és legalább a mi­nimális környezetvédelmi infra­struktúra kiépítésére. Ugyanakkor a társadalom bizalmatlansága is érthető. Az elmúlt évtizedek kü­lönböző „elkülönített alapjai' -ból a pénz gyakran tényleg „feneket­len zsákokba" vándorolt. Mára azonban a költségvetési pénzek el­lenőrizetlen vándorlásának korsza­ka lejárt. — Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere támogatásával kialakult a fővárosi önkormányzat körül egy. ha nem is mindig éssze­rűen cselekvő, de a környezet vé­delméért tenni akaró csoport. A minisztérium hajlandó együttmű­ködni az önkormányzattal. például egy budapesti bicikliút-hálózat ki­építésében? — Céljaink, vagyis a tisztább környezet és jobb levegő megte­remtése. teljes mértékben meg­egyeznek. ezért folyamatosan ke­ressük az együttműködés lehetősé­geit. Ugyanakkor a környezetvé­delmi világnap irracionális és eredménytelen „forgalomkorláto­zásához" hasonló akciókkal nem kívánunk közösséget vállalni. Ugyanis az ilyen és ehhez hasonló, átgondolatlan lépések mind morá­lis. mind gyakorlati értelemben több kárt okoznak, mint hasznot. — Hogyan értékeli a meghirde­tett környezetvédelmi kormány­­program időarányos megvalósulá­sát. és milyen további eredménye­ket remél a kormány mandátumá­nak lejártáig? — Ami engem illet — talán il­luzórikusán —. gyorsabb és kéz­zelfoghatóbb eredményeket vár­tam. kevesebb koncepciót és több cselekvést reméltem, ezért vállal­tam ezt a feladatot. Ami a közeljö­vőt illeti. 1992-re felére kívánjuk csökkenteni az egy liter benzinben lévő káros anyagok mennyiségét, .amitől a jelenlegi gépkocsiforga­lom mellett is jelentős szennyezés­­csökkenést várunk. Ezenkívül a legfontosabb rövid távú felada­tunknak az érvényben lévő rende­letek betartatását és az ehhez szük­séges pénzösszegek előteremtését tekintjük. Mint említettem, első­sorban nem jogszabályokban, ha­nem a konkrét cselekvésben van a legnagyobb hiány • Boday Pál Peter

Next

/
Thumbnails
Contents