Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-30 / 8109. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 27 Finn-magyar államfői tárgyalás (Munkatársunktól.) Magyarország és Finnország viszonyában nincsenek megoldásra váró nyitott kérdések — jelentette ki egybehangzóan finnországi látogatásának első napján Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Mauno Koivisto finn elnök. Á látogatás első napjáról Faragó András elnöki szóvivő) kérdezte a Népszabadság. — Köztársasági elnökünket ma ünnepélyes keretek között, az elnöki palota bejáratánál fogadta Mauno Koivisto finn elnök. A fogadás után Göncz Árpád előbb négyszemközt, majd a magyar küldöttséggel együtt plenáris ülésen megbeszéléseket folytatott Koivisto elnökkel. Bár a tárgyalásokat még korai lenne értékelni, mindenesetre nagyon szívélyes légkörben zajlottak a beszélgetések. — Milyen témákat érintettek a tárgyalásokon? — A megbeszéléseken nagyon konkrét kérdéseket vitattak meg. Göncz Árpád kiemelte, hogy szerencsésnek tartaná, ha a hagyományosan jó finnmagyar politikai kapcsolatokat a gazdasági kapcsolatok fejlődése is követné. Annál is inkább, mert mostanában országaink gazdaságainak hasonló problémával, konkrétan a szovjet piac összeomlásának negatív hatásaival kell szembenézniük. A Magyar Köztársaság elnöke kérte Finnország támogatását országunk EFTA- tagságához. Elnökünk szólt arról is, hogy mezőgazdasági termékeink eladása nem veszélyeztetné a finn termelőket, Magyarország ugyanis leépítette az ilyen termékek ártámogatását. Göncz Árpád Mauno Koivisto személyes támogatását is kérte, hogy a finn üzleti körök fokozzák befektetéseiket, illetve, hogy a finn csúcstechnológia bekerüljön hazánkba. A magyar fél szívesen venné a finn segítséget a menedzserképzés területén is."' “ — Mi rolt a finn válasz Göncz Árpád felvetéseire? — Mauno Koivisto réhdkívül figyelmesen hallgatta a magyar felvetéseket, javaslatainkat szakértői bizottság fogja tanulmányozni. A finn elnök úgy vélte, hogy jó lehetőségek vannak gazdasági kapcsolataink fejlesztésére. Finnországot elsősorban a magyar privatizációs lehetőségek érdeklik. A finn elnök részletes tájékoztatást adott az Európai Közösség és az EFTA közötti együttműködésről is. — Milyen témák kerültek szóba a négyszemközti megbeszéléseken? — Az ebéd során a négyszemközti tárgyalásokon döntően a szovjet belpolitikai helyzet került szóba, illetve az egyes köztársaságokkal való kapcsolatokról beszélgettek. • A négyszemközti megbeszélésen Mauno Koivisto hangoztatta, hogy Helsinki kész tanácskozásokat kezdeni a balti országokkal a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról. A finn elnök azonban hangsúlyozta, hogy a balti államoknak mindenekelőtt Moszkvával és Oroszországgal kell rendezniük függetlenségük kérdését. Göncz Árpád ezzel kapcsolatban átnyújtota Mauno Koivistónak a magyar kormány erről szóló nyilatkozatát. — Mi volt Göncz Árpád további programja? — A Magyar Köztársaság elnöke találkozott még a finn parlament elnökével, illetve a finn parlament állandó bizottságainak elnökeivel. Ezek a találkozások udvariassági látogatások voltak, de Göncz Árpádnak sok kérdést tettek fel a finn képviselők. Többek között a magyar belpolitikai helyzetre, a Jugoszláviával kapcsolatos álláspontunkra, illetve a magyar biztonságpolitikai elképzelésekre voltak kíváncsiak. Szalai Zoltán .Magyar Hírlap, Göncz: a stabilitást gazdasági gondok fenyegetik MTI ------------------—-----7 A magvar-finn államfői tárgyalásokon egybehangzó véleményként fogalmazódott meg. hogy a két ország viszonyában nincsenek megoldásra váró nyitott kérdések. Mindkét elnök készségét fejezte ki a kapcsolatok továbbfejlesztésére. Göncz Árpád rövid áttekintést adott a magyar bel- és külpolitikai törekvésekről, hangoztatva, hogy a gyakran kedvezőtlenül alakuló körülmények ellenére Magyarország megőrizte stabilitását. — A magyar külpolitika helyzetértékelése szerint , az ország szuverenitását nem fenyej geti külső veszély. Hazánk kétoldalú szerződések rendszerével kívánja i szavatolni biztonságát mindaddig, amíg nem jön létre az európai közös biztonsági rendszer — mondta. Kifejtette. hogy Mpgyarország stabilitását jelenleg jóformán csak a gaz-1991. augusztus 27. dasági gondok veszélyeztethetik, ezért Budapest azt szeretné, ha felgyorsulna az ország gazdasági szerkezteiét megalapozó privatizáció folyamata — és abban minél tevékenyebben bekapcsolódnának a külföldi befektetők. Göncz Árpid itt'magyarországi befektetéseik fokozására kéne a finn üzleti köröket, hozzátéve: Magyarország számít a finn segítségre a menedzserképzésben és a vállalatvezetési ismeretek átadásában is. A magyar gazdaság biztató eredményei közé sorolta, hogy a közép-európai piacok összeomlása után sikerült megváltoztatni a kereskedelem irányát, és az idén már mintegy 40 százalékkal nőtt a forgalom a nyugati partnerekkel. — A magyar gazdaságdiplomácia legfőbb törekvése az ország csatlakozása az európai integrációs szervezetekhez. Mauno Koivisto úgy vélte, hogy jó lehetőség van a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Javasolta: a konkrét kérdésekre szakértői tárgyalásokon térjenek ! vissza. ^Magyar—szlovén külügyi tárgyalás MH-in<ormáció_____________ Tegnap délután Alois Mock osztrák külügyminiszterrel folytatott bécsi tárgyalásai után Budapestre érkezett Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter. Még az este folyamán megbeszéléseket folytatott magyar kollegájával, Jeszenszky Gézával. Herman János külügyi szóvivő a találkozó előtt elmondta lapunknak, hogy a látogatásra nem váratlanul került sor, az szerepelt a Külügyminisztérium terveiben. A szóvivő tegnap már azt is meg tudta erősíteni, hogy a szlovén külügyminiszter ma kora délelőtt ellátogat a magyar külügyi bizottság ülésére, majd fogadja őt Antall József miniszterelnök. Dimitrij Rupel holnap déli elutazása előtt a külügyminisztériumban találkozik a nemzetközi sajtó képviselőivel.
