Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-28 / 8107. szám

I

Heti Magyarország, 1991. augusztus 23.

Példaértékű kapcsolatok

Jeszenszky Géza Ukrajnában — Konzulátus Ungváron

Külügyminiszterünk megkoszorúzta a sztálinizmus áldozatainak kárpátaljai emléktábláját Makkos-Jaaosiban Fotó: MTI — Oláh Tibor

Jeszenszky Géza volt az első magyar külügyminiszter, aki — a napokban — hivatalos látogatáson járt Ukrajnában. Az államelnökök korábbi találkozói és a május 31-én Budapesten aláírt kilenc szerződés mellen ez a tény is jelzi: északkeleti szomszédunkkal kölcsönösen figyelünk egymásra. A magyar külügyminiszter, ukrajnai útja során, tárgyalt a köztársaság vezetőivel, az ukrán politikai vezetőség és az ellenzék képviselőivel. találkozott a lembergi (Ívovi) terület és a város elöljáróival, a kárpátaljai magyarsággal és megnyitotta az ungvári magyar konzulátust.

— Milyen helyet foglal el Ukrajna a magyar külpolitikai srratégiában ? — kérdeztük a külügyminisztert hazaérkezése után.

— Az 52 milliós Ukrajna, a közös határ rövidségé ellenére is. legnagyobb szomszédunk. És nem azonos a Szovjetunióval. Függetlenül az ukrán belpoliDkai helyzetnek a decemberi elnökválasztás, majd az azt követő parlamenn választások utáni alakulásától. Ukrajna öntudatra ébredt ország. Ma meg nehéz megmondani, hogy milyen lesz a viszonya a többi köztársasághoz. Noha Ukrajna lakosságának 80 százaléka a Szovjetunióban maradás mellett foglalt állást. a szövetségi szerződést egyelőre még nem írták alá. Mi igyekszünk párhuzamosan es egyformán kiépíteni a kapcsolatainkat mind a szovjet közponn kormánnyal, mind a köztársaságok. és különösen közvetlen szomszédunk. Ukrajna kormányzatával. A növekvő ukrán gazdasági kompetencia ismeretében fontosnak tartom a szorosabb gazdasági kapcsolatok kiépítését is.

— Az ön kárpátaljai megbeszélésein részt ven Aboimov budapesti szovjet nagykövet is. Mennyire tekinthető önállónak Ukrajna külpolitikája, és milyen helyet foglal el benne Magyarország?

— Akárcsak belső gazdaságpolitikájukban. Ukrajna vezetői Icülpolinkájukban is az önállóság növelésére, külpolitikai és külgazdasági érdekeik fokozod érvényesítésére törekednek. Külön beléptek a Duna-bizoosagba és igen fontosnak tekintik önálló ENSZ-képviseletüket. Magyarországot az egyik legfontosabb szomszédjuknak tekmnk. men számukra főként MagyarorszagoD keresztül vezet az út Nyugatra, legalábbis Európa közepébe. Mi többször is hangsúlyoztuk hogy más ország. így Ukrajna is bekapcsolódhat a Hexagonale konkrét terveinek megvalósításiba. Ukrajna pedig a Hexagonale vonzáskörzetébe tartozik. Nem véletlen, bogy nagyon érdekli őket a Tneszt—Budapest—Miskolc autópálya terve. Úgy vélik, meghosszabbítható lenne Kijevig, sőt akár tovább is Másrészt az ukrán vezetők értékelték azt. bogy

Magyarország volt az első állam, amely egy sor szerződést kötőn velük. Összefoglalva: Ukrajnát nemcsak rövid, hanem hosszú távú érdeket is Magyarországhoz fűzik.

— Önök a gazdasági együttműködésről is tárgyallak Ukrajnában. A nem túl biztató gazdasági feltételek milyen gazdasági együttműködésre nyújtanan lehetőséget?

— Az elmúlt hónapokban több fontos gazdasági küldöttség járt Ukrajnában. látogatást ten kéT miniszter is. Bőd Péter Ákos és Gergátz Elemér Magyar részről több kezdeményezés történt. Elmondtuk, hoey mit tudnánk szállítani Ukrajnába. Mivel Ukrajnának nincsen dollárja, rubelért pedig mi nem tudnánk vásárolni, az árucsere különböző formáit, a barter-kereskedelmet és a klíringelszámolást javasoltuk. Az én dolgom az volt, bogy nyomaiékosítsam a magyar javaslatokat. Nem eredménytelenül. Megkaptuk a régen várt listát a felkínált árucikkcsoportról. Hasonló árucsereforgalom alacsonyabb, helyi szintet] is elképzelhető. Kárpátalján is van olyan áru. amelyért cserébe bizonyos termékeket szállíthatnánk. Egyelőre azonban még nem alakultak ki a gazdasági együttműködés ilyen formái. De a vállalatok mind szélesebb kereskedelmi jogkörének megteremtésével ez is megtörténik majd.

