Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-27 / 8106. szám

Magyar Hírlap, 1991. augusztus 23.

i 't

Tilos frekvenciák, szabad igénylők

A szomszéd hasábokon az olvasó egy hosszú felsorolást talál: a rádió-, illetve televízióműsor-szórást igénylők nevét és címét. Megszületett tehát a régen várt hivatalos, legális, nyilvános lista! Az érdeklődők másfél éve várták e lista közzétételét. 1990. február 17-én közölt ugyanis a Heti Világgazdaság egy hasonló, kivonatos listát az akkori igénylőkről, szintén hivatalos forrásból. A sok szájon terjedő történet úgy szól, hogy az akkori közzététel nagy vihart váltott ki az igénylők (egy része) körében, mivel — soha nem közölt okokból — állítólag úgy vélték, hogy a közzététel sérti üzleti érdekeiket. A rendszerváltás után a megújuló minisztérium ettől annyira tartott, hogy a tegnapi napig elzárkózott bármilyen lista közzétételétől. Közben azonban nem tétlenkedtek. A Frekvenciagazdálkodási Intézet munkatársai megkeresték a fellelhető igénylőket, és hozzájárulásukat kérték adataik nyilvánosságrahozatalához.

Az itt olvasható lista tehát korántsem teljes. Azon jelentkezők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak a közléshez. A sok frekvenciavihart megélt olvasó tehát rögtön gyanakodni fog: hátha éppen a

legérdekesebb igénylők nem járultak hozzá nevük közléséhez?!

Nem árt az sem, ha emlékeztetjük az olvasót: ez a vihar most még csak vihar egy pohár frekvenciában. Nincs feloldva ugyanis a frekvenciamoratórium, melyet még a Németh-kormány hozott annak idején, a nemzeti frekvenciavagyon elherdálását meggátolandó, többek közt az akkori ellenzék nyomására. Aki tehát az utóbbi két évben jelentkezett, betette ugyan a lábát egy ajtóba, ez az ajtó azonban ma még a semmibe nyílik. Nincs még mögötte a médiumtörvény. (A "kétharmados" médiumtörvény szabályozná a rádiózást és tévézést hazánkban, ehhez illeszkedne majd az ugyancsak készülő frekvenciagazdálkodási törvény.) A médiumtörvény előkészítése komoly munkával folyik az illetékes parlamenti bizottságban, szinte végig jó hangulatban, számos kérdésben egyetértésre jutva dolgoztak a pártok képviselői és szakértői. Még így is valószínűtlen, hogy év vége előtt elfogadhatná a parlament a hamarosan elkészülő javaslatot, melyről Fluckné Papácsy Edit helyettes államtitkár éppen a Magyar Hírlap hasábjain adott interjút.

Nézzük tehát, kik a nyilvánosságot vállaló igénylők! Sokszínű társaság. nyilvánvalóan van köztük komoly szándékú és komolytalan, csak a feltűnést kereső jelentkező is. A legfeltűnőbb az országos műsorsugárzásra várók listájának rövidsége. Mindössze két cég igényel országos tévéműsort, országos rádióműsort pedig, ha hihetünk a szemünknek, egy sem! Tisztelettel javaslom az olvasónak: ne higgyen a szemének. Jóval többen igényelnek frekvenciát, de a jelek szerint nem járulnak hozzá nevük közzétételéhez.

Nem szerepel az országos televíziós sugárzást igénylők listáján például Silvio Berlusconi érdekeltsége, holott többször nyilatkoztak róla, hogy foglalkoznak a gondolattal. Nem szerepel a pénzügykutató és a MOVI, akik pedig már a HVG listáján rajta voltak. És nem szerepelnek olyan cégek, mint a C+C Kereskedelmi és Kommunikációs Bt., egy Kontakt (?) nevű vállalat, az ACV International, az International World Line, a Fekete Doboz Kft., a Pilot Kft., az Agro Tv Kft. Róluk idén április végén még csiripelték a verebek, hogy... és most nincsenek itt. Már nem? Vagy csak nem .engedik közölni? Az viszont kifejezetten megnyugtató, hogy az a társulás, mely a „SZOT, Hazafias Népfront. Gazd. Kamara, stb." költői név alatt még négy hónapja is rajta volt a verebek listáján, most már elrepült.

Az országos rádiósugárzást kérők hiánya még rejtélyesebb, erre még vissza szeretnék térni. Most csak utalok arra a közismert tény re, hogy mind a BBC, mind a Szabad Európa Rádió nyilvánosan is közölte, hogy igénye! frekvenciát. Mién nincsenek a listán?

Örvendetes viszont, hogy regionális és helyi műsorszórásra sokan és nyíltan jelentkeznek. Sokan vagyunk, akik az ilyen adóktól is várjuk a hazai műsorszórás megújulását.

Tanulság? Talán annyi, hogy ha egy főhatóság közügyben egyáltalán átvesz jelentkezéseket egy nem létező törvény utáni frekvenciakiosztásra. igazán kiköthetné, hogy a közélet tisztasága érdekében csak nyilvános jelentkezést fogad el. A törvényalkotók pedig siessenek. mert senkinek sem érdeke a moratórium elhúzódása. Elóbbutóbb kalózrádiókra is számíthatunk, ha így megy tovább. Nem fenyegetésként mondom, de e sorok íróját meg is kereste telefonon egy készülő kalózrádió „Szabó" álnev ű riportere, és adásuk (!) számára véleményt kén a kalózrádiózás témájában... A készülő kalózok adójuknak a Tilos Rádió nevet választották. Rokonszenves indokaik ellenére sem tudok egyeténeni akciójukkal, és ezt el is mondtam. Helyükben én a moratórium végéig már kibírnám, és Szabad Rádiót indítanék...