Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
Hitel, 1991. augusztus 7. lelkesen a magyarok óceánon túlra való „deportálásához" (!), mivel az országban 160.000 munkanélküli él. A szovjet lap okoskodásaként a tőkések olcsó munkaerőt, illetve sztrájktörőket toborozhatnak a magyar menekültek sotaittóL^ A szovjet sajtó napi beszámolói és kommen tárai mellett még számos brossára, riportkönyv és napló jelent meg Moszkvában 1956 decembere és 1957 tavasza között, amelyek a „magyar ellenforradalom” témájával foglalkoztak. ^ Ezeket még fölsorolni sem érdemes. A legtöbb „mű" szerzője soha nem járt Magyarországon, s azok, akik a forradalmat követő napokban, hónapokban megfordultak hazánkbarvnemcsak hogy az intervenció szemszögéből, előre megádon sémák alapján szűrték meg és adták közre tapasztalataikat, de ugyanakkor fantasztikus mesékkel is megtűzdelték beszámolóikat Egyes szovjet „szemtanúk" írásműveit - csodálkozzunk-e? - még a hazai, kádárista sajtó is megsokallta, és ha óvatosan is, de ellenvéleményének hangot adott „A kötet összeállítói és szerkesztői helyenként nem fordítónak kellő gondot a szemtanúk feljegyzéseiben foglalt tények ellenőrzésére, és ezért ezek a feljegyzések sajnos néhány - a valóságnak meg nem felelő adatot is tartalmaznak" ^ Az ismertetett cikkek és beszámolók a hivatalos szovjet álláspontot tükrözték. Más, hozzáférhető írott és kinyomtatott megnyilatkozásokról nincsen tudomásunk. Ám a szovjet viszonyok ismeretében, nyugodtan állíthatjuk, hogy ilyesmi nem is létezett. Volt azonban egy rétege a szovjet közvéleménynek, amely nem adón hitelt a magyar forradalmat rágalmazó, becsmérlő cikkeknek, „tanúvallomásoknak", s a moszkvai kormány hivatalos jelentéseit sem fogadta el. John Gunther amerikai hírlapíró, aki 1956 végén Moszkvában tartózkodott, könyvében így emlékezett e másik szovjet közvéleményről: „Tény, hogy számos szovjet polgár, főleg a diákság, a magyarországi vérontás hírét izgatottan fogadta. A diákoknak jó orruk van. Tudták, vagy inkább érezték, hogy valami félresikerült Magyarországon. Tüntetésük, bármily elszigetelt is volt, igén kényelmetlen volt a kormány számára... Az újságok, természetesen, lekicsinyelték a tiltakozó megnyilvánulásokat- és úgy igyekeztek azokat beállítani, mintha néhány 'demagóg-provokátor által félrevezetett maroknyi csoportocska' megmozdulásától lenne szó. Id azonban ezekben a napokban Moszkvában tartózkodott, könnyen észlelhette, milyen makacs harcot vívtak a diákok a hivatalos álláspont elfogadása ellen. Íme egy jellemző példa, amely híven fölidézi áz akkori idők hangulatát: A leningrádi egyetemen egyik professzor a nemzetközi helyzetről tartott előadást s ennek során a magyar eseményekre is kitért Lengyel és magyar diákok, hallgatói szembeszegültek kijelentéseivel, félbeszakították az előadót és elmondták a maguk tapasztalatát és véleményét A gyárak faliújságjain a magyar eseményekre vonatkozó kérdésekkel teli felírások jelentek meg. A moszkvai Lenin-könyvtárban egy előadást a hallgatók megszakítottak, kereken kijelentvén, hogy nem hiszik el azt amit az előadó nekik a magyar eseményekre vonatkozóan mondott A moszkvai egyetemről mintegy száz hallgatót eltávolítottak ez ügy következtében. És mégis egyik diák meg merte kérdezni professzorát a közismert, jó nevű tudóst a nagy nyilvánosság előtt hogy hogyan lehetséges Magyarországon általános sztrájk, amikor a „generalsztrajk" tudvalévőén nem a kapitalisták, fasiszták és reakciósok harci módszere, hanem a munkásosztályé?" ^ A magyar olvasónak bizonnyal feltűnt hogy a szovjet sajtó és propaganda •milyen egyértelműen elölegzi mindenben a Kádár-rendszer forradalomellenes kliséit és vádjait A „nagy testvér" még a hamisításokban sem engedett önállóságot a magyar elvtársaknak. Jegyzetek (1) Pravda, 1956. október 25. Pravda, 1956. október 26. (3) Izvesztyija, 1956. október 28. (4) Pravda, 1956. október 28. (5) Pravda, 1956. október 30. <6) Pr»vek, 1956. november 1. ^ Izvesztyija 1956. november 3. ® Pravda, 1956. november 4. ^ Pravda, 1956. november 5. (l0> Pravda, 1956. november 5. (U) A kép melletti szöveg természetesen .védtelen magyar hazafi" meggyilkolásáról beszélt (12) Pravda, 1956. november 9. <13) Kzaszzuja Zvjezda, 1956. november 11. (14) Krasznaja Zvjezda, 1956. november 11. (Anélkül, hogy vitába bocsátkoznánk A.G. Kusmenkó .tanúval", közöljük, hogy még a Kádár-féle Fehér könyvekben sem szerepel _a meggyilkoltak listáján" egy Pály nevű sofőr, vagy .borsodi pártxitkár". (LSi Szovjetszkaja Rosszija, 1956, nov. 11. (16) Pravda, 1956. november 19. (17) Pravda, 1956. november 22. *18) Pravda, 1956. november 24. Izvesztyija, 1956. november 25. í20) Novoje Vremja, 1956. december 22. 17. p. ^ Novoje Vremja, 1957. január 1., 27. p. Novoje Vremja, 1957. február 21. 24. p. (23) Lityeratumaja Gazeta, 1956. december 1. Trud, 1956. december 8. <25) Izvesztyija, 1956. december 19. ^ A magyarországi eseményekről időbeli sorrendben az alábbi szovjet brossúrák jelentek meg: Mazov, V., PuljacltA., Simakin, M., Cemjalc .0 sobytijach v Vengrii. Fakty i dokumenty." Moskva, Gospolizdat, 1957. (Kézirat nyomdába adva: 1956. december 15.) Zacharenko.V., Popov,Ju., Starodub, A.: Budapest oktjabr-nojabr 1956 g.” Moskva, Jvioladaja Gvargyija", 1956. (Kézirat nyomdába adva: 1956. december 24.) Krusinskij, S., Maevskij, V., Efimov,P., Odinec,M.: „Cio proizoslo v Vengrii. Reportaz” Jvíoskvajzd. .Pravda", 1956. (Kézirat nyomdába adva: 1956. december 29.) Prister,Eva: „Vengersldj reportazs", Moskva, Izd. Inostrannoj Literatury, 1957. (Kézirat nyomdába adva: 1957 április 3.) Ozsjannikova, Marija: „Glazami starogo drugs. Vengerszkije zapiszki." Moskva, gospolizdat 1957. (Kézirat nyomdába adva: 1957. május 6.) Stibi, Georg: Ja vigyél Vengriju. Zakulisnye pricsiny i isztyinnye celi kontrarevoljucionnogo mjatezsa v Vengrii." Moskva, Izd. Innostrannoj Literatury, 1957. (Kézirat a nyomdába adva: 1957. május 6.) Kulcsár Külföldi szemtanúk a magyar ellenforradalomról. Közli: Jilet és Irodalom", Budapest 1957. március 15. 7. p. ^ Gunther, John: Inside Russia Today, New-York, 1958. □