— Az együttműködésnek vannak más formái is: a civil kapcsolatok kiépülése. a turizmus, különösen, hogy Ukrajnában, közelebbről Kárpátalján. nagy lélekszámú magyar nemzeti kisebbség él. Nagy felháborodást válton la legutóbb az ezer rubeles útlevélilleték bevezetése. Szó esett-e

megbeszélésein az utazások anyagi és — az áldatlan határátlépési feltételekre gondolva — technikai könnyítéséről?

—A magyar fél nem tud közvetlenül beleszólni abba. hogy milyen legyen a szovje.t útlevéltörvény. De nem tudom, hogy az új útlevéltörvény, különösen annak pénzügyi része. mennyire tekinthető véglegesnek. Az utazási feltételek rohamos kelet-európai. például magyarországi változására gondolva, nem bizonyos, bogy egy útlevéltörvény néhány hónap múlva is változatlanul megmarad. Valóban tarthatatlan, hogy egyetlen határátkelőhely vezet az egész Szovjetunióba. A magyar kormány sürgősen lépéseket tesz majd ez ügyben. De ehhez Kijev és Moszkva beleegyezése is szükséges.

— Május 31-én a nemzeti kisebbségekre vonatkozó egyezményt írt alá Magyarország és Ukrajna Azt jelentené ez. hogy a nemzetiségek kérdésében nincsenek nézetkülönbségek?

— Ez az egyezmény Helsinki és Párizs szellemében biztosítja a kisebbségek jogait a szerveződésre, az anyaországgal való kapcsolattartásra. A közösen elfogadott elvek gyakorlati megvalósításáról rövidesen szakértői tárgyalások kezdődnek. A nemzetiségi kérdés megítélésében valóban nincsenek köztünk elvi különbségek, az ukrán vezetőség nem fogalmazón meg fenntartásokat vagy aggályokat. Ez üde színfolt ebben a régióban. És jó példa.

— A kárpátaljai magyarság az idén július 14-én Tiszaújlakon elfogadón egy nyilatkozatot az autonómiáról. Milyen visszhangja van ennek az ukrán politikát körökben?

— Nehéz egységes reagálásról beszélni. Más a vélemény erről Kijevben, más Lembergben és megint más az ungván tartományi vezetőség körében. Vannak, akik nem zárkóznak el a terület egyfajta gazdasági-politikai autonómiájától, vannak viszont olyanok is. akik ezt nem fogadnák őszinte örömmel. Ma meg nehéz megmondani, milyen fejleme nyekre számíthatunk. Mindenesetre, véleményem szerint, a demokrácia azt jelend, hogy az emberek maguk döntenek saját sorsuk felől, maguk igazgathatják magukat. Ennek az elvnek helyi, községi, városi, tartományi szinten egyformán érvényesülnie kell. .Amint az most Magyarországon is kialakulóban van. Termeszelesnek tekintem, hogy egy demokratikus társadalomban az olyan helységekben. járásokban, megyékben, amelyekben egy nemzeti kisebbségnek jelentős súlya van. az illető kisebbség meghatározó tényező a helyi ügyek intézésében.

— Ön ukrajnai útja során találkozott a lembergi. majd a kárpótolja. magyarok képviselőivel. Milyen benyomást tettek önre ezek a találkozások?

— Nagyon meghatóak voltak. Lembergben több ezer magyar élt. sokáig semmit sem tudva egymásról, míg akadt egy rátermett vezető, llku Marian József, akinek irányításával létrejött egy jól működő magyar szervezet. Az ukrajnai magyarság többsége, kétszázezer ember karpataija síkvidékén él. Sokáig, ez volt a magyarság legelszigeteltebb csoportja. A javuló politikai légkörnek köszönhetően immár csökkent elzártságuk. A helyzet javulásában nagy szerepe volt annak, hogy az ottani magyarság felkészült a lehetőségek megragadására és olyan kitűnő, tekintélynek örvendő vezetőket talált, mint amilyen Fodö Sándor, a Kárpátalja; Magyar Kulturális Szövetség elnöke. Jó volt tapaszaim az ottani magyarság ragaszkodásai kultúrájához, identitásihoz, és azt is. mennyire harmonikus. baráti a viszony a Kárpátalján élő nemzetiségek közt. A magyar történelmi emlékhelyek helyreállítása, a magyar iskolák megnyitása nem okozott konfliktusokat. Amint arról beszélgetéseim során meggyőződhettem, a helyt vezetők vagy azonosulnak ezzel a szellemmel, vagy legalábbis elfogadják, hogy ezt parancsolja a kor szelleme és belátják, bogy gazdasági érdekeik is amelleti szólnak, bogy minél szorosabb kapcsolatokat építsenek la Magyarországgal. Mindez lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy Magyarország és á kárpátaljai magyar kisebbség. Kárpátalja. sőt Ukrajna közt — egész térségünk számára — példaértékű kapcsolatokat építsünk ki.

BEKE MIHÁLY ANDRÁS