Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-27 / 8106. szám

Jugoszláv harci repülők többszöri határsértése Jugoszláv kálóul vadászre­­pfilők — az utóbbi hónapok­ban nem először — csütörtö­kön Pécs, Mohács és Gyél tér­ségében, három alkalommal megsértve Magyarország hatá­rait, berepültek hazánk légte­rébe — erről fiíró József ve­zérőrnagy, a vezérkari főnök első helyettese számolt be a HM tegnapi sajtótájékoztató­ján. A történtek után a vezér­őrnagy azonnal magyarázatot kért Jugoszlávia magyarorszá­gi katonai attaséjától. Csütörtökön, először délután fél hatkor öt vadászgép, ne­gyed nyolc körül egy másik, majd legutoljára fél nyolckor további két jugoszláv katonai repülő, alacsonyan szállva, több kilométer mélységben be­hatolt Magyarország légteré­be. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egyik vadászrepülő még hazánk légteréből raké­tát lőtt ki Jugoszlávia irányá­ba — pontosította a történte­ket a vezérőrnagy. Majd hoz­zátette: június elseje és au­gusztus 23-a között ez már a nyolcadik eset, hogy déli szomszédunk repülői megsér­tik Magyarország légi hatá­rait. Bíró József a jugoszláv ka­tonai attasénak hangsúlyozta: a magyar katonai vezérkart és a lakosságot nagyon nyugtala­nítja, hogy a korábbi ígére­tektől és garanciáktól eltérő­en déli szomszédunk katonai vezetése mindeddig nem fo­ganatosított hatékony intézke­déseket a hasonló esetek elke­rülésére. A vezérőrnagy el­mondta, hogy a magyar had­vezetés eddig is mérsékletet tanúsított és semmiféle olyan elhamarkodott intézkedést nem hozott, ami beláthatatlan kö­vetkezményekkel Járt volna. A Magyar Honvédségnek azonban kötelessége megvéde­ni hazánk határait, ezért ha szükséges és másképpen nem elérhető, diplomáciai csator­nákon is megteszik a megfe­lelő lépéseket. Az érintett ha­társzakasz rád ióloká toros és egyéb megfigyelését megerősí­tik — tájékoztatta az újságr írókat Bíró József. (Csapat­­összevonásokra vagy egyéb rendkívüli intézkedésekre azonban nem kerül sor.) Kér­désre válaszolva elmondta: a nemzetbiztonsági kabinet fo­lyamatosan foglalkozik ezzel a kérdéssel, amellett, hogy a magyar katonai vezetés ál­landó kapcsolatban áll az osztrák partnerével. Ugyanis információik szerint — foly­tatta — „sógoraink” légterét jugoszláv katonai repülők még többször megsértették, mint hazánkét. 'Hogyan érinti a Magyar Honvédséget a határőrségnek adott tűzparancs? — kérdeztük péntek délután Biró József ve­zérőrnagytól. — Ha egyértelműnek lát­szik, hogy a jugoszláv légi te­vékenység támadó szándékú, a határőröknek most joguk van viszonttüzet nyitni. Ami a Ma­gyar Honvédség légvédelmét illeti, eddig is készenléti szol­gálatot láttak el a légvédelmi rakéták. Mivel valószínűnek látszik, hogy a határsértések nem voltak szándékosak, sok­kal inkább a pilóták navigáci­ós hibájából eredhettek, egy­előre nem Ítéljük olyan súlyos­nak a helyzetet, hogy még fo­kozottabb készültséget rendel­jünk el. Természetesen min­dent megteszünk Magyaror­szág határainak védelme ér­dekében — mondotta Biró Jó­zsef vezérőrnagy. Zsoldos Attila Gálszécsy: Egyoldalú „rendteremtés” (Munkatársunktól.) — Miniszter úr, nyugtalaní­tó hírek érkeznek a magyar— jugoszláv határ vidékéről. Ügy tűnik, ha á menedékjogot ké­rők száma nem is nagy, de a menedéket keresők száma not­ion nő. Mint a kormánynak azt a tagját, aki e kérdésben más tárcák munkáját is koor­dinálja, ezt kérdezném: nem kelt-e aggodalmat ez a hely­zet? — A kialakult helyzet való­ban nem megnyugtató. A hiva­talos jelentések arról szólnak, hogy a jugoszláv hadsereg ren­det teremt, hogy ez a célja a fellépésnek, de innen nézve ez a „rendteremtés” egyoldalú­nak tűnik, és igen furcsa