Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-27 / 8106. szám
Ha elönt bennünket az információáradat... Beszélgetés Szecskő Tamással, a Tömegkommunikáció-kutatók Nemzetközi Szervezetének főtitkárával- Miért állt fel a Magyar Közvélemény-kutató Intézet székéből?- Mert tudomásomra jutott, hogy a kormány háttérintézményeit a költségvetésre tekintettel módszereset« le, építik. Valószínűleg ránk szeptemberben ketjil sor. Én nem akartam aláírni munkatársaim felmondólevelét. Egyébként az intézmény kormányfel- Ugyelete eleve elhibázott döntés volt, én az újságban olvastam róla, amikor már megtörtént. Ezért hát elfogadtam egy régebbi ajánlatot: egy nagy nemzetközi piackutató cég kutatási igazgatója leszek.- Az intézet megszüntetése azért fájdalmas, mert iskola volt. Továbbá médiakutatással is foglalkozott.- Azzal kezdtük, amikor az RTV létrehozta. Azután az intézet két lábra állt, komplexen kutatta a tömegkommunikációs rendszert és a közvélemény változását. Megjegyzem: mi nemcsak az írott, az elektronikus sajtót vizsgáltuk, hanem a köznapi kommunikációt. például a pletykát is. Ez nemzetközi viszonylatban ritkaság.- Nos, közvélemény-kutatás több helyen folyik, a médiakutatás azonban kihullott.- Kihullott is, nem is. Több piackutató szervezet foglalkozik vele, de nem tudományos alapossággal.- Mit jelent ez?- Amikor például mi egyes rádiő- és tévéműsorok népszerűségét vizsgáltuk, nemcsak a hallgatók és a nézők számát állapítottuk meg, hanem szociológiai és pszichológiai szempontok szerint is mérlegeltük a választásokat. Ez egyes mai „médiakutatókat" nem érdekel. Pedig most különösen fontos volna ez a munka, mert megváltoztak az emberek fogy asztási szokásai. Sok az új lap, a műholdas tévéadások is vehetők. Mi lesz még akkor, amikor a frekvenciamoratórium megszűnik! Amikor az információ rázúdul az emberekre! Annak idején hasonló körülmények között az USA-ban egyes intézetek évekig tanulmányozták a média-fogyasztási szokások változásait. Nálunk a frekvenciamoratórium megszüntetése együtt jár azzal, ami a Nyugatra nem volt jellemző, a túlközpontosított tömegkommunikációs rendszer decentralizálásával.- Kábeltévé már nálunk is van ...- Ez tovább terjedhet. AttóI is hallottam, hogy egy városban kisteljesítményű helyi rádióadót akarnak működtetni. Persze nagyobb a tülekedés az országos sugárzásért. Reklámcélokra ez a hatékonyabb.- Magyarországon is leteríti majd a nézőt, a hallgatót, az olvasót az információtömeg?- Nehéz prognosztizálni az alakuld tömegkommunikációs rendszert. A kontúrok akkor bontakoznak ki, amikor a parlament a médiatörvényt meghozza és a frekvenciagazdálkodást szabályozza. Jó lesz odafigyelni, mert akkor alapozzák meg a tömegkommunikáció jövőjét.- Mitől kell tartani?- Egyebek között új monopóliumok alakulásától.- Holott némelyek éppen a szabadversennyel kecsegtetnek. Azt remélik, hogy a magántévék konkurenciája jobb műsorokra ösztökéli a közszolgálati televíziót.- Ezt ne várják tőlük, mert fű céljuk a reklámsugárzás és a piacszerzés.- Mi lesz tehát a médiakutatással?- A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége támogatja, hogy az ELTE kebelében tömegkommunikációs kutatócsoport létesüljön. Tanszék szervezéséről is szó van.- Most térjünk át a Magyar Közvélemény-kutató Intézel megszüntetésének emberi vonatkozásaira. Mi lesz a munkatársakkal?- Maga' említette, hogy az MKI iskola volt. Eddig is szívesen fogadták a munkatársaimat a tudományos berkekben, az újonnan alakult közvélemény- vagy piackutató szervezetekben.- S hogy alakul az ön személyes sorsa? Végleg búcsút mond a médiakutatásnak és átköltözik a gazdaságba?- A kutatásaimat folytatom, és az oktatásról sem mondok le. Továbbra is főtitkára maradok a Tömegkommunikáció-kutatók Nemzetközi Szervezetének. Új feladatomat kihívásnak fogom fel, és én szeretem a kihívásokat. Vonzott az is, hogy az új cégem egész Kelet-Európábán dolgozik, és ily módon követni tudom az ottani változásokat. Azért is mertem vállalni ezt a munkát, mert a közvélemény- és a piackutatás módszertana azonos. Még egyszer hangsúlyozom, hogy kutatási igazgató leszek, és nem menedzser. Egyébként a mi feladataink nem gazdasági jellegűek, de nekühk gazdálkodnunk kell, nyereséget elérői. A piackutatásról szóivá nemcsak árucikkek bevezetésével foglalkozunk, hanem figyeljük image-ük alakulását is, vagy éppen a vásárlási szokásokat tanulmányozzuk. Ha ilyen megrendelést kapunk, közvéleménykutatást is vállalunk. Mikém a nyugati piackutatók, például választási kampányok idején.- Nem fenyeget ilyenkot az a veszély, hogy a közvélemény-kutató a kérdésfeltevéssel manipulál? Nálunk még nincs választási kampány, mégis gyanúsítják a közvélemény-kutatókat. Egyebek között azért, mert két cég kutatásának népszerűségi listáján eltérők a helyezések. Valaki Hem mond igazat?- Ez nem biztos. Az eredmények attól függnek, hogy milyen mintával, módszerrel dolgoztak. Hogy kitől, mit, hogyan kérdeztek és milyen időpontban? Nyugaton például szakértők bevonásával parlamenti bizottságok vizsgálják választások idején, hogy a közvélemény-kutató elkövetett-e viszszaélést. Van egy szakmai etikai kódex. A rangos intézetek ahhoz tartják magukat.- Új munkahelyén mire számít inkább: a magyar vállalatokra, amelyek külßldön keresnek piacot, vagy a külföldiekre, amelyek nálunk?- Mindkettőre. Egyelőre a külföldi nagyvállalatok körében, amelyek az én cégemmel dolgoztatnak, nagy az érdeklődés a magyar piac iránt. Ma már egy korszerű vállalat nem hoz stratégiai, taktikai döntést megbízható információk nélkül. K. J. 'S' Magyar Nemzet, 1991. augusztus 24.
