Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-28 / 8107. szám

Pesti Hírlap, 1991. augusztus 22.

£

POLITIKAILAG NEM MŰKÖDTÜNK EGYÜTT A KGB-VEL

Mit tesz a magyar titkosszolgálat?

A Szovjetunióban zajló események kapcsán gyakran hivatkoznak a hírközlő szervek a különféle titkosszolgálatok információira, amelyek többnyire áttételes módon kerülnek a nemzetközi sajtó csatornáiba. Vajon a magyar hírszerzés munkatársai saját tapasztalataikkal tudnak-e segíteni a Szovjetunióban kialakult viszonyok megítélésében? Létezik-e egyáltalán hírszerzés ebben az egykor testvérinek nevezett szférában? Ezekre a kérdésekre válaszolt lapunknak dr. Gálszécsy András, a hazai titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter.

SOMOGYI GÁBOR

— A Szovjetunióban történt eseményekkel kapcsolatban még a nyugati hírszerző szervek sem szolgáltattak előzetes információkat. Ez jól érzékelhető volt abból, hogy a legtöbb nyugati ország vezető államférfiai a legteljesebb nyugalomban töltötték nyári szabadságukat. Kedden egy amerikai diplomatának tréfásan meg is jegyeztem, hogy a CNN többet tud, mint a CIA. Ó jót nevetett ezen, de közölte, hogy ez nem egészen fedi a valóságot. Természetesen a

magyar titkosszolgálat is igyekszik nyílt eszközökkel minden lehetséges információt beszerezni, de nekünk nincsenek telepített ügynökeink, és dollármilliárdjaink sincsenek erre a tevékenységre. Folyamatosan nézzük, hallgatjuk és elemezzük a szovjet híradósokat, s kint dolgozó diplomatáink segítségét is igénybe vesszük. A helyzet tipikusan olyan, amikor mozaikkockákból lehet csupán információkat összerakni, hiszen rendkívül cseppfolyósak a körülmények. Ezt mutatja,

hogy nem csak mi tapogatódzunk a Bői éiben.

— A közvélemény előtt is ismert, hogy Önök kapcsolatban állnak, vagy álltak a KGB-vel. Fennáll-e még ez a viszony? 'v

— Valóban együttműködtünk a KGB-vel a terrorelhárításban, így nemrégiben még II. János Pál látogatásának előkészítésekor is információkat cseréltünk. Ez azonban nem politikai csatorna volt, s nem tartom valószínűnek, hogy a KGB éppen minket fog információval ellátni, hiszen pillanatnyilag úgy tűnik, egyáltalán nem érdekük, hogy a külföld tisztán lásson.

— A nyugati hírszerző szervek kérték-e az Önök segítségét, lévén, hogy egy velünk határos országról van szó?

— Nem találkoztam még ilyen kéréssel, de alig hiszem, hogy ezek a titkosszolgálatok a mi segítségünkre szorulnának. Változatlanul folyik

azonban a már korábbnn is

létezett információcsere, de ez nem függ össze a szovjetunióbeli eseményekkel.

— Ismeri-e Ön szovjet kollégáját, Krjucskov urat?

— Június elején tett moszkvai látogatásomkor két alkalommal találkoztam a KGB vezetőjével, aki egy jóságos nagyapó benyomását keltette. Ettől függetlenül nagyon okos embernek tűnt, akinek nem szeretnék politikai ellenfele lenni. Akkor szóba hozta, hogy gazdasági kapcsolataink leszálló ágban vannak, hogy az együttműködésünk sok egyéb téren kívánni valót hagy maga után. Ezt úgy értékeltem, hogy maga is híve a reformokra épülő kapcsolatteremtésnek és a Szovjetunión belül a gazdasági, politikai rendcsinálásnak. Az nem látszott rqjta, hogy mindezt tankokkal kívánja megvalósítani — válaszolta végezetül dr. Gálszécsy András.