Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-27 / 8106. szám

Magyar Hírlap, 1991. augusztus 24. A kormányszóvivő tájékoztatója Mégis lesz hűségjutalom a bányászoknak Kádár Béla külgazdasági mi­niszter vezetésével munkacsoport alakul a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatainkat újjászervezendő — jelentette be László Balázs szóvivő a tegnap délelőtt. A sajtótájékoztatón Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési- Hírközési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az útalap emeléséről adott információt. Elmondta, hogy úthálózatunk romlása immár kriti­kus pontra érkezett, s hogy ez az állapot alapvetően finanszírozási okokra vezethető vissza. Amíg ugyanis a rendelkezésre álló forrás ! a tavalyi 11,6 milliárd forint volt. addig az idén már csak 9,7 milli­árd. Az alapvető finanszírozási igény viszont 20.5 milliárd forint lenne. Ám tudni kell — hangsú­lyozta az államtitkár-helyettes —, hogy ez az összeg csak az útállapot romlásának ütemét állítaná meg. fejlesztésre sincs elégendő pénz. S azért, mert a források nem bővül- I nek. évente 80 milliárd forintnyi közvetlen és közvetett veszteséget kell elszenvedniük az úthasználók­nak. Gondoljunk csak az idő- és az ebből eredő pénzveszteségekre, vagy a balesetekre'. Kálnoki Kis Sándor arról is beszélt, hogy a ren­delkezésre álló útalap reálértéke 30-31 százalékkal csökkent, s hogy az idén visszaesett a benzinfo­gyasztás is. Ezt viszont nem a ben­zin árának emelkedésével kell ma­gyarázni. hanem azzal, hogy a for­galomban részt vevő járművek 7 százaléka immár nyugati típusú, így kisebb fogyasztású. A közúti forgalomban egyébként 30 száza­lékkal nőtt a nyugati járművek ará­nya. ■Az államtitkár-helyettes ezt kö­vetően számokkal érzékeltette. mennyivel kevesebb pénz jutott az utak üzemeltetésére és fenntartásá­ra. Amíg 1990-ben 4,8 milliárd fo­rintot költhettünk ezekre a felada­tokra. addig az idén már csak 4,2 milliárd forint jut. Ez volt az az ok, ami miatt már több alkalommal is megpróbálták az útalap forrásait kibővíteni. Kálnoki Kis Sándor el­mondta azt is. a Világbankkal foly­tatott tárgyalások során a világban­kosok felvetették, hogy a magyar állam nem tartja be azt a megálla­podást, amelyben a fenntartási összegek növelését ígérte. Ez pe­dig veszélyezteti a Világbankkal megkötetendó következő közleke­dési programok létét. A szeptember 11-étől kezdődő időszakban az útalap 2 forintos emelése a benzin árán belül 1,2 milliárd forint pluszbevételt jelent. Ebből 600 millió forintot fordítaná­nak arra. hogy a Világbank által ez évre beígért hitelt igénybe tudjuk venni. Vagyis, a 600 millió forintot az útburkolat megerősítésére kell fordítani. Ez az összeg körülbelül 120-150 kilométer út aszfaltozására elegendő. S mivel a téli karbantar­tásra eddig nem volt fedezet, erre 400 millió forintot fordítanak. A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy a kormány az útalap konstrukciójának továbbfejlesztésé­re és működési körének kiterjeszté­sére is gondol, s elrendelte: a Köz­lekedési Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium, valamint a Pénzügy- és Belügyminisztérium kezdje meg az útalap törvényi szintű szabályozá­sának kidolgozását. László Balázs ezt követően szólt arról, hogy a kormány megtárgyal­ta a Mecseki Szénbányák felszá­molásával kapcsolatos időszerű előterjesztést. Egyetértett azzal. hogy az ott kialakult válsághelyzet leiszámolása nem választható el a térség általános foglalkoztatási gondjainak megoldásától. Úgy ha­tározott, hogy amennyiben a mély­­művelésű szénbányászat a mecseki részen nem lehető gazdaságossá, a felszámolásban olyan koncepciót kell érvényesíteni, amelyben a bá­nyák bezárása műszaki vizsgálatra van alapozva és a felszabaduló munkaerő foglalkoztatási problé­máinak megoldása komplex vál­ságkezelő programként történik. Ennek a programnak a kidolgozá­sába hazai és külföldi szakértőket kell bevonni. A kormányülésen téma volt a bányászok idei hűségjutalma is. A kormány sorra vette a különféle bányavállalatokat és jóváhagyta, hogy a felszámolás megkezdése előtt álló mátraaljai és mecseki szénbányáknál az egyébként bá­nyabezárásokra rendelkezésre álló 2 milliárd forint költségvetési ke­retből fizessék ki a hűségpénzt. A veszprémi, oroszlányi és tatabá­nyai bányacsoponnál ugyanebből a 2 milliárd forintos keretből, de hi­telként fizethető ki a hűségjutalom. A már felszámolás alatt álló bánya­­vállalatoknál pedig (Borsod. Do­rog. Nógrád) a hűségpénz kifizeté­sét a felszámolási szervezetnek kell megoldania. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány egyetértett azzal, hogy idén a Mecseki Ércbányászati Vállalat részére 470 millió forint felhasználását tegye lehetővé a pénzügyminiszter. Ezt a hosszú évek alatt felhalmozódott környe­zeti károk és a táj helyreállítására kell fordítani. • Iván Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents