Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-28 / 8107. szám

Pesti Hírlap, 1991. augusztus 22. £ POLITIKAILAG NEM MŰKÖDTÜNK EGYÜTT A KGB-VEL Mit tesz a magyar titkosszolgálat? A Szovjetunióban zajló események kapcsán gyakran hi­vatkoznak a hírközlő szervek a különféle titkosszolgála­tok információira, amelyek többnyire áttételes módon kerülnek a nemzetközi sajtó csatornáiba. Vajon a magyar hírszerzés munkatársai saját tapasztalataikkal tudnak-e segíteni a Szovjetunióban kialakult viszonyok megítélé­sében? Létezik-e egyáltalán hírszerzés ebben az egykor testvérinek nevezett szférában? Ezekre a kérdésekre vá­laszolt lapunknak dr. Gálszécsy András, a hazai tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. SOMOGYI GÁBOR — A Szovjetunióban történt eseményekkel kapcsolatban még a nyugati hírszerző szer­vek sem szolgáltattak előze­tes információkat. Ez jól érzé­kelhető volt abból, hogy a leg­több nyugati ország vezető ál­­lamférfiai a legteljesebb nyu­galomban töltötték nyári sza­badságukat. Kedden egy amerikai diplomatának tréfá­san meg is jegyeztem, hogy a CNN többet tud, mint a CIA. Ó jót nevetett ezen, de közöl­te, hogy ez nem egészen fedi a valóságot. Természetesen a magyar titkosszolgálat is igyekszik nyílt eszközökkel minden lehetséges informáci­ót beszerezni, de nekünk nin­csenek telepített ügynökeink, és dollármilliárdjaink sincse­nek erre a tevékenységre. Fo­lyamatosan nézzük, hallgat­juk és elemezzük a szovjet híradósokat, s kint dolgozó diplomatáink segítségét is igénybe vesszük. A helyzet ti­pikusan olyan, amikor moza­ikkockákból lehet csupán in­formációkat összerakni, hi­szen rendkívül cseppfolyósak a körülmények. Ezt mutatja, hogy nem csak mi tapogató­­dzunk a Bői éiben. — A közvélemény előtt is ismert, hogy Önök kapcsolat­­ban állnak, vagy álltak a KGB-vel. Fennáll-e még ez a viszony? 'v — Valóban együttműköd­tünk a KGB-vel a terrorelhá­­rításban, így nemrégiben még II. János Pál látogatásá­nak előkészítésekor is infor­mációkat cseréltünk. Ez azonban nem politikai csator­na volt, s nem tartom valószí­nűnek, hogy a KGB éppen minket fog információval el­látni, hiszen pillanatnyilag úgy tűnik, egyáltalán nem ér­dekük, hogy a külföld tisztán lásson. — A nyugati hírszerző szervek kérték-e az Önök se­gítségét, lévén, hogy egy ve­lünk határos országról van szó? — Nem találkoztam még ilyen kéréssel, de alig hiszem, hogy ezek a titkosszolgálatok a mi segítségünkre szorulná­nak. Változatlanul folyik azonban a már korábbnn is létezett információcsere, de ez nem függ össze a szovjet­­unióbeli eseményekkel. — Ismeri-e Ön szovjet kol­légáját, Krjucskov urat? — Június elején tett moszkvai látogatásomkor két alkalommal találkoztam a KGB vezetőjével, aki egy jósá­gos nagyapó benyomását kel­tette. Ettől függetlenül na­gyon okos embernek tűnt, akinek nem szeretnék politi­kai ellenfele lenni. Akkor szó­ba hozta, hogy gazdasági kap­csolataink leszálló ágban vannak, hogy az együttműkö­désünk sok egyéb téren kí­vánni valót hagy maga után. Ezt úgy értékeltem, hogy ma­ga is híve a reformokra épülő kapcsolatteremtésnek és a Szovjetunión belül a gazdasá­gi, politikai rendcsinálásnak. Az nem látszott rqjta, hogy mindezt tankokkal kívánja megvalósítani — válaszolta végezetül dr. Gálszécsy And­rás.

Next

/
Thumbnails
Contents