szi­tuáció alakul iki. Mint erről a sajtó is hírt adott, olyan so­kam keresnek nálunk menedé­ket, hogy már sátortáborokat is fel kellett állítani, miközben közeleg az ősz. A magyarok, akik ide menekülnek, vagy a velük együtt átjövő horcátok nyugtalanok: nem tudják, mi lesz holnap, féltik a házukat, a falujukat. Különböző maga­tartásformákkal találkozunk. Van, aki este átjön, s reggel visszamegy. Vannak, akik tu­ristaként jönnek át azzal, hogy majd meggondolják, mennyi ideig maradnak, és visszatér­hetnek. Súlyosbodó menekült­problémával találjuk magun­kat szembe. — Nem lenne szükség e probléma erőteljesebb nemzet­közi kezelésére a rendezés ér­dekében? — Véleményem szerint két­féle értelemben is erre lenne szükség. Először is minden­­meg kellene tenni az államok­nak azért, hogy elősegítsék a békét és a normalizálódást Ju­goszláviában. Ha beste van. az emberek nem menekülnek el. Másrészt, ha ezt nem sikerül elérni, és a menekültek to­vábbra is ilyen ütemben ér­keznek. akikor tekintetbe keli venni, hogy erőforrásaink na­gyon is végesek, és a nemzet­közi segélyszervezetek és más intézmények közreműködésére ; lesz szükség, hogy az emberhez méltó körülményeket biztosi- ; tani lehessen. EZRÉVEL ÉRKEZNEK A MENEKÜLŐK Fegyverrel belépni tilos! (Munkatársunktól.) Péntek délután egy óráig 2063 jugoszláviai menekülő kért védelmet a magyar ha­tóságoktól az otthonaikban zajló tragikus események mi­att — jelentette be Zubek Já­nos, a határőrség szóvivője tegnap délután a Belügymi­nisztérium sajtótájékoztatóján. Zubek elmondta továbbá, hogy eddig számos menekülő érke­zett fegyverrel magyar terü­letre. Valamennylüket le­fegyverezték. Mint ismeretes jugoszláv harci gépek csütörtökön há­rom alkalommal is megsértet­ték a magyar légteret. A tör­téntek hatására a határőrség országos parancsnoka meg­erősítette Mohácsnál és Drá­vaszabolcsnál a zöldhatár vé­delmét. Nováki Balázs vezér­őrnagy parancsa értelmében valamennyi kényszerítő in­tézkedést alkalmazni lehet és kell azokkal szemben, akik fegyverre'! érkeznek Magyar­­országra, ha nem tesznek ele­get a határőrök „fegyvert földre” utasításának. Péntek délután öt órától pedig tűz­parancs van kiadva minden földi és — kis sebességgel, alacsonyan szálló — légi cél­pont ellen, amely magyar te­rületet, vagy magyar területen tartózkodó személyeket támad — jelentette be a határőrség szóvivője. Márkus István, a Menekült­­ügyi Hivatal vezetője elmond­ta, hogy augusztus 20-án éj­jel hirtelen megindultak a menekülők. Míg korábban csak naponta hatan-nyolcan érkeztek, 20-a óta már cso­portokban folyamatosan. A harcok színteréről, a Dráva­­szögből ugyanis másfelé, mint Magyarország, nem lehet me­nekülni. Az eddig elhelyezet­tek mintegy hetven százaléka horvát nemzetiségű, negyedük jugoszláviai magyar, a töb­biek szerbek. Jellemző — hangzott el a sajtótájékoztatón —, hogy a délvidéken felállított ideigle­nes befogadóállomásokon több­nyire csak nők, idősek és gye­rekek vannak. A középkorú férfiak, miután biztonságba helyezték családjukat, azon­nal visszafordulnak. Márkus István — az itt maradt csa’.á- ; dók Jugoszláviában hagyott, illetve oda visszatért szeret- ; teire hivatkozva — nem ne­vezte meg a már működő és felállítás előtt álló táboroknak | otthont adó településeket, i „Akik itt vannak, félnek, hogv ! bántódás éri az otthoniakat ! miattuk" — mondta. Fekete Gy. Attila * Az egyház kéri, aki adomá­nyokkal, ruhaneműkkel, eset­leg a környékbeli lakhatási le­hetőséggel segíteni tud a hoz­zánk menekülteknek, jelent­kezzen a pécsi plébánián sze­­mélvesen Mayer Mihályrál. vagy a 06-72-14224. illetve a 06--72-10823-as telefonszámon

Next

/
Thumbnails
Contents