Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
Hitel, 1991. augusztus 7. "V-, .- ti- % * v ", %v 1956. október 23-án a budapesti egyetemisták kezdeményezéséit; a Jen- - gyel-magyar barátság” jelszavával, a főváros több helyén néma tüntetést rendeztek. Az utcai demonstráció hamarosan az egész főváros népének megmozdulásává széleseden. A tüntető jelszavak között a „tiszta szocializmus" követelése mellett helyet kaptak a jogos nemzeti kívánságok is. Az „új osztály", hatalmának megmentése érdekében, egy pillanatig nem habozva, a szomszédos nagyhatalomhoz, a Szovjetunióhoz fordult katonai segítségért Október 24-én, hajnali 2 óra körül megjelentek Budapest utcáin az első vörös csillagos szovjet páncélosok. A magyar forradalom fegyveres likvidálása kezdetét vette. Az első hír a magyarországi eseményekről csak október 25-én látott napvilágot egy TASZSZ-jelentés formájában a Pravdában és az Izvesztyijában. Az „Egy népellenes kaland összeomlása Budapesten" címmel a Pravdának, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi lapjának 4. oldalán közölt közlemény az első mondatokban homályosan valamiféle „külföldi kémszervezetek által" kirobbantott „zavargásokról" írt, majd így folytatta: „A Magyar Népköztársaság kormánya segítségért a Szovjetunió kormányához fordult. E kérést teljesítve a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartóz-, kodó szovjet katonai egységek parancsot kaptak, hogy siessenek a Magyar Népköztársaság megsegítésére és nyújtsanak segédkezet a budapesti rend helyreállításához. A forradalmi rend erői a lázadás leverését megkezdték." (1) Másnap a szovjet sajtó, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, rövid hírben a budapesti ellenforradalmi erők „teljes megsemmisítését" jelentette be. „Ha itt-ott még garázdálkodnak is fegyveres banditák - akiknek felszámolása folyamatban van -, Budapesten helyre állt a rend, az élet -normalizálódott" - irta a Pravda eldugva a napi hírek közötti z október 27-i moszkvai újságok is ugyanebben a hangnemben és ugyanilyen szűkszavúan tudósítottak a magyarországi fejleményekről. Mind a szovjet kormány hivatalos nyilatkozata, mind a szerkesztőségi állásfoglalás váratott magára. Október 28-án az Izvesztyija hosszabb cikket közölt Magyarországról. Ebben a $peraó a magyarországi események kirobbanását egy összeesküvéssel hozta kapcsolatba, amelynek szálai „egészen az Atlanti Óceán túlsó partjára" vezetnek. Majd így folytatta: „Jóllehet Magyarországon uralkodott bizonyos elégedetlenség, amelynek eredetét ellátási nehézségekben, az államapparátus normális működésének kudarcában, a szocialista törvényesség megsértésében kell keresni, mindez azonban nem vezethetett volna az események ilyen méretű elfajulásához, ha a budapesti ellenforradalom kirobbantásában nem lett volna benne a Nyugat keze. Nyugaton a fasiszta kiszökötteknek több tucat csoportja működik, amelyek az amerikai adófizető rovására ■dúsan el vannak látva anyagi javakkal, így az az összeg, amelyet a magyarországi forradalomellenes földalatti mozgalom megszervezésére a hírhedt USA-beli 100 millió dolláros népi-demokracia-ellenes alapból rendelkezésre bocsátottak, semmiképp sem mondható csekélynek. A magyar ellenforradalmárok jelszavaikat az amerikai irányítású Szabad Európa Rádió útján kapják, s ennek szellemében is látják el-feladatukat." (3) Ugyanazon a napon a Pravda is elérkezettnek találhatta az időt arra, hogy eddigi rövid magyarországi hírei helyen összefoglaló képet adjon a budapesti helyzetről. Három hasábos szerkesztőségi cikk keretében, „A népellenes kaland kudarca Budapesten", címmel olvasóival nem kevesebbet akart elhitetni, mint hogy a magyar fővárosban zajló események a „külföldi imperialisták" által régóta megszervezett és Jól kiépített" földalatti ellenforradalmi mozgalom tevékenységéből erednek. „Az ellenség népellenes kalandjához alaposan kihasználta a magyar kormány hibáit és nehézségeit" - irta továbbá a lap, de tüstént hozzáfűzte, „az újjászervezett kormány teljes egészében bírja a dolgozók bizalmát, akik a néphatalom biztosítása érdekében készen állnak az ellenséges támadás elhárítására." w A valós eseményekről a vezető szovjet lapokban egyetlenegy sor sem volt olvasható. Ha a szerkesztők optimistán ítélték is meg a budapesti és vidéki helyzetet, beszámolóikban hemzsegtek a sztereotip, semmitmondó közhelyek. A moszkvai Pravda október 30-i számából idézünk: „...Budapesten az élet kezd visszatérni a régi kerékvágásba. A helyzet mindinkább normalizálódik. A Szabad Nép ma ismét a régi, megszokott terjedelmében jelent meg. A dolgozók a legtöbb ipari izemben újra felvették a munkát. Számos élelmiszerüzlet is kinyitott... A nyugalom és a rend - a budapesti rádió szerint - vidéken is helyreállt. A magyar dolgozók megnyugodva vették tudomásul a magyar minisztertanács elnökének, Nagy Imrének, a helyzettel kapcsolatos nyilatkozatát, amely tegnap hangzott el. A nyilatkozat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bi-Mi történt; Budapesten? >-• :l\ ; •-• •■*.. • v? .«• -i .* •£■■' *v* *£-* i ^ >•*/•'* ^ ■' **r ..*• - . ■ * t Gosztonyi Péter-•'V í *1 v v.'. • -v!956 a korabeli szovjet sajtó tükrében ■
